Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Honti Szilvia et al.: Régészeti kutatások Somogy megyében 2016-2017 között
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 05: 203-220 ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2018 D0l:10.26080/krrmkozl.2018.5.203 http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm Régészeti kutatások Somogy megyében 2016-2017 között HONTI SZILVIA1, M. ARADI CSILLA2, BALOGH CSILLA3, FŰKÖH DÁNIEL4, MOLNÁR ISTVÁN1, NÉMETH PÉTER GERGELY1, SOMOGYI KRISZTINA1, TOKAI ZITA5 1 Rippl-Rónai Múzeum, H-7400, Kaposvár Fő u. 10., e-mail: somogyiregeszet@gmail.com 2 SMKH - KJH - Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, 7400 Kaposvár Nagy Imre tér 1., e-mail: csiaradi@freemail.hu 3 Istanbul University Research Institute of Turkology, TR 34080 Fatih-lstanbul, Horhor Cad. Kavalali sok. 5/4 4 FI-1113 Budapest, Nagyszőlős út 35., e-mail: dani.fukoh@gmail.com 5 Budavári Kft, FI-1013 Budapest, Ybl Miklós tér 6. E-mail: zita.tokai@forsterkozpont.hu FIonti, Sz., M. Aradi, Cs., Balogh, Cs., Fűköh, D., Molnár, I., Németh, R G. Somogyi, K. & Tokai, Z. M.: Archaeological research in Somogy county between 2016-2017. Abstract: In the first half of the study excavation projects financed with the support of local governments and NKA (Bárdudvarnok, Iharos, Zamárdi) are described, in the second half the archeological results of the excavation connected to a development of Route No 67 and Route No 76 are related. Keywords: Lengyel & Balaton-Lasinja Culture circle foss, grave, Baden Culture biritual cemetery, Incrusted Pottery cemeterys, Premonstratensian Monastery, settlements from different ages Tervásatások: pályázati és önkormányzati támogatásból végzett feltárások Bárdudvarnok - Barát-domb M. Aradi Csilla és Molnár István Somogy megye egyetlen premontrei monostorának feltárását 2014-ban kezdtük meg, a 2014-2015. évi feltárások eredményeiről már beszámoltunk (FIonti et al. 2016 247-249, Aradi - Molnár 2017). Feltártuk a nagyméretű, egyenes záródású szentélyű, három hajós, nyugati toronypáros prépostsági templomot és a benne lévő sírokat. Megállapítottuk, hogy az épületet később átépítették, a pilléreket tartó sávalapokat megerősítették, a főhajó nyugati harmadánál egy keresztirányú alapfalat találtunk. A munkát 2016-ban és 2017-ben a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert összegből folytattuk, a szükséges önrészt Bárdudvarnok Önkormányzata biztosította. 2016. október végén, november elején a prépostsági templom hiányzó, délnyugati részét tártuk fel (I. t. 1.). A templom északnyugati részén lévő falai és az északnyugati támpillérek erősen ki voltak szedve, az alapozásának alsó része maradt meg, 2014-es feltárás melletti, keleti részen viszont a felmenő fal alja is megőrződött. A pilléreket tartó északi sávalapozás hiányzó része is kibontásra került. Az északi torony keleti alapfala viszonylag jól megmaradt. Nem volt kötésben a templomfallal vagy a sávalappal, gyenge habarcsba rakott tégladarabokból épült közéjük, a torony alsó szintje nyitott volt a mellékhajóba. Az alapot később sírok rombolták. A templomhajó nyugati részébe ásott fal hiányzó részét is kibontottuk, 2-3 rétegben ásott sírokat metsz, feltehetően már a 14. század végén, 15. században épülhetett (I. t. 2.). A korábbi időszakban a nyugati homlokzat sarkain voltak a tornyokat erősítő merőleges támpillérek, az átépítéskor a nyugati fal közepéhez is épült két nagyméretű 140 cm széles, 220 cm hosszú támpillér. Habarcsba falazott tégláikból sokat kiszedtek, de egyenesen záródó végükön (a hiányzó falba kötésből) látszik, hogy később épültek a templom falához. A nyugati falat a belső oldalán is megerősítették, egy alapárakba tégladarabokat is tartalmazó rétegeket döngöltek. Készítésekor legalább két rétegben fekvő sírokat metszettek. Az említett munkálatok egyszerre történhettek, és egy nagy nyugati torony kialakításához kapcsolódhattak. A nagyméretű, négyzetes alakú, 5x4,5 méteres belterű torony a főhajó nyugati 2/5-ét elfoglalta. A délihez hasonlóan az északi sávalapot is egy mélyebb, de keskenyebb alapfallal szélesítették, amit a boltozáshoz kapcsolhatunk. A templomban feltárt sírok száma 110-re nőtt, a délihez hasonlóan az északi mellékhajót és az ÉNy-i tornyot is használták temetkezési célra. A sírokat szakdolgozatához Mohácsi Mercédesz antropológus vizsgálta meg, a munkáját ezúttal is köszönjük. Megállapította, hogy a meghatározható csontmaradványok több mint %-e (59) férfihez tartozott. A18, azonosítható női sír sem egyenletesen oszlott el, a mellékhajókban és a tornyokban lévő kisszámú temetkezés között nagyjából a férfi sírokkal hasonló gyakorisággal fordultak elő, a főhajóban és főleg annak keleti felében jóval kisebb volt az arányuk. Feltételezhetjük, hogy a szerzetesek a templomba, elsősorban a főhajóba (kórusba?) temetkeztek. A késői időszak külső járószintjét a templom körül, keletre és északra már korábban is sikerült azonosítanunk. Most a templom falai mellett, a szárazon rakott tégladarabokról kialakított járdaszerű felületen, egy kisebb foltban faszenes réteget és benne zsindelyszögeket, a leégett tetőszerkezet maradványait is megtaláltuk. Ez alatt a réteg alatt 20-30 cm-rel egy korábbi külső járószint nyomát, egy ledöngölt mészporos réteget is feltártunk. A feltárásra fordítható összeg maradékából, 2017. április 11. - 2017. május 02. között megkezdtük a prépostság épületeinek feltárását. A georadaros felmérés alapján ezeket a szentélytől keletre valószínűsíthettük, így itt nyitottuk szelvényeinket, összesen 7,5x13 m-es nagyságú területen.
