Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
M. Aradi Csilla: Adalék a pécsi székesegyház 12. századi építkezéséhez és a Sámson ciklus értelmezéséhez
ADALÉK A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ 12. SZÁZADI ÉPÍTKEZÉSÉHEZ ÉS A SÁMSON CIKLUS ÉRTELMEZÉSÉHEZ 167 Apécsi székesegyház 12. századi átalakítása, faragványokkal való ékesítése a 18. századi rajzok alapján egy olyan hármas kapuval rendelkező, sávosan osztott Utolsó ítéletet ábrázoló nyugati homlokzatot feltételez, amely az építkezés idején módosult. Minden bizonnyal a Porta Speciosa hatására, egy középső díszkapu kialakítását kezdték meg. Ennek a díszkapunak feltehetően részét képezte a római-kori márványból elkészített nyugati kapun kívül a Jákob/lzsák nevével fémjelzett faragvány is. Míg a szentélyrekesztő és a Szent Kereszt oltár kialakítása bizonyosan már az előző püspök, II. Makár idején elkezdődött, a nyugati homlokzat kialakításának terve minden bizonnyal Kalán püspökben érlelődött meg. A kiemelkedő egyházfi a feltételezések alapján Franciaországban tanult, majd III. Béla kancellárjaként, pécsi püspökként, Délvidéki kormányzóként, Horvátország és Dalmácia gubernátoraként széles látókörre tehetett szert. Nem mellesleg a pápától a pallium viselési jogot is megkapta. 1204-ben a megüresedett esztergomi érseki székbe pályázott, azonban ezt végül riválisa, János kalocsai érsek töltötte be.39 A díszkapu (egy pécsi Porta Speciosa megalkotását) - talán a mellőzése révén, vagy 1218-ban bekövetkezett halála miatt nem készítette el. Összefoglalás A18. századi ábrázoláson megjelenített épület mindenképp több románkori építési periódus során alakult ki. Az altemplom megépítése után a szentély építéséhez kapcsolódóan megépült a K-i toronypár még feltehetően a 11-12. sz. fordulóján alacsonyabb főapszissal és kisebb méretű románkori ablakokkal. Szent László által adományozott kiváltságok a megkezdett építkezés folytatását szolgálták, de úgy tűnik, hogy a megrekedt építkezés csak a 12. sz. végén, egy újabb adomány révén folytatódott. Talán ehhez kapcsolódik a nagyszabású Ny-i homlokzat kialakítása. Irodalom Kirk Ambrose 2013: The marvellous and the monstrous in the sculpture of Twelfth-Century Europe. 2013. UK Boros László 2002: Falkutatás a pécsi bazilika altemplomában. Pécsi Szemle V/2. 2002. 5-20. Búzás Gergely 2013: A pécsi székesegyházak a román korban. Archaeologia - Altum Castrum Online Visegrád 2013. Greti Dinkova Bruun 2012: The story of Samson in medieval literary discourse. In: The Oxford Handbook of Medieval Latin Literature, (szerk: Ralph Hexter-David Townsend) 2012. Gerecze Péter 1897: A pécsi székesegyház oltársátra és többi szobrászati maradványa. Arch. Közi. XX. 1897. 72-130. Gosztonyi Gyula 1939: A pécsi székesegyház eredete. Pécs 1939. Henszlmann Imre 1876: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése. Budapest 1876. Horváth Judit 2011: Sámson és Héraklés. In: Ókor 2011. 10. évf. 3. sz. 18-23. Koszta László 2009: A pécsi püspökök a 14. század közepéig. In: A pécsi egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009- 1543) (szerk: Fedeles Tamás - Sabrak Gábor - Sümegi József) Pécs 2009. Nagy Emese 1983: Adatok a pécsi székesegyház altemplomi lejáratainak problematikájához. In: Építés-, Építészettudomány 15. 1983. 327-334. Pasteiner Gyula 1896: Építészeti emlékek a Dunántúl. In: Az Osztrák- Magyar Monarchia írásban és Képben IV. Budapest 1896. Scheiber Sándor 1962: Afakitépö Sámson párhuzamai és forrásai. In: Archaeológia Értesítő 89., Budapest 1962. 68-71. Szönyi Ottó 1906: Apécsi püspöki múzeum kőtára. Pécs 1906. Tóth Melinda 1994: A pécsi székesegyház kőszobrászati díszítése a románkorban. In: Pannonia Regia, (szerk: Mikó Árpád - Takács Imre) Budapest 1994. 123-147. 39 Koszta 2009. 70-72.
