Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Molnár István: Újabb kutatás a kaposszentjakabi apátság területén 2. A 2016-ban végzett régészeti feltárás
ÚJABB KUTATÁS A KAPOSSZENTJAKABI APÁTSÁG TERÜLETÉN 2. A 2016-BAN VÉGZETT RÉGÉSZET! FELTÁRÁS 151 A templom délkeleti sarkánál ma is viszonylag magasan álló fal alapozását kutatva 2014-ben megállapítottuk, hogy eredetileg a kápolnáig tartott. Ekkor a falszakaszt egy csatlakozó épület északi falának gondoltam, de déli falának 2016-ban nem találtuk nyomát. Könnyen lehet, hogy azt a kerengő kiépítésekor és a kései sírokkal vagy az újkori építkezésekkel rombolták, eltüntették maradványait, sajnos a terület már a 60-as évekre erősen rombolva volt, a később beépített betontuskók is akadályozták újrafeltárását.34 Az alapfal Árpád-kori sírokat rombol, de a kolostornégyzet kiépítésénél egyértelműen korábbi. A falnál jóval szélesebb alapozást késői sírok rombolták. A kolostorudvaron és a kerengőfolyosókban nem találtuk korábbi falak nyomait, úgy tűnik a késő Árpádkori kolostor épületei már egy kissé szabálytalan, trapéz alakú udvar köré szerveződtek. Az épületek nem egyszerre épületek, pontos funkciójukat sem tudjuk teljesen meghatározni, feltehetőn a déli épület lehetett a korai kolostorépület, a nyugati kéthelyiséges épület refektorium, calefactorium, konyha számára készülhetett, a keleti szárnyban lévő kápolna elkészülte már nem sokkal előzhette meg a kolostornégyzet kiépülését. Több hasonló korú bencés monostornál megfigyelhető volt, a korai időszakban általában nem épült meg szabályos kolostornégyzet (a szegényebb vagyonú monostorok jó részében később sem). Ugyanakkor a felépítet épületek elhelyezkedése sokszor valamilyen szabályosságot mutat, tengelyük a temploméra nagyjából merőleges vagy párhuzamos volt, udvar köré épültek, a későbbi szárnyakba befoglalhatok voltak.35 Az épületek által bezárt területről keveset tudunk, nem tudjuk pl. volt-e itt kút a korai időszakban. A terület délkeleti részén figyelhettünk meg Árpád-kori objektumokat. A déli kerengőfolyosót az udvartól elválasztó fal alapozása alatt, attól csak kissé eltérő tájolással egy sorban négy nagy cölöphely nyomát találtuk. A keleti három hasonló: oválisak, nagyméretűek, eredetileg mélyek voltak, de az alapozás alatt sekélyebben maradtak meg. Az egyikben több Árpád-kori kerámiát találtunk.36Vastag gerendák állhatták bennük, lehetnek valamilyen kerítés vagy korai faépület nyomai is. A monostortemplomtól kb. 20 méterre északra lévő nyolcszögletes alaprajzú, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyű plébániatemplomot formája alapján Nagy Emese a 13. század végére, esetleg a 14. 34 A fal a templom és a kápolna között egyfajta kerítőfalként is funkcionálhatott, esetleg a helyiség északra lehetet, egy nagyon hasonló szerkezetű fal indul a templom északkelti sarkától is. Sajnos az a terület még jórészt újra feltárásra vár. 35 Ellésmonostornál egy templom szentélyéhez délről csatlakozó, és egy templommal párhuzamos déli épület került feltárásra (Pávai 2000), Pásztón egy keleti és egy nyugati szárny épült ki (Valter 1982. 194-195.). A kánai (H. Gyürki 1996. 