Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Molnár István: Újabb kutatás a kaposszentjakabi apátság területén 2. A 2016-ban végzett régészeti feltárás
ÚJABB KUTATÁS A KAPOSSZENTJAKABI APÁTSÁG TERÜLETÉN 2. A 2016-BAN VÉGZETT RÉGÉSZETI FELTÁRÁS 155 A kolostor helyiségeinek azonosítása nehézségekbe ütközik, valószínű, hogy a nyugati szárnyban volt a konyha és a refektórium. A keleti szárny északi részén, talán a kápolna felett, káptalantermet alakíthattak ki. Ettől délre vagy a déli szárnyban lehetett a szerzetesek hálóhelye. A keleti szárny déli része a késői időszakban, a várra alakítás után élelmiszer tárolására szolgált, de korábbi funkcióját nem ismerjük. A templom szentélyétől északra sekrestyét alakítottak ki, míg a templomtól keletre, a kolostornégyzeten kívül álló helyiség feltehetően apáti ház, vendégház lehetett. A török-kori végvárrá alakítás A kolostor külső falait erősítő támpilléreket időnként a kolostor várrá alakításával szoktak kapcsolatba hozni, de a bizonytalan, folyamatosan megcsúszó domboldal megtartása már magában is indokolta a falak megerősítését, megtámasztását. Nagy Emese említ egy a műemléki helyreállítás során előkerülő, a keleti zárófalon kívüli, feltehetően a várrá alakításhoz kapcsolható falszakaszt.48Sajnos erről bővebb információnk nincs, az általa közölt alaprajzok nem jelzik, mi nem ástunk az adott területen. Ugyanakkor a kolostor késői időszakához, végvárként való működéséhez kapcsolható jelenségeket is megfigyelhettünk. A kolostorudvaron valószínűleg ekkor készült egy nagyméretű objektum, kút vagy ciszterna, amelynek kiásásakor számos sírt romboltak. A legalább 6-7 méter átmérőjű, függőleges falú objektumot 4 méter mélységig bontottuk, a balesetveszély miatt az alját nem érhettük el. A talajvíz nagyon mélyen van, de a korszakból ismertek hasonlóan mély kutak,49esetleg az alján kialakított vízzáró rétegekkel ciszternaként is működhetett. Feltehetően a falakon belüli vízforrásra volt szükség az erődítés kialakításakor. Mivel egymást több rétegben is felülrétegző sírokat rombol, biztos nem a korai időszakból való (23. ábra). Sajnos a monostor korai vízellátásáról nagyon keveset tudunk, akár korábban is állhatott itt kút, de a falakon kívülről is hozhatták a vizet. Szintén ebben az időszakban készülhetett egy nagyobb méretű kemence az akkor már nyilván nem rendeltetésszerűen használt kerengőfolyosó ÉNy-i sarkának padlójára. A 60-as években nagyrészt már feltárták, a vázának áglenyomatai és a köré rakott téglasor alsó sorai is megmaradtak. A sütőfelületét megújították, mindkét platnija alatt kerámiaréteg volt. Úgy tűnik a keleti kolostorszárnyban álló boltíves kápolna feltöltésre került, amit szintén a védelmi célok indokolhattak. Ezt alátámasztja az a késői leletanyag is, amit a 60-as évekbeli feltárás után megmaradt kevés eredeti rétegben találtunk. Nagy Emese még számos jelét (fegyverek, lószerszámok, tüzelésnyomok, eldobált állatcsontok) érzékelte a katonaság jelenlétének. Esetünkben figyelemre méltó a 16. század közepéről származó pénzek nagy aránya az éremanyagban. (Sajnos a pénzeket jórészt 48 Nagy 1973. 338. 49 A térségben Zrinyiújváron tártak fel nagyon mély kutat (Költő László közlése). 60-as években átforgatott földben, fémkeresővel találtuk.) A kolostorudvar felső rétegeit a 60-as években feltárták, a korabeli dokumentáció képein számos cölöplyuk látszik, amelyek többé-kevésbé sorokba látszanak rendeződni. A síroknál későbbiek, a felettük lévő rétegben voltak, két hasonlót nekünk is sikerült kibontanunk. Talán a katonaság által a kolostorudvarra épített késői, faszerkezetű épületek nyomai lehetnek. Temetkezések A lelőhelyen a temetkezések feltárása már a 60-as években megkezdődött, majd 2014-ben és 2016-ban is folytatódott. A sírok helyük alapján három csoportba sorolhatóak. A monostortemplomban lévőeket jórészt a kegyúri családhoz köthetjük. Nagyobb számú sírt tártunk fel a kolostorudvar és a kerengő területén, amelyeket nagyobbrészt (de nem kizárólagosan) a szerzetesek temetkezésének tarthatunk. A monostortemplom és a templomtól északra lévő plébániatemplom között, illetve a plébániatemplom körül a monostor melletti falu temetőjét valószínűsítetjük. Ezt a területet mi nem kutattuk, a 60-as években több egymást is felülrétegző sírt tártak itt fel.60 A sírok értékelését megnehezíti, hogy a területre már a monostor alapítása előtt is temetkeztek. Úgy tűnik kezdetben a szerzeteseket a templomtól délre, délkeletre temették, erre utal a kolostorudvar északi részén és az északi kerengőfolyosóban talált nagyszámú temetkezés. Bár antropológia vizsgálat még nem történt, annyit elmondhatunk, hogy nagy arányban felnőtt férfiak melléklet nélküli sírjainak tűnnek. A sírok metszik egymást, a korábbi sírok szétásásakor talált csontokat sokszor a sír északi szélére pakolták, ezt gyakran az anatómiai rendet valamennyire tartva, a koponyákat nyugatra helyezve tették. Előfordult, hogy az elhunyt feje alá téglát tettek. (24. ábra) A területen viszonylag nagy számban tártunk fel téglakeretes temetkezéseket, összesen 21 ilyen sírt vagy sírrészletet sikerült azonosítanunk (23., 25. ábra). Téglalap vagy trapéz alakúak voltak, a több sorban rakott téglák között néhol csak földréteg volt, máskor gondosan habarcsba falazták ezeket. Előfordult, hogy a belső habarcsozáson meszelés nyoma is megfigyelhető volt. Többször a sírok tetejének nyomát is megtaláltuk, egy kissé kintebb csúsztatott téglának támasztva, sátortetőszerűen fedték ezeket a téglasírokat. A 60-as években feltártak egy kőlappal fedett, igen mély falazott sírt. A téglakeretes temetkezések viszonylag elterjedtek a középkorban, a 11. századtól előfordulnak falusi plébániák és monostorok templomaiban és temetőiben is.50 51 52 A monostortemplomok déli oldalán gyakran tárnak fel hasonló, épített sírokat, amelyeket általában rangosabb temetkezésekként értelmeznek,“ugyanakkor tudjuk, hogy szerzetesek is gyakorolták e szokást.53 A melléklet nél50 A plébániatemplomot a 13. század második felétől keltezik. Annak megválaszolásában, hogy megépülte előtt hová temetkeztek, illetve hogyan változott a temetkezés rendje a temető nagyobb részletének feltárása segíthetne. 51 Papp 2002., 52 Ritoók 1997. 169-170. 53 Papp 2002. 188.
