Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Megyery Noémi: A "Sárga zongoraszoba". Rippl-Rónai zenei festészete
A „SÁRGA ZONGORASZOBA”. RIPPL-RÓNAI ZENEI FESTÉSZETE 307 15. ábra. Rippl-Rónai József: Gitározó nő, 1910. Tusrajz, toll, papír; 288 x 229 mm; Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály, Ltsz. 1911-343 17. ábra. Rippl-Rónai József: Fenella 18 éves (Fenella á 18 ans), 1910. Tusrajz, toll, papír 230 x 288 mm; Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály, Ltsz. 1930-2179 tét, amely kiemeli a képet az állókép mozdulatlanságából és dermedtségéből. Rippl-Rónai ilyen pillanatokat örökít meg a Fenella rajzokban, ahol a zene erős jelenléte nyilvánul meg a nő különböző hangulataiban. A gitározó Fenella-képek sora a legszélsőségesebb érzelmeket mutatja meg a hölgy őszinte arckifejezéseiben, amelyek a zenei élményre vezetnek vissza. A nő olykor tudomást sem vesz a művészről, miközben gitárjával foglalatoskodik (Gitározó nő, Fenella 18 éves korában). Arcának vonásai némelyik képen egész kisimultak (19. ábra), míg máshol kifejezetten csúnya (21. ábra), néhol elmerülő melankolikus (20. ábra), máskor jókedvűen kacagó (18. ábra). A kompozíció is rendkívül spontán, a különböző 16. ábra. Rippl-Rónai József: Gitározó nő, 1910. Tusrajz, toll, papír; 208 x 339 mm; Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály, Ltsz. 1935-2830 szögekből ábrázolt zenész olykor hangszerének tartásával is kifejezi kedélyállapotát (18. ábra). Ezek a spontán elkapott pillanatok olyan hétköznapi jelenetek, melyek a beállított aktképek ellenpontjaiként szolgálhatnak. Aktos kompozícióiba is gyakran vegyül zenei tartalom, melynek legérdekesebb példái a zeneszerszámát hanyagul hátrahagyó (de attól megszabadulni nem akaró) hátakt kompozíció (22. ábra), vagy a gitárját hangoló meztelen modell (23. ábra). Ezek mind arra engednek következtetni, hogy Rippl-Rónai tudomásul vette a lány szeszélyeit, s műveibe beépítette a modell zenétől elválaszthatatlan voltát. Fenella zenéhez és zeneszerszámaihoz ragaszkodó művészlelke így egy új képtípust eredményezett, mely Rippl-Rónai elfogadásából és művészi kreativitásából született. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum az ilyen zenei kötődésű aktos kompozícióknak egy gyönyörű példáját őrzi, amelyen Fenella egy zongoraszéken ül, kezében pedig gitárját lógatja (27. ábra). Készült olyan tusrajz is, amelyen a pusztán aktmodellként megjelenő nőt egy - az ő személyéhez leginkább illő s a hozzá kapcsolható asszociációk legjobb kifejezőeszközéül szolgáló - zongora elé állította (24. ábra). Ezeknek a grafikáknak egy része később bekerült az 1913-ban Rippl-Rónai ötven rajza (28. ábra) címen megjelent cinkográfiasorozatba is (16., 18., 27., 29., 37., 40., 43. számú rajzok). A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum őriz még egy érdekes Fenella-képet, amely ezúttal vegyes technikájú (Gitározó nő) (25. ábra). A hölgy háttal ül az ablak előtt, s a kép jobb felső sarkában hosszabb felirat áll: „O Luce di Quest’anima Donizetti". A konkrét zenei utalás egyértelmű: Fenella Donizetti Linda di Chamounix című operájának egyik áriáját énekli.97 A feliratok jelentőségéről és szerepéről egy kicsit később kívánok szólni. Rippl-Rónai valóban nemcsak modellként alkalmazta Fenellát. Különcségében, szeszélyeiben meglátta benne a művészt, s támogatta őt abban, hogy ne csak a villa lakói ismerhessék meg tehetségét. A korabeli helyi sajtóból kiderül, hogy Rippl-Rónai nagyban hoz-97 Ez a betétdal az első felvonás harmadik jelenetének kezdő áriájában kapott helyet, melyet a címszereplő énekel. A szövegkönyvet Id. http://www.librettidopera.it/zpdf/lindacham.pdf (Utoljára letöltve: 2016. 04. 15. 10: 23)