99-102.) és vésztői (Juhász 2000) monostorban is a keleti szárnyban volt a korai kolostorépület, a szabályos kolostor csak később épült meg. A visegrádi Szent András monostort a bazilita szerzetesektől a 13. században átvevő bencések először a nyugati szárnyban építettek egy téglalap alakú kőházat, míg a kolostornégyzet csak a következő században készült el. (Búzás - Mészáros 2008. 75-76.) 36 A legnyugatabbi objektum még nagyobb és mélyebb, de ebben őskori kerámia volt. század elejére keltezte.37 Érdemes megemlíteni, hogy a 60-as évek feltárási fotóin valamilyen korábbi épület nyomai látszanak a plébániatemplom alatt, ahogy egyelőre értelmezhetetlen, általunk még nem kutatott falszakaszok vannak a monostortemplomtól északkeletre is. Valamikor ebben az időszakban kezdhették meg egy végül el nem készülő, hasonló poligonális szentély építését a monostortemplomhoz.38 A kolostornégyzet kiépítésének időszaka A kolostor négyzetes udvara a kerengőfolyosóval és a hozzá csatlakozó épületekkel Nagy Emese véleménye szerint a 14-15. század fordulóján épült ki. Datálása a kerengő kőfaragványainak stílusán alapult, az építkezést a monostor életében ekkor meglévő nyugodt időszakkal magyarázta.39Többen felhívták a figyelmet az 1392-es pápai búcsúengedélyre, mint amely az építkezéshez is kapcsolódhatott.40 A keltezésnek az új feltárások eredményei sem mondanak ellent. A kolostortól délre és keletre több helyen találtunk egy vékony faszénsávot, e felett pedig egy 20-60 cm vastag sárgás, löszös réteget, amelyek már Árpád-kori beásásokat, gödröket rétegeznek felül, de a kolostornégyzet alapfalai által metszve vannak. A faszenes réteg valamilyen tűzvész nyoma, a dombtetőről letermelődött, kissé kevert sárga réteg a tűzesett miatt is szükségessé váló építkezések előtti elegyengetésének nyoma lehet. A sárgás rétegben általunk talált csekély kerámiaanyag alapján biztosnak tűnik, hogy a 14. századnál korábban nem épülhetett meg a kolostornégyzet, amelynek szabálytalanságait a domb alakjához és a korábbi épületekhez való igazodással magyarázhatjuk. Nagy Emese naplójából értesülünk arról, hogy a 60-as években egy gödröt tártak fel a déli kolostorszárny keleti végénél, a korábbi épületen kívül. A gödör betöltésében 14. századi kerámiát találtak, ami szintén alátámasztja az ennél későbbi épület 14. századi vagy későbbi keltezését. A templom átépítése a boltozat kőfaragványainak hasonlósága alapján a kerengő kiépítésével egyszerre történhetett. Legkésőbb ekkorra a középső pilléreket, így a hozzájuk kapcsolható tornyot is elbontották, a hajó padlójának szintjét lesüllyesztették, a szentélyét megemelték, egy szentélylépcsőt alakítottak ki. A szentély előtt ma is látható oszloplábazatokat ekkor elfalazták - ennek köszönhetjük megmaradásukat.41 Búzás Gergely a templom keresztboltozatának hornyolt ékbordái alapján a 14. századra, a 15. század elejére keltezi az átépítést.42 37 Nagy 1973. 338. Az épület plébániatemplomként való azonosításában egy 1529-es forrásra is támaszkodott. 38 Molnár 2015. 192. Az építkezést a templom átépítéséhez és a kolostor kiépítéséhez is kapcsolhatnánk, de az egyedi alapozása és az arra épített (a kolostornégyzettel valószínűleg egykorú) faiak alapján valamivel korábbra helyezném. 39 Nagy 1973. 338. 40 Először a helyreállítást vezető Zádor Mihály írt erről, ugyanakkor egy későbbi, 15. század közepi-végi építési periódust is feltételezett. (Zádor 1964. 47. és 51-52.) 41 Molnár 2015. 191-192. 42 Búzás 2018. 3.
