Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)

Honti Szilvia et al.: Régészeti kutatások Somogy megyében 2016-2017 között

214 HONTI SZILVIA, M. ARADI CSILLA, BALOGH CSILLA, FŰKÖH DÁNIEL, MOLNÁR ISTVÁN, NÉMETH PÉTER GERGELY, SOMOGYI KRISZTINA, TOKAI ZITA Somogybabod - Nyárfás-út (91217) Németh Péter Gergely A lelőhely a Kisbabodra vezető út mentén, Somogybabod déli széle és a Tetves-patak között ta­lálható, közvetlenül a patak ártere feletti enyhe lejtőn, három oldalról mocsár övezi. A lelőhelynek az út mellet­ti keskeny sávját lehetett csak feltárni, déli kiterjedését nem tudtuk lokalizálni. Néhány kelta települési objek­tum mellett egy kis középső bronzkori temetőrészlet került elő. Az erősen sérült urnasírok többségének csak az alja maradt meg, így csak az urna alját, a benne levő hamvakat, és néhány bögretöredéket lehetett csak megmenteni (V.t.1.). Résztvevők: Németh Péter Gergely és Honti Szilvia régész, Balla Krisztián, Cserép Tamás technikusok. Somogybabod - Tetves-árok völgye (48062) Németh Péter Gergely A lelőhely Somogybabod keleti határában, a 67-es főút keleti oldalán, az út és a Tetves-árok között talál­ható, az 1967. évi terepbejárás során azonosították. A 2014. évi próbafeltáráskor során egy kelta objektum került elő, ugyanakkor a lelőhely déli részén nagyon sok késő középkori szórványlelet, ahol akkor a még itt álló fák miatt feltárást végezni nem lehetett. A 2017. évi fel­tárás a során kelta, Árpád-kori és késő középkori tele­pet tártunk fel. Megfigyeléseink alapján a lelőhely több kisebb homokdombon található, melyeket a Tetves-pa­tak mocsaras ártere övezett a szabályozása előtt. A kevés kelta objektum közé gödrök tartoztak, va­lamint kisebb, szabályos, sekély építmények, melyek műhelyek lehettek. Az Árpád-kort kemencék és néhány települési ob­jektum képviselte. A magasan lévő kemencék erősen szétszántottak voltak. Égetőterük alját széttört kerá­miatöredékek alkották, melyet az egyiknél több réteg­ben alakítottak ki. A legtöbb objektum a késő középkori telephez tar­tozott. Több, alapárkos és cölöplyukas építményt talál­tunk, melyeket néha egymásba ástak. Házak, esetleg részben mezőgazdasági jellegű épületek alapárkai lehettek. A magas talajvíz, mely a feltárást rendkívüli mértékben megnehezítette, egy esetben nekünk ked­vezett: Feltártunk egy kutat, melynek cölöpszerkezetét a talajvíz remekül megőrizte (V. t. 2-4.). Több faoszlop töredéke is épségben megmaradt, egy részük az ob­jektumokban, de valószínűbb, hogy nem régészeti ko­rúak. A késő középkori telep déli végén, két települési objektum területét érintve, legalább két emberi vázma­radvány került elő. A késő középkorba tartozhatnak, de nem zárható ki a későbbi keltezés sem. A feltárás munkatársai: Németh Péter Gergely és Honti Szilvia régész, Balla Krisztián, Cserép Tamás, Papp Zoltán és Szabó Domán technikusok. Somogytúr - Buger-irtás (91219) Németh Péter Gergely és Honti Szilvia A lelőhely a Tetves pataktól nyugatra, a patak árteré­nek szélén emelkedő kis dombon található, Somogytúrtól délkeletre. Molnár István 2017. év eleji próbafeltárása alapján egy gyenge intenzitású lelőhelyre lehetett szá­mítani, ezért kezdetben a tervezett utat kísérő, a lelőhe­lyet veszélyeztető vízlevezető árok nyomvonala került humuszolásra, melyben egy földbemélyített építmény részlete került felszínre. A feltárást ennek megfelelően a ház körzetében bővítettük, a 760 m2-es felületen a házon kívül egy sekély, de gazdag leletanyagú őskori objektum és néhány leletnélküli sekély jelenség került elő. A ház szokatlanul kisméretű, nagyjából négyze­tes alaprajzú, méretéhez képest meglepően mély, alja egyenetlen, három oldalon körben padkával. A DK-i sar­kában, a déli falba vájva kisméretű, tapasztás nélküli kemence volt, előtte nagy, talán ülésre használt kővel. Három sarkában és a kemence mellett mély oszlophe­lyek voltak (V. t. 5.). A leletanyaga Árpád-kori kerámia, tapasztás-darabok, kevés állatcsont, ezek nem az al­ján, hanem a feljebb húzódó szürke (hamus) és bar­nás rétegben volt (15-40 cm között, a szelvényszinthez képest). Az alsó rétegben jobbára csak kődarabokat találtunk. Az építmény funkciója bizonytalan, ház vagy műhely lehetett, ám szokatlan, hogy csak magában áll. A feltárás munkatársai: Németh Péter Gergely és Honti Szilvia régész, Balla Krisztián, Cserép Tamás, Papp Zoltán és Szabó Domán technikusok. A 76-os út Balatonszentgyörgyöt elkerülő szakaszá­nak régészeti feltárásai Az R76-os út Somogy megyét érintő nyomvonala az M7 autópálya holládi lehajtójától indul, majd Bala­­tonszentgyörgy - Battyánpusztát keletről kerüli el. Ez a vidék a Kis-Balaton keleti partján húzódó első átkelő­hely, mely minden időben járható volt, a mocsaras part és a Barihegy között, minden időben használt út és lakott hely volt. Ezen a régészeti lelőhelyek három kilo­méter hosszan, lényegében megszakítás nélkül sora­koznak egymás után (VI. t. 1.). A 2016 őszén végezett próbafeltárások után 2017 késő tavaszán kezdődtek meg a teljes felületű feltárások 4 lelőhelyen, összesen több mint 120.000 m2-en. A legészakibb rész kivételé­vel a Rippl-Rónai Múzeum végezte az útépítést meg­előző feltárásokat 2017-ben, a projekt szakmai koordi­nációját pedig a Budavári Kft. Az északi lelőhelyen a Magyar Nemzeti Múzeum dolgozott. Balatonszentgyörgy - Kocsmaházi-dűlő IV Fűköh Dániel A lelőhely a Kis-Balaton környékére jellemző dom­borzati viszonyokkal rendelkezik. É-ról D-felé haladva a tengerszint feletti magasság enyhén emelkedik. Nagy­jából a lelőhely közepén az 572 és az 570 kitűzési pont között egy csatorna és a 090/1 (090/2) számú földút vágta ketté a feltárás területét. A lelőhely alacsonyab-

Next

/
Thumbnails
Contents