Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Svégel Fanni: A bábamesterség átalakulása a XX. század közepén
244 SVÉGEL FANNI A halálozások tekintetében három halvaszületésről, két születés utáni és egy koraszülés következtében történt elhalálozásról számolhatunk be. 1948-ban egy huszonhat éves nő62 ötödik szülése olyan rohamos gyorsasággal következett be, hogy a bába nem ért oda időben. A problémát a magzat farfekvése és a szaksegítség hiányának együttese okozhatta, melynek következtében halva született a fiú magzat.63 Egy két évvel későbbi esetben egy huszonhét éves nő64 harmadik terhessége végződött a magzat halálával. A medencevégű fekvésben lévő halva született magzatnál szerepel egyedi esetként a maceráit kifejezés.65 A vetélések kapcsán egy nő két esetéről kell szót ejtenünk. H. E. első feljegyzett vetélése 1947-ből származik. Az akkor harminc éves földműves-feleség negyedik terhessége szakadt meg. A körzeti orvosi bejegyzés nehezen olvasható, de annyi bizonyos, hogy a „kivérzett nő” terminust használja,66 valamint elvégezte a méhüreg ujjal történő kiürítését. H. E. második vetélésére 1951-ben került sor, az akkori hatodik terhességével.67 Ez a feljegyzés a Bábanapló leghátuljában szerepel. Boli Irma Istvándiból kerül a barcsi szülőotthonba 1954. január elsejével. Az utolsó szüléshez 1953. december hatodikén ment ki házhoz.68 Ez a Bábanapló 38. oldalán szerepel, majd bármiféle köztes tartalom nélkül a 96. oldalon áll erről a vetélésről szóló bejegyzés. A kérdésre, hogy miért írhatta ide a bába a vetélést, nem tudunk egyértelmű magyarázattal szolgálni. Ugyan orvosi megjegyzés nem szerepel az oldalon, de az igen, hogy a vetélés után húsz perccel megérkezett a helyszínre az orvos. Azt is tudjuk, hogy másnap történt szülés a községben, ami a napló kronologikus rendjében jó helyen szerepel, tehát nem állíthatjuk, hogy véletlen hanyagság áll a háttérben. Egy harmadik vetélés is történt a bábaasszony munkássága során: 1950-ben egy huszonegy éves nő második terhessége szakadt meg a korai szakaszban.69 Orvosi közreműködésre több okból is sor kerülhetett. Hat alkalommal a gátrepedés összevarrása, három esetben a szülés levezetése végett volt rá szükség. Tizenhárom egyéb alkalommal található orvosi aláírás a naplókban. Két szülés folyt le mindennemű szaksegítség nélkül, három végződött kórházba szállítással. Összesen egyszer fordult elő, hogy az anya szülés után belázasodott. 1950-ben egy fiatal nő első szülése utáni harmadik napon érkezett ki hozzá az orvos. A hüvely- és gátrepedéshez a bába nem hívott 62 s. к. 63 Körzeti orvosi megjegyzés tárgyalja a körülményeket. 64 A. I. Figyelemre méltó, hogy a nő és férje családneve megegyezik. Hasonlóval máshol nem találkoztam. 65 A maceráit magzatokról a bábakönyvekben lásd: Reismann 1932. 164.; Szathmáry 1948. 275. 66 Ez a megfogalmazás áll legtöbb helyen a terhes nő vagy a bába által megindított vetélés kapcsán, melynek befejezését a súlyos vérzés következtében orvos végzi el. 67 Az ötödik terhességéből származó gyereket is Boli Irma segítségével szülte meg, vagyis nemcsak a vetélései kapcsán fordult hozzá. 68 A napló hivatalos lezárása nem történt meg. 69 Ez a Szülések jegyzőkönyvének hátsó borítóján szerepel - a többi év végi szüléssel együtt így egyéb információnk nincs is ezzel kapcsolatban. Azon kivételes esetek egyike, amikor csak a férjezett név szerepel a füzetben. orvost, így azok összevarrására csak napokkal később került sor, miután a méhüregből - feltehetően visszamaradt - lepénydarabokat távolított el, melyek a lázas állapotot okozták.70 Nem derül ki a bejegyzésből, hogy a bába észlelte az eredeti problémát vagy csak a lázra lett figyelmes. Azonban abból az információból, hogy a bábának napokkal később is tudomása volt a gyerekágyas nők aktuális állapotáról és abból a körülményből, hogy havonta átlagosan egy-két szülésnél volt jelen arra következtethetünk, hogy még életben volt a hagyományos bábaság gyerekágyas időszakra is kiterjedő gondoskodói és segítői gyakorlata. Végezetül azon nőkről kell szólnunk, akik több alkalommal is igénybe vették a bábaasszony segítségét. Nyolc nőről tudunk, aki legalább kétszer, háromról, aki legalább háromszor és kettőről, aki négyszer szült Boli Irmával. A fiatalon sokat szülő nő példája K. R., aki 1948-ban, húsz évesen szülte meg második gyerekét, majd huszonhárom éves koráig összesen négy gyereket szült. A kilencgyerekes P. M. egyike volt a legelső Boli Irmával szülő nőknek. 1936-ban, huszonhét évesen szülte meg a második gyerekét, egy évre rá a harmadikat. A következő adatunk 1949-ből származik, mikor negyven évesen megszülte a nyolcadik, majd egy évre rá a kilencedik gyerekét. Hogy a köztes időszakban kinél szült arra vonatkozóan nincs információnk. Horváth Gyuláné Boli Irma munkásságának feltárása hozzásegíthet minket a korszakról alkotott ismereteink kiszélesítéséhez és a bábamesterség vizsgálatának továbbgondolására is alkalmas lehet, minthogy a lokális, mikrotörténeti kutatások képesek hozzájárulni a történelmi folyamatok kritikai reflexiójához. Az okleveles bába munkásságában megfigyelhető a modern elvárásoknak megfelelő szakszerűség és a - feltehetően - hagyományos elemeket is tartalmazó gyakorlatok keveredése. Az ötvenes évek elején saját maga kérelmezte a szülőotthonba való áthelyezését, ami egyszerre utalhat a hatékonyabb munkavégzés iránti vágyára, valamint az intézményi struktúrába való belépés elkerülhetetlenségének felismerésére, de akár anyagi szempontú döntés is állhatott a háttérben. Boli Irma életének bemutatása révén - a cseppben a tenger elvet szem előtt tartva - reményeim szerint közelebb kerülhetünk a XX. század bábaságának feltérképezéséhez. Dudás Béláné Horváth Mária nagyatádi szülésznő életútja (1953-1987) Boli Irma bábái dokumentumai segítségével 1953- ig - a barcsi szülőotthonba való áthelyeztetéséig - kísérhetjük végig pályájának alakulását. Ebben az évben kezdi meg munkáját Horváth Mária, a dolgozatom által bemutatni kívánt másik somogyi bába. A szülésznővel készült interjúk és a nagylelkűen rendelkezésemre bocsátott korabeli feljegyzései segítségével a nagyatádi szülőotthon és a kórház történetének egy szeletét kívánom felvázolni, helytörténeti források felhaszná-70 Nem tudni mi okozta a bába figyelmetlenségét, de a zavart csak tetézi, hogy a gyerek adatainál gond nélkül szerepel egymás mellett a leány és a László megjegyzés.
