Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Svégel Fanni: A bábamesterség átalakulása a XX. század közepén
252 SVÉGEL FANNI vei készített interjúk alapján megismerhettük az intézményben működő bábák világának egy szeletét. Horváth Mária retrospektív narratívája, korabeli iskolai jegyzetei és első tankönyve146 alapján azt mondhatjuk, hogy az ötvenes évek elején formálódó szülésznői kultúra egyfajta átmeneti, hibrid szemléletmódon alapul a premodern és a modern születéskultúrák között.147 A premodern szüléskultúra ismertetőjegyei közé tartozik a női közösség kizárólagos szerepe, az individuális döntési lehetőség hiánya, a tudás hagyományozódása, valamint a test és a lélek egységén alapuló holisztikus szemléletmód. A nagyatádi szülőotthoni gyakorlatban még tetten érjük a hagyományosnak mondott bábasághoz köthető elemeket; látjuk még a megérzések, a női közösség szerepét és a gyerekágyi időszakra is kiterjedő figyelmet, de már jelen van a természetes folyamatokba való beavatkozások pozitív hatásába vetett hit és a technokrata szemléletmód racionalitása. Vagyis megjelennek a modern szüléskultúra attribútumai: az orvosi intézményrendszer ellenőrzése, a medikalizáció, a tekintélyelvűség valamint a test lélektől való radikális elválasztásán alapuló technokrata szemléletmód. A születés helyének változása kapcsán láthatjuk tehát, hogy nincs lineáris fejlődési folyamat az otthoni szülésektől a kórházi felé haladva. Míg Magyarországon az 1950-es években kezdett általánossá válni a kórházban való szülés, látnunk kell, hogy Nagyatádon csak a hetvenes évek második felében, 1976-ban nyílt meg a városi kórház. Ezzel egy időben, 1977-től Geréb Ágnes elkezdte beengedni az apákat egy budapesti kórház szülőszobájába, amit az akkori protokoll szigorúan tiltott.148 Mikrotörténeti kutatásokkal bizonyítható, hogy az ötvenes-hatvanas években (van ahol később is) létezett otthoni szülés a magyar nyelvterület archaikusabb vidékein. Moldvában, az intézményrendszer kiépülésének hiányához kapcsolódóan, az 1990-es években Deáky Zita még talált működő, semmilyen egészségügyi képzésben nem részesült parasztbábákat.149 Eközben 1989-től Geréb Agnes már „nem hivatalos” otthonszüléseket kísért a posztmodern, tudományos alapokon nyugvó bábái szemlélet alapján.150 A bábaság XX. századi átalakulása tehát egy meghatározó, de koránt sem progresszív folyamat. Tanulmányomban a forrásokban megjelenő szemléletmódok bemutatására és kritikai összehasonlítására koncentráltam. A bábaság mint női foglalkozás kérdésköre szorosan kapcsolódik a társadalmi nemek tanulmányának vizsgálati eredményeihez, ezzel egyben új perspektívába helyezve a mesterséget. Jelen kutatás csupán csepp a tengerben, de reményeim szerint hozzájárult a kortárs bábakutatások perspektívájának kiszélesítéséhez. Irodalom Acsády Judit 2014: A gondoskodás társadalmi konstrukciója. - Replika 85-86:147-163. Assmann, Jan 1999: A kulturális emlékezet. Budapest, Atlantisz Badinter, Elisabeth 1999: A szerető anya: az anyai érzés története a 17-20. században. Debrecen, Csokonai Kiadó Basevi, Vittorio - Lavender, Tina 2014: Routine perineal shaving on admission in labour. - In: Cochrane Database of Systematic Reviews http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/14651858. CD001236.pub2/full [Utolsó elérés: 2018.07.26 ] Bárth Dániel 2007: Avatottak és avatatlanok. Szempontok az asszonyi tisztátalanság mentalitástörténeti kérdéseinek vizsgálathoz. - In: Pócs Éva (szerk.): Maszk, átváltozás, beavatás. Vallásetnológiai fogalmak tudományos megközelítésben. 83-96. Budapest, Balassi Kiadó Bárth Dániel 2005: Esküvő, keresztelő, avatás. Egyház és népi kultúra a kora újkori Magyarországon. Budapest, MTA-ELTE Folklór Szövegelemzési Kutatócsoport Bem, Sandra 1993: The Lenses of Gender. New Fiaven, Yale University Press Bősze Sándor (szerk.) 2001a: Nagyatád monográfiája I. Nagyatád, Nagyatád Város Önkormányzata Bősze Sándor (szerk.) 2001 b: Nagyatád monográfiája II. Nagyatád, Nagyatád Város Önkormányzata Csonka-Takács Eszter 1999: Női tisztátalansági tabuk a magyar néphitben. - In: Küllös Imola (szerk.): Flagyományos női szerepek. Nők a populáris kultúrában és folklórban. 266-272. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, Szociális és Családügyi Minisztérium 146 Horn-Zoltán 1961. 147 A különböző születéskultúrák részletes leírását lásd: Kisdi 2012. 2-5. Csorba József 1857: Somogy vármegye ismertetése. Pest Davis-Floyd, Robbie E. 1987: The Technological Model of Birth. - In: The Journal of American Folklore Vol.100. No.398: 479-495. Deáky Zita 1994: „Szemelvájsz” volt tanítónk: Egy kunmadarasi bába működése a XIX. század második felében. - In: Ujváry Zoltán (szerk.): In memoriam Sztrinkó István. 421-430. Debrecen, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék Deáky Zita 1996: A bába a magyarországi népi társadalomban (18. század vége - 20. század közepe). Budapest, Centrál Európa Alapítvány Deáky Zita 1999: Egy női szerep - közösségi feladatok és egyéni lehetőségek a bábamesterség tükrében. - In: Küllös Imola (szerk.): Hagyományos női szerepek. Nők a populáris kultúrában és folklórban. 46-56. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, Szociális és Családügyi Minisztérium Deáky Zita 2002: A hivatásos és a hagyományos gyógyítás a magyar történeti forrásokban. Budapest, Osiris Deáky Zita 2005: A női tisztaság és tisztátalanság. A menstruáció különböző aspektusai Magyarországon. - In: Keszeg Vilmos-Tötszegi Tekla (szerk.): Tanulmányok Gazda Klára 60. születésnapjára. (Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 13.) 73-96. Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság Deáky Zita - Krász Lilla 2005: Minden dolgok kezdte. A születés kultúrtörténete Magyarországon: XVI. - XX. század. Budapest, Századvég 148 Veiszer2012. 59. 149 Deáky 1999. 51. 150 Kisdi 2013. 79.
