Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Költő László - Vándor László - Varga Máté: Őrtilos - Zrínyi-Újvár régészeti feltárása (2016-2017)
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 05: 195-202 ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2018 DOM 0.26080/krrmkozl.2018.5.195 http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm Őrtilos - Zrínyi-Újvár régészeti feltárása (2016-2017) KÖLTŐ LÁSZLÓ1, VÁNDOR LÁSZLÓ1 2és VARGA MÁTÉ3 E-mail: 1koltolaszlo48@gmail.com; 2vandorlaszlo@gmail.com; 3Rippl-Rónai Múzeum, H-7400 Kaposvár, Fő u. 10., e-mail: vargamate12@gmail.com Költő, L, Vándor, L. & Varga, M.: Archaeological excavations in Őrtilos - Zrínyi-Újvár (2016-2017). Abstract: In Őrtilos, at the Őrtilos-Zrínyi-Újvár archaeological site, between 25 July 2016 and 26 May 2017, archaeological excavations were performed supported by the National Cultural Fund (NKA) 207134/00284 project. In 2017, we have uncovered a 14.5 m deep well within the fortress. In the well there were human bones, military clothing and equipment remains found. During the exploration we could find a timber construction, which is without parallel according to our previous knowledge. The shaft of the well is octagonal, lined with oak planks. Keywords: early modern age, turkish era, earth fortress, wood-lined wells Az Őrtilos 0427/1 helyrajzi számon található, 48029 lelőhely azonosító számú, Őrtilos-Zrínyi-Újvár régészeti lelőhelyen 2016. júl. 25 - 2017. máj. 26. között folytattunk régészeti feltárást. Az NKA 207134/00284 azonosítójú pályázata keretében, a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, a Göcseji Múzeum, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Őrtilos és Molnári községek támogatásával megvalósított program szakmai tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók össze: A 2006-ban kezdett régészeti feltárások során korábbiakban sikerült megtalálni, és azonosítani az 1661-ben létesült földvár sarkantyú-bástyáját, valamint az őrség elhelyezését szolgáló, cserépkályhákkal fűtött, hétosztatú építményt.1 2016. júl. 25. és júl. 28 között rövid szondázó kutatást folytattunk a korábban előkerült sarkantyú bástya maradványainak további megismerésére. Ennek során megtaláltuk a sarkantyú-bástyának az ÉNy-i bástyához csatlakozó szakasza cölöpsorának maradványait. A kutatás fő célja azonban a kút, már szondával kutatott, feltételezett helyének biztos lokalizálása, lehetőleg a kút szerkezetének megállapítása volt. Az előzetes kisebb méretű fúrások, és a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatásával 2016-ban elvégzett radaros leletfelderítés egyértelművé tette, hogy az 1661-1664 között létezett kút, a 2010-ben még csak feltételezett helyén, a 2010/3. szelvényben található. A radaros mérések értékelésekor ugyanis kiderült, hogy a feltételezett kút helyén valóban egy mély objektum várható. A radar a felsőbb rétegekben a törmelékes feltöltődés miatt nem adott értékelhető képet, azonban kb. 7-8 m mélységben homályos, de többé-kevésbé szabályos kör, illetve sokszög-formát detektált. Ennek 1 A korábbi ásatások eredményeire és a kutatástörténetre vonatkozóan lásd: Vándor 1992., 2012., 2014.; Hausner-Négyesi-Papp 2005.; Költő 2012., 2013., 2016; Költő et al. 2014. Költő et al. 2014. alapján biztosra vehettük, hogy korábbi feltételezésünk helyes volt, és igen nagy valószínűséggel az egykori kút helyét találtuk meg. Ennek következtében a kutató fúrástól eltekintettünk, és hagyományos kútásó-módszerrel végeztük el az objektum feltárását. A feltárás során egy olyan kútszerkezetet, építési módot ismerhettünk meg, amely az addigi ismereteink szerint párhuzam nélkül állt. A kútban talált leletek bizonyították az ostromról szóló egykorú leírások hitelességét, valamint az új leleteknek a korábban talált leletektől való minőségi eltérése alapján következtetni lehet arra, hogy a feltehetően az őrség rangosabb tagjai számára épített barakkon kívül lennie kell egy még előkelőbb, valószínűleg a várkapitány szállásául szolgáló építménynek is a váron belül, s a védőket ellátó bővizű kút valóban a várudvar közepe táján helyezkedhetett el. A kút jelentőségét azon túl, hogy az egyetlen közvetlenül Zrínyi Miklóshoz köthető, bemutatható objektum a mai Magyarországon, az adja, hogy ennek a kútnak a kupoláján helyeztette el Zrínyi azt az aranyozott zászlódíszt, melyet az ún. „téli hadjárat” során Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkápolnájának tetejéről hozott el. A kútról Evlia Cselebi török történetíró is megemlékezik, de fontosságát tovább emeli, hogy amint az a vár védelmében résztvevő gróf Esterházy Pál emlékirataiból ismerhető, miután a törökök elfoglalták a várat, a nagyvezír bosszúból az elesett védők tetemeit a kútba szóratta. A feltárás eredményeként előkerült a tölgyfapallókkal bélelt, nyolcszögletű kút, melyben a korabeli tárgyi emlékek (muskéta golyók, bomba repeszek, zöld mázas cserépkályha csempék töredékei, ács szekerce, szablya, katonai öltözet darabjai - sisak, bőr sapka, csizma-szár és csizmatalp) mellett az egykorú leírásoknak megfelelően emberi maradványokat is találtuk. Előkerültek továbbá a kútház fa szerkezetének a pusztulás során a kútba behullott (vagy bedobált) darabjai, valamint a kúthoz csatlakozó itatóvályú is (11-18. ábra). Az eredeti kút építése egy kb. 3 méter átmérőjű akna mélyítésével kezdődött, melynek belsejében, eredetileg a kút teljes mélységében (ez méréseink szerint a korabeli járószinttől kb. 14,62 m volt) 8 szögletű fa bélést építettek ki. A bélés oldalai jelen állapotukban nem egészen szabályos nyolcszöget alkotnak, az oldalak hossza 76 cm és 93 cm között változik. A közel párhuzamos oldallapok távolsága 200-220 cm. A fa leletek végleges konzerválásig történő állagmegőrzését a Zala Megyei Vízmű tette lehetővé, a bőrmaradványok konzerválására, restaurálására a MNM
