Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)

Magyar Kálmán: Beszámoló a balatonszemesi Bolondvár (Kem villa) területén 2007 nyarán folytatott megelőző régészeti kutatásról

BESZÁMOLÓ A BALATONSZEMESI BOLONDVÁR (KERN VILLA) TERÜLETÉN 183 2007 NYARÁN FOLYTATOTT MEGELŐZŐ RÉGÉSZETI KUTATÁSRÓL Vl.l,U.Ы.1.Mii,|I|l|.|.|g]I|1|1|,|l|l|l|l,1|l,,1,1,,,,i|1|i,i|i|i|i|i|i|i/^ Bagolyvár ulca 0 5 10 20 m 3. ábra. Az úri. Kern villa D-l udvari bejárata a Bolondvár D-i sáncán keresztül (Rétegszintvonalas térkép, Magyar-Nováki 2005. 211. nyomán) végzendő - feltáró munka biztosításához.8 Az általunk végzett régészeti kutatásoknak még egy különösen fontos tudományos tétje is lett. Főképpen azzal, hogy a múlt századtól kezdődően a Bagolyvárral kapcsolatban különböző, mára többnyire csak vitatható tudományos elméletek kerültek közíésre. Ezeknek a pontosítását - utolsó lehetőségként - már csak ez a 2007-es megelő­ző régészeti feltárás végezhette el. A balatonszemesi ún. Bagolyvár (vagy Bolondvár) rövid kutatástörténete és a hozzá kapcsolódó ré­gészeti elméletek A Rippl-Rónai Múzeum Régészeti Adattárában ma is meglévő régi, még a Magyar Királyi Állami Térké­pészeti Hivatal által kiadott 10.000-es léptékű községi térképen ez a Bagolyvár még csak őskori lelőhelyként 8 Végül 2007. május 22-én csak ezeknek a feltételeknek a teljesítése alapján kerülhetett sor a megfelelőnek tartott régészeti munka el­végzésére. Ekkor történt meg ugyanis az ehhez szükséges külön­böző szerződések aláírása és az ásatási engedély megkérése is. A beruházó vállalta a Múzeum által kért teljes költségtérítést is. és középkori palánkváras helyként szerepel. A térkép a lelőhely déli oldalán még bizonyos sáncnyomokat is feltűntet.9 Margittay Rikárd A szemesi Bagolyvár című írásá­ban az általa tárgyalt szemesi középkori várról így írt: „a török 1570-ben építette (...) amelynek északi részét elmosta a víz. A zsitvatoroki béke szövegében is sze­repel a vár neve.”10 Kocztur Éva viszont az ún. Bagolyvárat még ki­zárólag csak őskori földvárként említi.11 A községről 1990-ben készült nagyobb monográfiában Stirling János természettudományos kutató ugyancsak írt a várral kapcsolatban.12 * * * * Stirling ebben a tanulmányá-9 Balatoni Múzeum Keszthely Adattára 58.160.1.; Dr. Sági Károlyné gyűjtése 10 Balatoni Kurír 1943. szeptember 30. - Frech Miklós gyűjtése 11 Kocztur Éva: Somogy megye régészeti lelőhelykatasztere = Ré­gészeti Füzetek Ser. II. 13. Bp. 1964. 21. 12 Stirling János: A villatelep fejlődése és a Szemesi Fürdőegyesü­let. Adatok a fürdőkultúra történetéhez = Szemes. Tanulmányok Balatonszemes múltjából és jelenéből I. Szerk. Reöthy Ferenc, Stirling János, Balatonszemes, 1990. 232. (Továbbiakban: Stirling i.m. 1990.)

Next

/
Thumbnails
Contents