Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Gyenes Zsolt: CT a művészetban
314 GYENES ZSOLT származású Kepes György továbbmegy az úton. Az átható látást a transzparencia gyűjtőneve alatt értelmezi és egyféle optikai sűrűségről ír híres műveiben.4 Az orvosi képdiagnosztikában, a legismertebb képalkotó eszközök a CT és az MRI. Ezek egy kétdimenziós felületre vetítve képezik le a háromdimenziós emberi testet. Számítógép segítségével rekonstruálható a térbeli testforma.5 A komputeres tomográfia (CT, Computed Tomography) röntgensugárzás segítségével gyűjt adatokat, majd sűrű metszeti képeket (rétegfelvételeket) alkot azokból (1-2. ábra). Az emberi test vizsgálatának másik ismert, elterjedt eszköze a mágneses rezonancián alapuló képalkotás (MRI, Magnetic Resonance Imaging). Ez is tomográfiás eljárás, tehát szeletképeket produkál, viszont a testben levő víz és a rádiófrekvenciák, illetve a mágneses tér egymásra hatásának észlelhető elváltozásain alapul. Ennek a technikának egyébként nagy előnye, hogy nem használ röntgenbesugárzást. A mágneses mezőnek és a rádióhullámoknak nincsen bizonyíthatóan a szervezetre káros hatása.6 Dolgozatunk tárgya a CT és MRI technika megjelenése a kortárs művészetben. Körültekintve a kortárs „művészeti mezőn” nem sok példát találhatunk az ilyen megoldásokra. Viszont ami fellelhető, az izgalmasnak, újszerűnek bizonyul. Tudomány és művészet találkozik, folytat párbeszédet egymással. Természetesen újabb, más lehetőségeket is tartogat magában ez a terület, mint amit itt számba veszünk. Nézzünk tehát néhány példát, mely látókörünkbe került! Talán nemzetközi szinten a legismertebb „tomográfművész” a hong-kongi orvos, radiológus specialista, Kai-hung Fung. Praxisa melléktermékeként kezdett el a századunk első évtizede második felében művészi célzattal olyan képeket készíteni, melyek CT-szkennelésen alapultak. Egy sajátos módszert alakított ki, melyet rainbow technikának nevezett el. Állóképei kapcsán utazást tehetünk a test titkos belsejébe. A spektrum egymást követő színeire és a mélységélesség sajátos vizuális megjelenésére is épülő művein az egészen parányi részek is fókuszba kerülnek, egyedi értelmezést kapnak, különleges látványt nyújtanak.7 Organikus formák, mikro- és makrokozmosz „bio-romantikája” projektálódik a sík felületekre. Kai-hung Fung kiemeli a hiba építő jellegét is. Olyan artefact-okról beszél, melyek természetes velejárói a folyamatnak. A sajátos technikának, a szoftverhasználatnak részét képezik ezek.8 A hiba esztétikája, tehát meghatározó jelleggel alakítja a végső formát, megjelenést. 4 György Kepes: Language of Vision, Paul Theobald and Company, Chicago, 1944/1969, 80. p. 5 https://www.merriam-webster.com/dictionary/computed%20 tomography#medicalDictionary (2017. 01. 12), http://www.medicinenet.com/script/main/art.asp?artidekey=2878 (2017. 01. 12) 6 https://en.wikipedia.org/wiki/Magnetic_resonance_imaging (12. 01. 2017) 7 pl. Within One's Heart, CT kép, 2007-2009., http://www.slate.com/ blog s/brow-beat/2016/11 /04/hbo_has_canceled_the_bill_simmons_talk_program_any_given_wednesday.html (2016. 05. 11) 8 http://3dvisa.cch.kcl.ac.uk/project37.html (2016. 05. 11), http://www. slate.com/blog s/browbeat/2016/11 /04/hbo_has_canceled_the_bill_ simmons_talk_program_any_given_wednesday.html (2016. 05. 11) Érdemes talán egy kicsit elidőzni ezeknél a „hibáknál”, ugyanis a CT művészi felhasználásánál a dolgok lényegéhez tartoznak. A dolgozat elején már utaltunk arra, hogy a művészetben sok esetben ott kezd érdekessé válni egy technika, szoftver használata, ahol a hagyományos használat csődöt mond, illetve hibának, rossznak tekinti azt a formát, megoldást. így van ez az orvosi képdiagnosztikában is. A különféle műtermékek (artefact-ok) a jelátvitelből és a kép rekonstrukciójából adódnak leginkább.9 Három fő csoportjuk közül, mint a jó, a rossz és a csúf, a két legutóbbi, de azon túl is a leges legutolsó érdekli jobban a művészt. A jelen szerző gyakorlatára építve írható, hogy a néhány „hiba-kategória” közül a ferromágneses műtermékek, tehát a fémek által kiváltott modifikációk, torzítások a legérdekesebbek.10 A tudatos fémhasználatot; - például vetítőgépek, televíziókészülékek, drótok behelyezését a tomográf gépbe, illetve azok vizsgálatát, szkennelését, együttesen a digitális elállításokkal, kísérletezéssel - felettébb izgalmasnak és érdekesnek mondhatjuk esztétikai szempontból is (2. és 3. ábra). A kis kitérő után folytassuk tovább a kortárs művészetből vett példákkal a megkezdett sort. Az MRI használaton alapulnak Angela Palmer „életvonalai” és Becky Stern hímzett „szeletei”.11 Palmer transzparens módon rétegzi az egyes tomográf képeket egymásra. A finom grafikus vonalak dinamikát kölcsönöznek a statikus emberi profilnak. Stern egy hagyományos médiumba, hímzett vászonba írja át a szigorúan tudományos látványt. Színhasználata és a motívum „selymes megjelenése” költészetet visz a képbe; humanizálja a kiindulás rideg megjelenését. Az interneten és a szakirodalomban kutatva nagyon kevés további figyelemre méltó példát lehet találni az orvosi képalkotó eljárások művészetben való felhasználására. Művészet és tudomány fúziója ebben a vonatkozásban, tehát unikálisnak számít. Megemlíthető Silvia Casini: Scanning, Framing and Close-Up címmel, 2017-ben megjelent beszámoló tanulmánya, mely az MIT Leonardo című szaklapjában látott napvilágot.12 A kísérlet talán legérdekesebb momentuma a mozgókép és hang vizsgálatában teljesedik ki, ezzel még tovább szűkítve a példák sorát, de a másik oldalon pedig bővítve a médiumok tárházát, vizsgált témánkhoz igazodva. Ezen a helyen jegyezzük meg, hogy e sorok írója nyolc évvel ezelőtt kezdte el azon művészeti kutatásait a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centruma közreműködésével, segítségével, melyek a CT-technikából indultak ki. Ezek, az elejétől fogva a technika mozgóképi, animációs művészi célú megjelenítését helyezték a középpontba. Ezekről az írás végén olvashatunk majd egy rövid összefoglalást. 9 Berényi Ervin (2011): MR képalkotás. Online: http://www. tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0019_1A_MR_kepalkotas/ ch08s04.html (2018. 01. 18. 10 Egy összefoglaló jellegű elektronikus kiadvány a szerző ez irányú munkáiból online (2017): http://vizualzene.hu/gyenes_tomo.pdf 11 http://visualoop.com/blog/5347/creating-art-with-mri (2016. 05.11) 12 Silvia Casini: Scanning, Framing and Close-Up - Reimaging the Brain in 265 Looping Snapshots, Leonardo, Volume 50, Number 2, 2017, pp. 127-131.
