Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)

Honti Szilvia et al.: Régészeti kutatások Somogy megyében 2016-2017 között

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK SOMOGY MEGYÉBEN 2016-2017 KÖZÖTT 209 A korábbi évek megfigyeléseivel ellentétben ezen a területen viszonylag kevés volt a bolygatott sírok aránya, főként a lovakhoz tartozó férfi sírok esetében volt jellem­ző a nagymértékű bolygatás. A kutatott felületen nem került elő egyetlen olyan üres, sekély gödör sem, amilyet a 2015. évi feltárás során nagyobb számban találtunk, melyeket a sírrablással hoztunk összefüggésbe, a sírok felderítésére szolgáló kutatógödörként értelmezve. A temető északi szélénél előkerült a 2380. számú, többszörösen megújított árok újabb szakasza, mely mellett két sekély, keskeny kísérő árokszakasz is je­lentkezett. Az árok vágott három sírt, vagyis itt az árok megásására a sírok megásását követően került sor - ellentétben a tavalyi megfigyeléseinkkel, ahol az árok korábbinak bizonyult a beleásott síroknál. Az avar kori sírok alatt előkerült egy kelta sír marad­ványa (2614. sír), melyet valószínűleg máraz avar sírok kirablása során megbolygattak, ekkor már kiemeltek két edényt a sírból, amelyek a sír rablógödrében feküdtek (III. tábla 5.). A sírban egy nő csontváz maradványa fe­küdt, in situ helyzetben csak a jobb lábszárcsont és a lábfejcsontok maradtak meg (III. tábla 4.). A bokáknál öntött bronz lábperecek kerültek elő (III. tábla 6.). Ajobb lábfej végében két edény állt, a bal lábfejen egy fél disz­nó váza hevert. A továbbra is tanásatás keretében folyó kutatási program a Zamárdi Önkormányzat támogatásával a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudomá­nyi Intézetének és az ísztambul Egyetem Turkológiái Kutatóintézetének közös kutatási projektje. A feltárá­son az intézet hallgatói mellett lengyel régészhallgatók vettek részt. „A 67-es út 2x2 sávos fejlesztése” projekthez kap­csolódó régészeti munkák A 67-es számú út Kaposfüred és Somogytúr közötti szakaszához kapcsolódó régészeti munkák 2016-2017 során is folytatódtak. A 2^2 sávosra tervezett út vég­leges nyomvonalán 2016 februárjában a Budavári Kft. által végzett terepbejárás során újabb településnyomok váltak ismertté, így a tervezett út 33,2 km hosszú sza­kaszán immár 51 régészeti lelőhely fekszik. Az út által érintett terület domborzati képét a Vadépuszta határában eredő két patak - az északi irányba, a Balatonba folyó Tetves-patak és a déli irány­ba, a Kapósba torkolló Orci-patak - völgye, és a mel­lettük futó dombvonulatok határozzák meg. A völgyet szegélyező dombhátak enyhe lankái az őskortól a tö­rök időkig lakottak volt, sok településnyom és néhány temető, valamint nagy mennyiségű leletanyag tanús­kodik ezekről. A délebbi szakaszon az út elkanyarodik az Orci-pataktól, és a Deseda-patak - Varga-bonyi-árok által kialakított mély völgyeket keresztezve csatlakozik a korábban megépített útszakaszba. A projekthez kapcsolódó próba- és teljes felületű feltá­rásokat a Rippl-Rónai Múzeum mellett a Móra Ferenc Mú­zeum, valamint korábban a Forster Központ, az Ásatárs Kft., a Lekri Group Kft. és a Salisbury Kft. munkatársai foly­tatták, a szakmai koordinációt a Budavári Kft. végezte. Alább a Rippl-Rónai Múzeum által feltárt lelőhelye­ket délről északra vesszük sorba, ahogyan az út kilomé­ter-szelvényei is haladnak. Kaposvár - Kaposfüred-Hetes-Tábla (77303) Molnár István A lelőhely a Kaposvárt Magyaregressel összekötő főút két oldalán található, nyugatról egy, a Varga-bonyi­­árokba futó kis vízfolyás határolja. Tőle délre a 77305. számú lelőhely található. A 2016. évi próbafeltárás során 548 m2 nagyságú területet humuszoltunk le, és 42 jelenséget különítet­tünk el. A feltárt objektumok jó része újkőkori és réz­kori: a Dunántúli Vonaldíszes Kerámia-, a Lengyeli- és a bolerázi-badeni kultúrák időszakába tartozó gödröket bontottunk ki. Két késő rézkori, dél-északi tájolású, zsu­gorított temetkezést is feltártunk. Az egyik elhunyt mellé három edényt is eltemettek, míg a másikban csak egy csigagyöngyöt találtunk. Egy gödör bronzkorinak, egy épület, egy tüzelőberendezés és 3 gödör Árpád-korinak bizonyult.1 A feltárás munkatársai: Molnár István régész, Nyári Zsolt, Stunya Péter, Cserép Tamás technikusok. Kaposvár - Egresi út 2. lelőhely (77305) Molnár István és Somogyi Krisztina A lelőhely a Kaposvárt Magyaregressel összekötő út két oldalán található, nyugatra egy, a Varga-bonyi­­árokba futó kis vízfolyás határolja. 2016 novemberében próbafeltárást, egy évre rá megelőző feltárást végeztünk a lelőhelyen. Eredetileg a lelőhely nyomvonalba eső részének csak egy része volt feltárásra kijelölve, de a magasan jelentkező, nagyszámú objektum miatt a ter­vezettnél nagyobb felületet (15051 m2) nyitottunk meg. A lelőhelyen összesen 235 bontási egységet különí­tettünk el. A legidősebb objektum egy Lengyeli kultúrába tartozó gödör volt. A legtöbb objektum a Badeni kultúra időszakába tartozott, közel negyven gödör mellett egy nagyméretű objektumkomplexum és 4 tüzelőberende­zés. Gazdag leletanyagot, nagyszámú edénytöredéket találtunk. A 6 zsugorított csontvázas temetkezést rész­ben megbolygatta a szántás. A jó állapotban megma­radt sírokban sem volt melléklet. Rítusuk alapján őskori temetőhöz tartozhatnak, amelynek sekélyebb sírjai megsemmisültek. Kora- (Somogyvár-Vinkovci-kultúra) és késő bronz­kori gödröket is feltártunk. A 107. számú kisméretű, ké­sőbronzkori gödörben, feltehetően egy nagyobb méretű edényben, 3 bronz öntőlepényt találtunk (IV. t. 1-2.). A nagy mennyiségű kerámiaanyagból csak a restaurá­lás után dönthető el, hogy mekkora mennyiségű a töre­dékanyag (sok edény alig illeszthető töredékei), vagy egy együttesről, több edény szándékos deponálásáról 1 A lelőhely megelőző feltárását 2018-ban végeztük, ekkor DVK, Lengyeli, Badeni telep mellett a Balaton-Lasinja-kultúra és a Somogyvár-Vinkovci-kultúra objektumait is megtaláltuk. Római település és egy langobard temetőrészlet is feltárásra került, az objektumok többsége pedig egy nagy kiterjedésű Árpád-kori te­lephez tartozott.

Next

/
Thumbnails
Contents