Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Molnár István: Újabb kutatás a kaposszentjakabi apátság területén 2. A 2016-ban végzett régészeti feltárás
ÚJABB KUTATÁS A KAPOSSZENTJAKABI APÁTSÁG TERÜLETÉN 2. A 2016-BAN VÉGZETT RÉGÉSZETI FELTÁRÁS 141 3. ábra. A feltárási szelvények helye. (A Meridián kft felmérésének felhasználásával készült alaprajz a romterület jelenlegi, a műemléki helyreállítás utáni állapotát ábrázolja) lett eltávolítanunk, ami alatt változatos vastagságban megmaradt régészeti korú rétegeket, objektumokat találtunk. Feltárásuk mellett, az alapfalak dokumentálása volt az ásatás elsődleges célja. A tervek szerint a látogatóközpontot a mai fogadóépület és a kolostor déli szárnya között fog megépülni, ezért a 22. szelvényt itt nyitottunk.9 Mivel a területet vastag újkori rétegek fedték, ráadásul a füvesítés előtt lerakott geotextil kézi szerszámokkal nem volt felszedhető egy kisméretű kotróval távolítottuk el a legfelső réteget. A keleti oldalon feltártuk egy az apátságnál korábbi erődítés maradványait, amelyet a területen álló fák és a kolostor déli zárófala között nagyjából 10 méter hosszan követtünk. Nyugaton semmit nem találtunk, a korábbi feltárás és az építkezések a sárga altalajig megsemmisítették az esetleges középkori rétegeket. A fogadóépület melletti területen két kis kutatószelvényt nyitottunk, ahol kb. 2-3 méteres mélységig (ameddig a kis kotró kanala leért) újkori bolygatott rétegeket találtunk. A keleti kolostorszárny helyiségei mélyebben, a domb oldalában indulnak. A középső, legnagyobb épületben eredetileg kiállítóhelyet, kőtárat is terveztek, így fontos volt megállapítanunk, hogy a középkorban volt-e helyiség az alsó szinten. Az északi részén a 23. 9 Az 1-20. szelvényeket 2013-14-ben tártuk fel, a szelvények számozását így 21-től folytattuk. majd a 27., a nyugati falnál 28. szelvényt jelöltük ki. Itt is (ahogy a keleti kolostorszárnyban mindenhol) megtaláltuk a korai sánc feltöltött padkáját, a ferde domboldalt, de nyilvánvalóvá vált, hogy csak magasabban, a kerengővei egy szintben alakítottak ki helyiséget. A délkeleti helyiségben a 24., az ettől nyugatra lévő kis területen a 25. szelvényt jelöltük ki. A keleti kolostorszárny északi részén lévő, mélyen a domboldalon induló boltozatos épület részleges visszaállítását tervezik, eredeti funkciójának megállapítása miatt teljes területét újra feltártuk. A 21. és 26. szelvényeket jelöltük ki itt, úgy vélem, az eddigi elképzelésekkel szemben a helyiség nem pince, hanem egy kápolna lehetett. A déli szárny nyugati részén volt a 34. szelvényünk, de itt a sárga altalajig újkori visszatöltést találtunk. A déli szárny keleti felében a 35., 39. és 41. szelvényt nyitottuk, a korai sánc egy szakaszát és egy régi helyiség alapfalait tártuk fel, de a középkori réteget már alig találtunk. A 34. és 41. szelvény közötti terület feltáratlan maradt. A nyugati szárnyban csak kisebb kutatószelvényeket (40. szelvény) nyitottunk a falak alapozását vizsgálva. Feltártuk a kerengő jelentős részét, sajnos az újkori beépítések - elsősorban a kerengőt jelképező faépítményt tartó betontuskók sora — nagyobb területek kutatását megakadályozták. Az északi kerengőfolyosó középső és nyugati részén a 29. szelvényt jelöltük ki, az erősen rombolt keleti része nem lett újra feltárva. A keleti folyosóban 32. és 38., a nyugatiban a 33., a déliben a 37. szelvényt nyitottuk. A kerengőfolyosót változó mértékben tárták fel a 60-as években, volt ahol alig bolygatták, máshol már csak újkori visszatöltést találtunk. A kolostorudvar DK-i negyedét az ott álló fa, középső sávját betonsávok és egy vízvezeték árka miatt nem tudtuk megásni, a többi területen a 30., 31. és 36. szelvényeket jelöltük ki. Itt is betontuskók akadályozták nagyobb területek feltárását. A korai templom keltezése 2014-ben a monostortemplomban megtaláltuk az alapítólevélben is említett, az apátság alapításakor már a területen álló templom maradványait. A 7,5x12-13 méter nagyságú, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom nagyméretű római téglákból épült, alapozásához nagyobb köveket használtak. Felmenő falainak egy részét felhasználták a monostortemplom építésénél, ilyen falszakaszok a monostortemplom északi belső falainál azonosíthatóak.10 Atemplom keltezését segíti, hogy temetkeztek köré, hiszen az apátsági templom falai már sírokat romboltak. Ugyanakkor a korai templomot nem előzte meg a temető, ennek alapfalai sehol nem metszenek temetkezéseket, pedig sekély alapozásuk biztosan nem tüntette volna el ezek nyomát.11 Sajnos az egykori sírok jelenít) Molnár 2015. 81-87. 11 A korai templom belseje a monostortemplomba került, ahol a későbbi temetkezések szétrombolták. Ugyanakkor két területen, monostortemplom kórusrekesztöje és diadalíve alatt megőrződött az egykori talaj. A régi templom belsejét észak-déli irányban keresztező sávoknál szintén nem találtuk korábbi sírok nyomat, ami arra utal, hogy csak a korai épület mellé kezdtek temetkezni.
