Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Svégel Fanni: A bábamesterség átalakulása a XX. század közepén
242 SVÉGEL FANNI fék, gyógyszeres doboz, fém tartály, gyógyszeres üveg, használati utasítás, törlőkendő, damasztkendő, vászonkendő. A ruházathoz különösebb magyarázatot nem fűznék, csupán annyi adalék információval szolgálnék, hogy a köpeny elején saját kezűleg hímzett monogram található, ami hangsúlyozza a ruhadarab személyességét.47 Magyarázatot igényel azonban a szülés alatt és után használt eszközök csoportja. A fakanalat akkor használták, ha a szülés során epilepsziás roham lépett fel: ilyen esetben gézbe csavarva tették a fogak közé. A hagyatékban lévő tárgy újszerű állapota arra utal, hogy nem sokszor lehetett szüksége rá a bábának.48 Az üvegcső - a bábakönyvekben foglalt információk szerint - a beöntések elvégzéséhez volt szükséges. A fog nélküli érfogó, más néven pean az apróbb erek elszorításához használt ívelt végű, ollóhoz hasonló eszköz. A magfogó ennél hosszabb, egyenes végű eszköz, amelyet tamponok és kötszerek eltávolítására használtak. A korban használt modern fertőtlenítőszer a neomagnol a korábban használatos, ám erősen mérgező szublimátot (HgCI2) váltotta fel.49 A köldökzsinór elvágása előtt az újszülött köldökcsonkjára fém csipeszt helyeztek, hogy megakadályozzák a vérzést. A vágást tompa végű ollóval végezték, mely géz szabására is alkalmas volt. A szemcseppentő szintén az újszülött ellátása végett került a táskába: a szem kitisztítására használták az esetleges látásproblémák megelőzése okán. A harmadik funkcionális csoportba soroltam azokat a textileket, melyek nem tartoztak a bábaasszony ruházatához. Ezek használatáról konkrét információ nem áll rendelkezésemre, de az anyagok állapotából arra lehet következtetni, hogy nem a szülés közben használták a testnedvek letörlésére. Valószínűsíthető, hogy ezekre a textilekre helyezték ki vagy ezekkel törölték el fertőtlenítés után a fém eszközöket. A körömkefe egyértelműen a kezek - bábák számára különösen fontos - tisztaságát szolgálta. Ide soroltam még a tárolóeszközöket és a különféle gyógyszeres üvegcséket, valamint ezek tokjait. A használati tárgyak rendszerezése után áttérek a szöveges dokumentumok - azon belül is főképp a bábanaplók - részletes elemzésére. Boli Irma bábaságának kilenc éve rejtőzik a Szülések jegyzőkönyve és a Bábanapló lapjai közt, mely idő alatt 159 szülésnél volt jelen.50 A precízen, szép kézírással vezetett naplók és a kifogástalan állapotban lévő tárgyak is arra engednek következtetni, hogy tulajdonosuk odaadással fordult szakmája felé. Adataink vannak a szülés idejéről, a szülő nő51 * életkoráról, lakhelyéről, eddigi szülései számáról, a férj foglalkozásáról, a magzat fekvéséről és neméről (esetlegesen a keresztnevéről) valamint fennálló 47 A tárgyak emlékezetéről lásd: Assmann 1999. 20. 48 Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy egy feljegyzésben sem szerepel epilepsziára vonatkozó utalás. 49 A Népjóléti Minisztérium 3134/N/2/1949.XI./1. sz. rendelete a bábatáska kötelező elemeként határozza meg a szert. 50 Ehhez hozzátartozik egy 1935. októberi bejegyzés, viszont ezt nem számítottam külön évnek, hiszen csupán egyetlen szülésről van szó. 51 Az esetek többségében a férjezett és a leánykori név is szerepel a feljegyzésekben. betegségről, bekövetkezett halálról vagy vetélésről. Évente átlagosan 17 szülés történt a bába körzetében. A legtöbb 1948-ban, a legkevesebb 1937-ben. (2. ábra) A szülő nők életkora szempontjából legnépesebb csoportot a 21 és 25 év közöttiek alkotják. Legfiatalabb 16, a legidősebb 42 éves. Lakhely szerint a kimagasló többség Rinyaújlakon élt. Több szülés történt még csokonyavisontai, gézapusztai62 és istvándi lakosoknál. A legtöbb nő első gyerekét szülte a bábával. A legmagasabb szülésszám egy tizenegyedik gyerekével terhes, 35 éves cigány nőnél figyelhető meg. A férjek foglalkozásából tudjuk, hogy a szülések fele földművesek családjában történt.53 A magzat fekvése legtöbb esetben első koponyatartású, legkevésbé jellemző az arctartás. Az újszülöttek nemi aránya 4%-os többletet mutat a fiúk javára. Összesen hat halálesetről van tudomásunk: négy magzati halál és két szülést követő elhalálozás. Vetélésről három feljegyzés tanúskodik. A továbbiakban a fenti kategóriák mentén elemzem a bábanaplók tartalmát, rávilágítok az információk összefüggéseire és az ezek alapján felmerülő kérdésekre. Szülések száma 1935-1937; 1947-1953 1935 1936 1937 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 2. ábra. Szülések száma évenkénti bontásban. Boli Irma feljegyzései alapján Életkori megoszlás szempontjából hat csoportra osztottam a szülő nőket, ötévenkénti határmeghúzással.54 A legfiatalabbak első, ritkábban második gyereküket szülték a bábaasszonnyal. A húsz éven felülieknél már nagyobb változatosságot lehet kimutatni: általánosan első-harmadik gyereküket szülik, nem feltétlenül egyenes arányosságot mutatva az életkorral. Akad 21 évesen harmadszorra, 23 évesen ötödszörre terhes nő is. A huszonöt éven felettiek jellemzően második-negyedik gyereküket szülik, de tudunk olyan esetekről, mikor a nők 26, 27, sőt 30 évesen szülik meg első gyereküket.55 A harminc éven felüliek jellemzően negyedik-hetedik szülésüknél fordultak a helyi bábához. Kiugró adatnak 52 Ma Rinyaújlak része. 53 Itt megjegyzendő, hogy a két napló eltéréséből fakadóan nem lehet százalékos arányt kimutatni az összes szülésre vonatkozóan. A Szülések jegyzőkönyvében feltüntetett a férj foglalkozása, viszont a Bábanaplóban már nem. További eltérés, hogy a Bábanaplóban jegyzett a nő vallása, a Szülések jegyzőkönyvében viszont nem, így e tekintetben csupán részinformációink maradtak fenn. 54 20 év alattiak, 21-25 év közöttiek, 26-30 év közöttiek, 31-35 év közöttiek, 36-40 év közöttiek, 40 felettiek. 55 Utóbbi kiugró adat 1948-ból származik, egy vendéglős családból.
