Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Knézy Judit: Három község a Zselic nyugati szélén 1921-27 között. Kadarkút, Bárdudvarnok, Hedrehely népének életkörülményei
266 KNÉZY JUDIT 1910-ben mezőgazdasági művelt terület: szántó 4261, kert 55, rét 601, szőlő 104, legelő 805 k.hold, nádas - erdő 202 Kisbirtokosoké: szántó 2150, kert 13, rét 198, legelő 5198, erdő 49, terméketlen 247, összesen 3282 k.hold. Községi közbirtokosságnak nincs kitöltve az adata. Középbirtokosoké: összesen 828 k.hold, Márffy Emilé 553, Birth Oszkáré 827, gróf Széchenyi Miklósé 834 k.hold (részletezésétől eltekintettem). Keresők száma: összesen 589 fő, ebből 100 hold felett 7 fő, 10-100 hold közötti gazda 77, 10 hold alatt 105, részes, kertész, mezőgazdasági cseléd 243, ipar, bánya, kereskedelem, közlekedés 157 fő. Lélekszám növekedés 40 év alatt 12 %. Lakóházak száma 1910-ben 381 ebből munkásház 26. Építésmódra és uradalmi épületekre nincs adat. Állatállomány: 1911-ben 1918-ban ebből uradalmi 1920-ban sertés 2928 2349 1915 juh 244 160 622 sz.marha n.368 506 397 tehén, ökör 716 517 377 növ, ló 330 463 408 tehén, 175 ökör 445 Igáserő száma, gazdasági gépek, gazdasági rendszer rovatok nincsenek kitöltve. 1913-ban 7 méhész, 40 kaptár, 30 kas, 3 rossz. Termelvények és termésátlagok: búza 721 h (átlagtermés 7,71 q), rozs 620h (6,25q), árpa 171 h (5,02q), zab 420h (5,00q), tengeri 587h (7,94q) burgonya 271 h (39,71 q), cukorrépa 25h (90,82q), dohány 2h (3,93q), kender 2h (3,95q), bab 1h (5q), takarmányrépa 35h (142q), bükköny 355h (15,19q), lóhere 259h (17,71 q), lucerna 6h (21,43q), ugar92h, réti széna 601 h (17,11 q), gyümölcs, zöldség. Fanemek, népjellemzés rovatok kitöltetlenek. A kérdőíves válaszokban foglaltak Bárdudvarnokról E község jelenleg 16 településcsoportból áll, egykori önálló községekből (Bárd, Lipótfa, Bánya és Kaposszentbenedek) és pusztákból36. Bárdudvarnok statisztikai lapja hiányzik az ismertetett forrásból, tehát 1921 és 1926 évekből. Más adatok szerint: 1914- ben lakói 1615 fő, ebből r.kat. 1110, ref. 505, házak száma 1110. 1932-ben lakói 1790 fő, 1950-ben 2330 fő, 1990-ben 1616 fő, ebből r.kat. 830, ref. 421 fő37. Kaposszentbenedek 1950 óta tartozik e községhez, előtte önálló volt. Helynevei mutatják egykori önállóságát: „Szentbéki” temető, református iskola, református templom, katolikus templom, községháza, Szentbéki Határárok38 és Malomdűlő. 36 F. Szabó 1932 adatai alapján Eperjessy idézi 2006 26, hogy az összevont községekhez hozzá tartoztak még: Bárdibükk, Péterkő, Olajhegy I-П., Felső-, Alsó- és Újzsippó, Középgyóta, Kopaszhegy, Vota-, Magányos- és Szendipuszta, Öregzsippó. 37 Csánki 1912. 