Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Magyar Kálmán: Beszámoló a balatonszemesi Bolondvár (Kem villa) területén 2007 nyarán folytatott megelőző régészeti kutatásról
190 MAGYAR KÁLMÁN 19. ábra. A Ny-i sánc kutatására nyitott 2-3. számú 21. ábra. A Ny-i sánc feltárásának a rétegei szelvények feltárás közben (Fotó: Magyar Máté) (Fotó Ny-ról: Magyar Máté) BALATONSZEHES -Bagolyvár 2007.06. 22 3.szelvény E-i metszete Ebből a jó minőségű kerámiaanyagból viszont hiányoznak a törökkorban másutt, a somogyi várásatásainknál szinte törvényszerűen megtalált, és főként a hódoltsági háztartásokban használt egyszerűbb anyagú, kézi korongon készült darabok.34 34 Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása (Egy királynéi központ a XV-XVIII. században). Somogyi Almanach 45-49. szám, Kaposvár, 1988. 147-148.; Magyar Kálmán: A kaposvári vár területén végzett legújabb régészeti kutatások eredményei. Somogyi Múzeumok Közleményei 16., Kaposvár, 2004. 191.; Magyar Kálmán: Kaposvár - Vár utca területén előkerült hódoltságkori település feltárása. RRM Régészeti Adattára, 2006. 1-5.; Magyar Kálmán: Babócsa-Nárciszos. Török hódoltságkori települések régészeti emlékei = Opuscula Hungarica III. A hódoltság régészeti kutatása. Szerk. Geretyes Ibolya-Kovács Gyöngyi, Budapest, 2002. 91-98., ill. Magyar Kálmán: Babócsa története a honfoglalástól a mohácsi vészig. Tanulmányok a község történetéből. Szerk. Magyar Kálmán, Babócsa, 1990. 15-221. 20. ábra. A 3. számú szelvény É-i metszetfalának a rétegei (M. Flrotkó Zsuzsanna rajza) Dávid Géza szerint a durva kidolgozású, vastag falú kézi korongon készült főző- és tárolóedények feltűnési területe jól körülhatárolt, a Dél-Dunántúlra korlátozódik.35 A kézi korongon készült kerámia esetében hasonlóan fogalmaz Kovács Gyöngyi: „Ezt az árut, amely a 16-17. században a mázas török kerámiával együtt lép fel, a kutatás a törökkel érkező balkáni népek hagyatékának határozta meg. A kerámia az eddigi megfigyelések szerint mindenekelőtt a Dél-Dunántúl török váraiban fordul elő.”36 35 Dávid Géza: Történelem és régészet kapcsolata a hódoltság korában. Találkozási pontok, távlatok = Opuscula Hungarica III. 13. 36 Kovács Gyöngyi: A hódoltsági leletanyag kutatási irányai = Opuscula Hungarica III. 248.
