Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Gálvölgyi Orsolya: Középkori érmék Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlőről
178 GÁLVÖLGYI ORSOLYA a Szárszón is talált veretek voltak. Kereskedelmi szerepéhez hozzájárulhatott remek fekvése is a településnek. Balatonszárszó a Balaton déli partján futó Fejérvár-keszthelyi út mentén épült fel, amely egy darabon megegyezett a hadiút vonalával is.56 Somogy és Zala vármegyék területén számos ehhez hasonló kisebb „nagyút” haladt át, amelyek összekötötték a nagyobb városokat és a külföldre vezető utakat.57 Fontos részét képezik az éremanyagnak még Újlaki Miklós bosnyák király veretei, amik előfordulása a családjának a vármegye történetében betöltött fontos szerepét hangsúlyozza. A15. századi pénzek is a templom közvetlen környezetében sűrűsödtek leginkább, de meglepően sok került elő a templomból, ami a temetkezések intenzívebbé válását mutatja az épületen belül, de a templomdomb funkciójának fokozatos átalakulásának és ezeknek a megszűnésének igazolására is használhatók voltak a pénzek. A 16. századra a pénzmennyiségben nagyban lecsökkent, de az egész történelmi Magyarország területéről ismert típusok gyarapították a leletanyagot. 56 Glaser 1929, 266. 57 Glaser 1929, 150. Az érmék szerepe a keltezés szempontjából egyértelmű, de ezek alapján nem lehet minden kérdésre választ adni a lelőhellyel kapcsolatban és az eredményeket kritikusan kell kezelni. Kis-erdei-dűlőn külön nehézséget okozott, hogy a szintek többsége erősen sérült vagy bolygatott volt, gyakoriak voltak az egymásra temetkezések, sírátvágások, amik miatt némely pénzérme keltező értéke erősen megkérdőjelezhető volt. Ebből a szempontból érdemes más datálási módszereket is figyelembe venni.58 A pénzek által kínált abszolút datáláson túl, a különböző tárgytípusokon alapuló relatív keltezési módszert is figyelembe kell venni.59 58 Hege Fruzsina 2016-ban elkészült alapszakos szakdolgozata, illetve ebben a kötetben megjelenő tanulmánya tárgyalja a szárszói sírokból és szórványként előkerült viseleti elemeket, továbbá Líbor Csilla mesterszakos szakdolgozatához a temető antropológiai vizsgálatát végzi el. 59 Kulcsár 1995, 227.
