Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Gálvölgyi Orsolya: Középkori érmék Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlőről
174 GÁLVÖLGYI ORSOLYA 5. ábra. Újlaki Miklós bosnyák király pénzei Márton állított fel hipotézist azzal kapcsolatban, hogy milyen okok vezérelhették Újlakit az önálló pénzverés megindításában. Miklós királynak fennhatósága alá tartozó várakban zsoldot kellett fizetnie, ami jobban megérte, ha nevével veretett pénzt.43 Újlaki Miklós olyan mintákat próbált választani pénzei számára, amelyeket nem csupán a magyar katonák, de a familiárisaiból álló magyar adminisztráció, illetve alattvalói is elfogadtak.44 A szárszói relatív nagyszámú Újlaki pénznek az okát ezenfelül a család Somogy megyei szerepében lehet keresni. Újlaki Miklós 1444-ben a Somogy megyei főispán hivatalát töltötte be, illetve a korona számára elfoglalta a kaposújvári és a hédervári uradalmakat, amik viszont ezt követően őt és familiárisait gazdagították jövedelmeikkel. 1453-ban az Újlakiak V. Lászlótól szerezték meg a valódi tulajdonjogot Újvár fele részére és fele uradalmára. Egészen a 16. század első feléig, 1524-ig jelen volt a család a térségben.45 Nem meglepő tehát, hogy a bosnyák királynak nagyobb számú pénze foroghatott ebben a vármegyében, mint Magyarország más pontjain. A pénzek verésének helye ismeretlen, valószínűleg nem egy királyi pénzverdében, hanem Újlaki egyik vidéki birtokán készülhettek, Szlavóniában.46 Az ásatók feltételezték a templomerődítés pusztulását a 15. század folyamán. Ennek pontosabb keltezéséhez régészeti bizonyítékok is rendelkezésre állnak. A templomdomb feldúlásának legfeltűnőbb bizonyítéka a templomhajóban kiásott 15. századi járószint, amelynek felületén freskók töredékei, a ráomlott és leégett födém nyomai, elszenesedett gerendák alatt felfedezett emberi maradványok terültek el 47 Azonban a templom nem szűnt meg még ekkor, hiszen a templomban egy planírozási réteget is megástak, amelyből hat darab 43 Gyöngyössy 2012, 59. 44 Gyöngyössy 2003, 156. 45 Kubinyi 1973, 3-44. 46 Gyöngyössy 2004c, 202. 47 Belényesy-[Et al.] 2007, 88. 13-15. századi pénzérme is előkerült, amik közül legkésőbbi I. Ulászló 1443-ban vert dénárja volt. Ez alapján feltételezhető, hogy a templombelsőben a 15. század végén simíthatták el a törmeléket, ami a templom korábbi pusztulásakor keletkezett, és tovább működött. Emellett a szentélyben lévő tárolóveremből is került elő az 1440-es évekre datálható pénzérme, ami a vermek század végi működését támasztja alá (2. táblázat). A16. századra nagymértékben visszaesett a pénzmennyiség, a Mohácsot követő zűrzavaros időszak minden bizonnyal nem hagyta érintetlenül Balatonszárszót sem. Ekkorra az erődítés védelmi funkciója teljes mértékben megszűnhetett, de a temetkezések tovább folytatódtak. A legtöbb kora újkori temetkezést távol a templomtól tárták fel, de a pénzzel keltezhető három 16. századi sír a templomtól nem messze került elő. A templom is tovább működött, ahol szintén voltak fellelhető kora újkori sírok és két 16. századi pénzérme is előbukkant 15. századi pénzek társaságában. A templomdomb utolsó fázisa a falu elpusztulásával állhat kapcsolatban, ami valószínűleg a tizenötéves háború során következett be. A szárszói 16. századi pénzek mind jól ismert típusok a különböző leletanyagokból. II. Ulászlónak (1490- 1516) két körmöd dénárját találták meg Balatonszárszón, amelyek nagy előnye, hogy ő volt az első magyar király, akinek a pénzein az évszámok megjelentek,48 a két szárszói dénárt 1509-ben, illetve 1515-ben verték felirataik tanúsága szerint (CNH II. 278A). Számos somogyi leletben több, azonos évszámmal és verdejegygyel ellátott példányról tudunk, például Karádon 65 darab 1509-ben vert dénár volt és 64 darab 1511-es példány.49 Három darab osztrák és dél-német pénz jutott el Szárszóig. 16. századi pénzek közül a legkorábban a passaui püspöknek, Ernst Herzog von Bayernek (1517— 1540) a dénárját verték, (Kellner 63) emellett Matthäus Lang von Wellenburg (1519-1540) salzburgi érsek zweierét (Probszt 298.) és Habsburg Ferdinánd Grazban vert steieri pfennigét találták meg. A magyar pénzforgalomban jelentkező bajor pénzek már nem csak a nyugati határszélen lévő éremleletekben jelentek meg nagyobb számban, hanem akár a Dunántúlon is lehet rájuk számítani.50 Az 1548-as záródású pócapusztai leletben mindegyik éremtípus megtalálható, amik csak Balatonszárszón előfordult más nyugati és magyar eredetű érmével.51 I. Habsburg Ferdinándnak (1526-1564) magyar királyként egy 1529 és 1532 között vert obolusa (H 966), illetve egy 1535-ben és egy 1554-ben készített dénárja került elő. (H 935) Mindegyik a körmöcbányai verde terméke, ami láthatólag is végképp a legjelentősebb pénzverdévé vált.52 A Balatonszárszói pénzek sora Ferdinánd 1554-ben vert körmöd dénárjával véget ért, a pénzek nem közölnek további adatokat Balatonszárszó további sorsáról (3. táblázat). 48 Gyöngyössy 2012, 65. 49 Huszár 1942, 67. 50 Huszár 1972, 154. 51 Huszár 1944, 54. 52 Gyöngyössy 2010, 18.
