Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Knézy Judit: Három község a Zselic nyugati szélén 1921-27 között. Kadarkút, Bárdudvarnok, Hedrehely népének életkörülményei
260 KNÉZY JUDIT 5. ábra. Id. Ka poli Antal által 1924-ben - úri megrendelésre - készített domború faragott díszű hátasszék egy sorozatból, melyben mindegyik széket más mintával díszített. Ez szék Hencsén özv. Petzmann Imréné tulajdona, majd Kadarkúton Répay Lajos kadarkúti gyógyszerészé lett. Knézy Judit felvétele. RRM NF-5366 6. ábra. Szennai parasztember fából faragott tárcsája, amelyet Knézy Judit Szennán a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménybe gyűjtött a Hosszú családtól, később a gyűjteménybe át is telepített pajtájukba. Knézy Judit tulajdona, Papp Tibor felvétele rendelkezésre bocsátásával, egy ideig általa adott bérezéssel, időnként pénzbeli előlegezéssel a működéshez, mikor a minisztériumi támogatás késett). Bele is szólt a döntésekbe. Voltak bentlakásos tanulók szállással és étkeztetéssel. A bejárók e juttatásokat nem kapták, nem fizették, ők a környékről valók voltak. A tanulás (heti 12 óra) mellett nagyon komoly gyakorlati munkát kellett végezni (télen napi 10, nyáron napi 12 órát), melyért minimálbért évi 30 forintot fizettek a tanulóknak. Az első évtizedekben az alaphangsúly a kis gazdaság szervezésén és az ehhez való tudnivalók elsajátításán volt, de 1910 utántól már az állatgyógyászat, hal- és baromfitenyésztés, méhtartás és selyemhernyótenyésztés is bekerült az általánosabb tantárgyak közé, az 1920-as években pedig a tejfeldolgozási ismereteik birtokában “sajtoda” működtetésére is volt képesítésük. Ezenfelül az ekkor tanulók egy csoportja már gazdasági tanárrá válhatott és sokan Somogybán téli gazdasági iskolákba szerződtek el. A kisgazdaság szervezésén túl nagyobb - pl. 800 holdas - birtok szervezésének alapelveivel is megismerkedtek. Ajelentkezők közül fele-fele arányban vettek fel kisgazdák fiait és cselédek vagy földnélküli emberek gyermekeit, mert utóbbiak szorgalmáról nagyon jó vélemény alakult ki22. Jelentősebb számban a községek igényesebb gazdái az 1920-as évek végétől 1945-ig küldték el fiaikat különféle gazdasági képzésekre saját községükben vagy Kaposvárra, Csurgóra. A kiválasztott három község a Zselic északnyugati peremén van, Bárdudvarnok a Kaposmente nyugati szakaszának falvaival került a 19. század végére hasonló gazdasági helyzetbe, és alakultak kapcsolataik. Több volt a szegény kisgazda és cseléd, a katolikusok fölénybe kerültek, így kevésbé volt erős a református törzsökös családok hatása. Kivételt képezett Kaposszentbenedek a községrészek között. Hedrehely jó búzatermésével, nagyszerű számosállataival, az ún. Sziget vidéki jómódúbb községekkel is mutatott rokonságot, de elegendő erdei, jó rétjei inkább a zseliciekhez rokonították. Kadarkút vásártartási jogának megkapásával és a vasút közelségével a távolabbi vidékekkel intenzívebb kapcsolatba került, mint szomszédai. A kaposvári cukorgyárnak már 1921-ben termeltek cukorrépát, de szállítottak vonaton burgonyát, dohányt, takarmányt. Borukat a helyi kocsmárosok vásárolták fel helyben, de kereskedők is jöttek érte. Felvásárlók is akadtak helyben pl. Futura alvállalkozó, Fledrehelyen és Bárdudvarnokon Futura fővállalkozó23. A kérdőívek a falvak szellemi és gazdasági állapotát kívánták feltárni. A táji környezettel alig foglalkoztak, jóformán csak a talajadottságokkal, mely a gazdálkodásra és a közlekedésre volt elsősorban hatással, kérdeztek a művelési rendszerekre is. A szellemi szintet (az egyletek, olvasókörök, dalárdák, népkönyvtárak, népiskolák, óvodák), a kommunális viszonyokat (vízellátottság, utak, világítás, energiaforrások), egészségügyi ellátást (orvos, bába, gyógyszertár megléte, leventemozgalom) 22 Molnár 1975. 17- 65. 1929-től már Somogyszentimrei m.kir. Mezőgazdasági Szakiskola volt a neve. Egész idő alatt voltak fizetéses hallgatók, kedvezményesek és ösztöndíjasok is. 23 Kiss 1935.11.50.
