Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Svégel Fanni: A bábamesterség átalakulása a XX. század közepén
238 SVÉGEL FANNI Az ötvenes évek több szempontból is meghatározónak bizonyult a nők életében: jelentősen megnőtt a szülőotthonok, majd a kórházi szülészetek száma. Ennek következtében az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó első átmeneti rítus - a születés - kiszakadt a megszokott, otthoni környezetből és áthelyeződött a szülő nők számára ismeretlen helyre, ami számos rítuselem megszűnését eredményezte, mivel a kórházi közeg nem tette lehetővé azok gyakorlását. Ehhez kapcsolódóan kell feltennünk a kérdést, hogy pontosan miként zajlottak a szülések a nagyatádi szülőotthonban, majd a kórházban. Felfedezhetők-e a hagyományos bábaság egyes elemei a XX. század második felének gyakorlatában? A korabeli tankönyvek és orvostörténeti források alapján elmondható, hogy az oktatásbeli szemléletváltások apránként jelentkeztek és minden bizonnyal lassan mentek végbe, amihez hozzájárulhatott a bábák és a szülő nők hagyományokhoz való ragaszkodása, valamint az intézményi struktúra rugalmatlansága. Az individuális és a különböző intézmények szemléletmódbeli különbségei rámutatnak, hogy a XX. század közepén a szülészeti kultúra nagyfokú diverzitása figyelhető meg, nem pedig a technokrata orvoslás monolitikus uralma. Bábaasszonyok Somogyból A nagyatádi helytörténeti kiadványok figyelmes forgatásával rátalálhatunk a XIX.-XX. század néhány helybéli bábájára.8 A Bősze Sándor szerkesztette kétkötetes monográfia információi szerint 1885-ben három bába dolgozott Nagyatádon.9 A községi szülésznő Steiner Rozália Budapesten szerzett oklevelet 1874- ben. A magyar mellett németül is beszélt, fizetése hatvan forint volt. A községben két magánszülésznő is dolgozott: Selmeczi Sándorné, aki ugyancsak Budapesten szerzett oklevelet, valamint Fekete Józsefné, aki a pozsonyi bábaképzőben diplomázott. Ők a magyaron kívül más nyelvet nem beszéltek, fizetésükről hivatalos adat nincs. A XX. század első felének elismert nagyatádi szülésznője volt Valcsics Vendelné Szani Terézia (1874— 1950). Férje korai halála után a budapesti Magyar Királyi Bábaképző Intézetben tanult és szerzett oklevelet, majd visszatér szülőföldjére és 1908-tól képesített községi szülésznőként dolgozott. A 35. jubileuma alkalmából az Intézet díszérmével tüntette ki. Az 1950-ben megnyílt szülőotthonból ment nyugdíjba és ugyanezen évben hunyt el.10 Rajtuk kívül egy taranyi bába Ritupel Franciska neve maradt fenn a helyiek emlékezetében, aki Fáni néniként volt ismert.11 8 Somogy vármegye első ismert bábája Eva Kollerin Pesten szerzett oklevelet 1788 végén. Krász 2003. 200. 6. sz. táblázat 9 Bősze (szerk.) 2001b. 87. Az SML fszb. 1900/1885. alapján. 10 Győré (szerk.) é.n. 11 Dr. Mohay Andás gyerekorvos NVM-ben tárolt emlékirataiban szeretettel emlékezik meg Fáni néniről. A pontos nevére nem emlékezett, az információt a „Nagyatád retro" nevű Facebook csoportban kaptam, melynek szerepére a szülőotthon kapcsán még visszatérek. Két balatonberényi példa a század első feléből (1907-1952) A Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltárának dokumentumai között két bába iratait őrzik. Mindketten a XX. század első felében tevékenykedtek - a pécsi bábaképző elvégzése után - Balatonberényben,12 feltehetően egymást követve. Ugyan a Balaton mellett fekvő település társadalmi összetétele számottevő eltéréseket mutat a dél-somogyi községekhez képest, rövid forráselemzést végzek a kutatási távlatok érzékeltetése céljából. Brávácz Józsefné Dobos Katalin 1878-ban született Karádon.13 A pécsi Magyar Királyi Állami Bábaképezde nyári tanfolyamát végezte el 1907-ben, az oklevelén Doktor Sándor - az egyetem emblematikus orvosának - aláírása szerepel. Novembertől már Balatonberény községben dolgozott bábaként, amiről a Születési napló (1907-1931 )14 tanúskodik. Ebben összesen 699 szülésről található feljegyzés. Ez az egyetlen olyan általam vizsgált dokumentum, amely - ha érthető módon hiányosan is - egy világháború minden évéből tartalmaz feljegyzéseket születésekről. Sajnos a napló táblázatának kitöltési hiányosságai, a tinta esetleges elmosódásai néhol használhatatlanná teszik az adattöredékeket. Ennek folytatása a Szülések jegyzőkönyve (1931- 1938),15 melyben 187 szülésről készült dokumentáció. Bráváczné több mint 30 éves pályafutása során 886 általa regisztrált szülésnél vett részt. Az első világháború előtti időszakban átlagosan évi 40 szülés történt Brávácz Józsefné jelenlétében. A háború alatt ez a szám felére csökken,16 majd az 1920-as évektől körülbelül 25 és 30 közöttire tehető. Amíg a század első évtizedeiben nem volt ritkaság, ha egy nő a nyolcadik, tizedik, sőt két esetben a tizenharmadik gyerekét szülte meg, az 1930-as években ez már nem volt általánosnak mondható. Ebben az időszakban megszaporodnak a bábanapló vetélésről szóló bejegyzései: összesen 21 terhesség ért véget vetéléssel.17 1933-tól már lehetőség van az abortus arteficialis orvos által történő legális elvégzésére.18 Ettől függetlenül mindenhol a spontán vetélés terminus olvasható. Nehéz megmondani, hogy valódi spontaneitásról van-e szó minden esetben. Ha nem, milyen születésszabályozási módszer állhat a háttérben és van-e köze 12 Ebben az időszakban nagyjából 1400 fős település. 13 Az SML XIV. 55. számú fond tartalmazza az oklevelét és két bábanaplóját. 14 Sujánszky nyomda, Keszthely 15 Mérei nyomda, Keszthely 16 Itt nyilvánvalóan több faktor is közrejátszik a születések számának csökkenésében. A bábanapló folyamatos vezetésére utal, hogy minden évből találunk benne adatokat, még ha hiányosan vagy alig kitöltve is, tehát jó okunk van feltételezni, hogy a drasztikus csökkenés nem a bábái figyelmetlenség vagy hanyagság terméke. 17 2,27% 18 Németh 1992. 81. Figyelembe kell vennünk azt a körülményt is, hogy a bábák által alkalmazott népi abortiv technikák nem estek a hivatalos szabályozás jogkörébe. Másrészt számolnunk kell a közösségek belső rendjének sajátosságaival. Lehetséges, hogy a megtűrt bába általi - akár spontán, akár szándékosan előidézett - vetélés kevésbé volt hatással a nő további életére, mint egy kórházban történő (legális) abortusz.
