Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Svégel Fanni: A bábamesterség átalakulása a XX. század közepén
A BÁBAMESTERSÉG ÁTALAKULÁSA A XX. SZÁZAD KÖZEPÉN 247 3. ábra. Nagyatádi szülőotthon. Eredeti képeslap Steiner Józsefné gyűjteményéből (elveszett), reprint változat a Nagyatádi Városi Múzeum tulajdona A nagyatádi szülőotthon emlékezete (1950-1976) A tanulóévek után Horváth Mária visszatért Nagyatádra, ahol a helyi szülőotthonban állt munkába az ötvenes évek közepén. A továbbiakban az intézmény rövid történetét mutatom be helytörténeti források és a szülésznő elbeszélése, valamint egy helyi gyerekorvos visszaemlékezése alapján. Itt ejtek szót továbbá a cigány nők és az egészségügyi ellátás viszonyáról is. Nagyatád a XVIII. századtól a Czíndery-család birtokát képezte. Az első ispotály építésére Czindery Donét felesége, Adamovics Erzsébet a végrendeletében adományozott 6000 forintot a községnek.97 Az 1860-ig a Szent Ferenciek kolostorában működő intézmény inkább egyfajta szeretetotthonként, semmint kórházként működött, ugyanis orvosok nem dolgoztak benne, a betegek csak élelmezést kaptak.98 Megszűnése után, 1895-ben Éhn Sándor járási főszolgabíró létrehozott egy pénzalapot a jövendőbeli kórház számára.99 Az építkezés megkezdése ugyan közel nyolcvan évet váratott magára, a Nemzeti Bizottság 1945. szeptemberi ülésén felvetődött a kórház létesítése iránti igény. A simongáti Mándy-kastély mérete alapján megfelelő lehetett volna a célra, azonban túlságosan rossz állapotban lévőnek ítélte meg a bizottság, így a várható magas költségek okán elálltak a tervtől. Azonban a Népjóléti és Egészségügyi Főhatóság egy járási szülőotthon megnyitását tervezte, melyhez helyi szövetségesre találtak Hormay Mihály doktorban, akit a helyiek máig a szülőotthon alapítójaként ismernek.100 97 Bősze (szerk.) 2001a. 150. SMLJkv. 1794.219-221. 98 Csorba 1857. 112. 99 Bősze (szerk.) 2001b. 88. 100 Dr. Hormay Mihály (1898-1954) az első világháború idején hadiorvos, majd 1945-1950 között tisztiorvos, a szülőotthon alapítója. Győré et al. 2002. 1949 decemberében a közgyűlés elfogadta a működési engedélyt, így 1950. január elsején megnyitotta kapuit a nagyatádi szülőotthon a Lelbach Keresztély által 1896-ban építtetett és a céloknak megfelelően átalakított101 neoklasszicista kastélyban.102 Ebből az időszakból három archív fotó maradt fenn, amely az épületet ábrázolja.103 (3. ábra) A kastélyt 1976-ban (a kórház átadásának évében) vizesedésre hivatkozva az akkori hatóságok elbontatták. Kovácsoltvas kerítéséből egyetlen elemet sikerült megmenteni az utókor számára, amely eredeti helyén, a jelenlegi Városháza épülete mellett áll. A földesúri kastélyhoz tartozó park öreg vadgesztenyefái máig árnyékot adnak az arra tévedőknek. A korabeli sajtóban megjelent tudósítások örömmel adtak hírt a szülőotthon létesítéséről, mint az anya- és csecsemővédelmi intézkedések sorába illő modernizációs lépésről.104 „Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít a dolgozó nők egészségvédelmére, melynek egyik fontos tényezője a szakszerűen levezetett szülés." - írja a Somogyi Néplap.105 1957 decemberében egészségügyi kiállítás nyílt a nagyatádi művelődési házban, külön figyelmet fordítva a „nővédelemre”. „Az egyik sarok-101 Az átalakítás költsége 570.000 forint volt a helyi újság beszámolója szerint. A nagyrészt békekölcsönből finanszírozott beruházás az ötéves terv részeként készült el. Somogyi Néplap 1951. 102 Bősze (szerk.) 2001b. 257. SMLjegyzőség 2405/1949. képviselőtestületi jegyzőkönyv. 103 Hauptman Gyöngyi muzeológus elmondása szerint eredetileg képeslapokon szerepeltek a felvételek (Steiner Józsefné gyűjteménye), de már csak reprint formában találhatók meg a városi múzeumban. Ezek közül kettő szerepel a városmonográfiában: Bősze (szerk.) 2001b. 155.; 257. 104 A megyében ekkor öt egészségügyi intézményben lehetett szülni az alábbi városokban: Barcs, Lábod, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatád. Nagyatádon bölcsőde és napközi otthon is a dolgozó nők rendelkezésére állt. Somogyi Néplap 1953. 105 1953. (kiemelés tőlem: S. F.)
