Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)

Svégel Fanni: A bábamesterség átalakulása a XX. század közepén

A BÁBAMESTERSÉG ÁTALAKULÁSA A XX. SZÁZAD KÖZEPÉN 241 1. ábra. Pécsi bábanövendékek az 1930-as évek derekán, középen Boli Irma. A fotó a Nagyatádi Városi Múzeum tulajdona férjé,40 erőteljesen jelezve ezzel a szimbolikus gesztus­sal az erőviszonyok valódi mivoltát. A 210.353/1947. Vili. N. M. sz. rendelet értelmében egy hónapos tovább­képzésen kellett részt vennie a Kaposvári Vármegyei Közkórházban, amelyet kielégítő eredménnyel zárt. „Megtanulta az anya és csecsemővédelem érdekében létesült állami rendelkezéseket.” A hagyaték tartalmaz egy különnyomatot a magzat­elhajtásról, melyet a Magyar Orvosok Szabad Szak­­szervezetének Makói csoportja jegyez.41 A Nemzeti Bizottság 1945-ös döntése értelmében engedélyezték és ingyenessé tették az abortuszt, amely gyakorlaton csak a 81/34/1952. egészségügyi minisztériumi utasí­tás változtat.42 Mivel nyomtatott évszám nem szerepek a kiadványon nem állíthatom teljes bizonyossággal, de feltehetően ellentétes szellemiséget képviselt a felté­telezett keletkezés idején hatályos jogszabályokkal. Hivatalos dokumentumok igazolják, hogy Boli Irma 1950-ben tbc szűrésen vett részt, melynek eredménye negatív. 1951-ben kezdi el írni a Bábanaplót, melyben két év feljegyzései szerepelnek Rinyaújlak, majd 1953- ban Istvándi községből.43 A Boli szülőket a rinyaújlaki 30 holdas birtokuk miatt az ötvenes évek elején kulák­­ká minősítették, melynek következtében földjüket el­veszítették.44 Röviddel ezután az édesapa, Boli István elhunyt, az anyát a falusi tanácstitkár részegen kidobta a házból, így kénytelen volt Istvánéiba menni a lányá­hoz. Boli Irma ezután kérelmezte áthelyezését a barcsi szülőotthonba, arra hivatkozva, hogy Istvándiban kevés a szülés és mivel a legtöbb szülés már kórházban zajlik, munkája hasznosabb lenne Barcson. A szülők családi házát 1954-ben kapták vissza. Boli Irma Istvánéiból, majd Rinyaújlakról járt be a barcsi szülőotthonba dol­gozni. Szeretett kézimunkázni, kertészkedni. Hímzett falvédőiből néhány darab megtalálható a múzeum tex­tilgyűjteményében. 1974-ben hunytéi hosszú betegség után Nagyatádon. A régi, rinyaújlaki házat elbontották, ma már csak a nagy gazdasági épület áll eredeti álla­potában. A telken hasonló stílusban építettek új házat, mellette ma a helyi iskola konyhája működik.45 A bábái hagyaték rendszerezése során több szem­pontból is csoportosíthatjuk a tárgyakat. A múzeum­ban kialakult rendszer a tárgyak eredeti elhelyezkedé­sét veszi figyelembe és így alakultak ki a praktikum elvén szerveződő tárgycsoportok: az orvosi táska és tartalma, az eszköztartó zsák és tartalma, a textilek és a szöveges dokumentumok. Utóbbival most nem, csak a későbbiekben foglalkozom, a bábanaplók adatainak feldolgozása során. így maradt tehát három, jól elkü­löníthető tárgycsoportunk. Mivel a múzeumban alkal­mazott, leltári szempontokon alapuló rendszer néhány ponton zavart keltene az elemzés során, így kísérletet teszek a tárgyak újracsoportosítására. Legkézenfekvőbbnek a funkcionalitást alapul vevő rendszer bizonyul, amellyel szintén három kategóriá­ra osztom a tárgyakat: a bába ruházata, a szülés alatt használt eszközök46 és a szülés lefolyásához konkrétan nem kapcsolódó tárgyak. Az első csoportba kerülnek azok a textilek, ame­lyeket a bába munkája során magán viselhetett: fe­hér ujjatlan köpeny, fejkendő, textil kesztyű, szájkendő, viaszosvászon kötény és vörös keresztes karszalag. A második csoportba kerültek: fakanál, gumikesztyű, üveg és fém katéterek, gumicső, üvegcső, érfogó, mag­fogó, neomagnol tablettákat tartalmazó üvegcse, olló, köldökcsipesz, szemcseppentő és gézlapok. A harmadik csoport tárgyai: orvosi táska, eszköztartó zsák, körömke-40 Még a születési dátum és az anyja neve is. Az anyós nevének szerepeltetésével tulajdonképpen kiragadják vér szerinti család­jából és immár a férfi rokonságához tartozónak számít hivatalo­san. Annyiban meglepő ez a feudális szokásjoghoz visszanyúló adminisztrációs lépés, hogy alig egy évvel később az 1948. évi XLIII. te. kimondja a nők és férfiak teljes egyenjogúságát. 41 Somogy vármegye Csokonyavisontai kör orvosának pecsétje és egy kézzel írott 1947-es évszám szerepe rajta, valamint a bába neve, tehát közvetlenül neki utalhatták ki a füzetet. 42 Pető 2005. 303-304. 43 Magyar állami nyomda, Budapest 1947. 44 A kuláklisták összeírásának kötelezettségéről, illetve az 1950- 1953 között lezajlott kampány környékbeli vonatkozásairól lásd: Bősze (szerk.) 2001.261.; Országos vonatkozásban lásd: Valuch 2005. 188-193. továbbá Závada Pál: Kulákprés. 1986. 45 A kiegészítő életrajzi adatokhoz segítséget nyújtott: Hauptman Gyöngyi és Svégel Jánosné. Saját gyűjtés 2017. 46 Az újszülött és a frissen szült nő ellátására szolgáló eszközöket is ebbe a kategóriába sorolom.

Next

/
Thumbnails
Contents