43.p. Atöbbi év adatai: F. Szabó 1932. és a továbbiak Eperjessy Ernő 2006.26. Kaposszentbenedeket kivéve a többi helységben együttesen több a katolikus 38 Végh 1974.166. sz. község 517-522.p. Több gyűjtő anyagát revi-A jelenlegi község gyönyörű környezetével, változatos vidékével valóságos üdülőfalu, patakjával, tavaival, erdeivel, művésztelepével. Bárdudvarnok a Kaposmente nyugati szakasza és a Zselic ÉNY-i része közötti átmeneten található. A néprajzosok, földrajzosok a Zselic falvai közé sorolták. Tudomásom szerint a község történetéről Forintos László által írott munka még nem jelent meg. A kérdőíves válasz szerint 1921-ben nem működik itt sem szövetkezet, sem egylet, sem dalárda. Tervezik olvasókör alakítását. Azt állítják, hogy az előbbiekre eddig nem volt igény. Két iskola, egy állami, egy református működik, utóbbi két tantermes. Ismétlőiskolásokról nincs adat. Ismeretterjesztő előadásokat nem tartanak. Kisdedóvó sincs. Népkönyvtárat még csak szeretnének, az iskolában kezelnék. Olvasókör létrehozásán gondolkodnak. A Havasi vajvállalatnak van két fióktelepe a tej begyűjtésére. Működik egy gőzmalom, más ipari létesítmény nem. Elegendő közkút működik, vízszintjük 10 méter mélyen van, de ártézi kút nincs. Okleveles bába dolgozik itt helyben, de orvos és gyógyszertár csak 12 km-re található. A közutak és szekérutak állapotát megfelelőnek találják, a járdák nincsenek semmivel lefedve. Nincs villany, így az utcák sincsenek kivilágítva. Sem vízmüvet nem akarnak, sem a villany szolgáltatást nem tudják megoldani. Tűzoltó készültség van két tűzoltófecskendővel. Háziiparról nem tud a jegyző - se kosárfonás, se hímzés, se szövés, se faragás - mondván, hogy hozzávaló nyersanyag sincs. Amerikából a háború óta nem jött haza senki. Lakáshiány van. Egy kétszoba-konyha-mellékhelyiséges ház ára 1500 korona. Öt házhelyet osztottak újabban ki és nem hiányzik az építkezési terv se, van megfelelő agyag a tömésfalú házak készítéséhez, de tégla is39. A községhez tartozó mezőgazdasági terület 5044 kát. hold, a kisgazdáké csak 1890, az árterület 10 hold, egyéb 90 hold. Földeladásnál magyar holdban számolnak (1200öl), de hivatalos adatokat kataszteri holdban adnak meg, például a kérdőív esetében is. Idegen határban csak Kaposszentbenedeken birtokolnak 20 kát. holdat. Nyomásgazdálkodást nem alkalmaznak, hanem „szabad gazdálkodást” űznek „3 forgósat” (őszi: búza, rozs; tavaszi: kapás, és a harmadik a takarmány). Fekete ugar nincs. „A határ nagyon széttagolt, ezért alkalmazzák a szabad gazdálkodást.” A legjobb föld a vörösagyag a bárdi határban, a leggyengébb - homokos - Szendi gödörben és Bányán. Természeti katasztrófákat szenvedtek el 1921-ben jégverést és szárazságot, 1912-ben peronoszpóra vészt, de 1922 sem számított könnyű évnek. Trágyázást 3-4 évenként végeznek, de műtrágyát nem használnak. Mezőgazdasági gépek közül a vető, kapáló, kaszáló és töltögető deálta, összefoglalta dr Király Lajos 517-522. p. 39 Gönyey Ebner Sándor zselici tanulmányaiban Bárdudvarnokról is írt.1931 89-110. 1933.153-156. a faépítkezés emlékeiről ésazselici kanászéletről. A népi műemléki felmérések alapján a faépítkezés hagyományai a falvak belterületén hamarabb megszűntek, mint Szennán és környékén, de a szőlőhegyek még sokáig őrizték és őrzik az egykori borona és favázas pincék maradványait, és berendezéseit. (14. ábra)
