Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Költő László - Varga Máté: 10-11. századi sírleletek Zamárdiból
136 KÖLTŐ LÁSZLÓ és VARGA MÁTÉ 3. Bronz, nyitott, lapos D keresztmetszetű, elkeskenyedő végű gyűrű a jobb medencelapát felett, a jobb kézen, á: 2-2,1 cm, v: 0,1-0,2 cm (Itsz: 2013.4.5.3.). I. tábla 14. 14. sír: 25-29 éves nő. Csvh.: 162 cm, t.: DNy-ÉK, sm.: kb. 95-100 cm, sh.: kb. 170 cm, ssz.: kb. 45 cm Sírfolt megfigyelhető volt. Háton fekvő, nyújtott helyzetű váz. A bal felkar a testtel párhuzamosan, az alkar a bordákon másodlagos helyzetben. Ajobb felkar a testtől kifelé, az alkar a medencére hajlítva. A váz közepes-jó megtartású, a koponya sérült, töredékes, jobbra billent. Melléklete nem volt. 15. sír: 25-34 éves nő. Csvh.: 168 cm, t.: NyDNy-KÉK, sm.: kb. 95-100 cm, sh.: kb. 175-180 cm, ssz.: kb. 60 cm Sírfolt megfigyelhető volt. Háton fekvő, nyújtott helyzetű váz. A bal kar szorosan a test mellett, a jobb felkar szintén, a jobb alkar kissé távolabb a testtől. A váz közepes-jó megtartású, a koponya valószínűleg a bontáskor sérült és a töredékek elmozdultak eredeti helyükről. Az egyik ujjperc zöld volt, de melléklet sem bontáskor, sem a felszedéskor nem került elő. Melléklete nem volt. Szórványleletek További bizonytalan lelőhelyű - vagy nem pontosan azonosítható - leletek kerültek elő Zamárdi területéről, nagy valószínűséggel a fentebb említett két lelőhely közül valamelyikről. 1. Bronz gyűrű: a lelet jelenleg nem található meg a múzeumban (Itsz: 76.676. 1.). 2. Bronz csüngő/ruhadísz: öntött bronz, levél alakú csüngő, belső mezejében hosszúkás, csepp alakú mintázattal, felső részén kerek függesztőfüllel, ezüstözés nyoma nem látszódik, csüngős ruhaveret alsó része volt, h: 2,9 cm, sz: 1,7 cm (Itsz: 76.676.2.). I. tábla 17. A fenti két lelet Horváth István ajándéka, aki a kiszántott honfoglalás kori temetőből szedte össze a leleteket (gynsz: 75/41). Mivel kiszántott leletekről írnak, és a múzeumba 1975-ben kerültek be a tárgyak, így valószínű, hogy a Réti földek/Csapási-dűlő temetőből származnak. 3. Lunula: öntött bronz, félhold alakú csüngő, kötélmintával kereteit mező három részre osztva, a két szélső mezőben 1-1, a középsőben 3 db félgömb alakú dudor. Középen, felső részén akasztókarika, alul 2 függesztőkarika, a két alsó szár egy-egy gömbben végződik, h: 3,3 cm, sz: 6,2 cm (Itsz: 2016.9.1.). I. tábla 19. Atárgyat feltehetően 1975-ben a Csapási-dűlőben találták. 4. Lunula: öntött bronz, félhold alakú csüngő, kötélmintával kereteit mező három részre osztva, a két szélső mezőben 1-1, a középsőben 3 db félgömb alakú dudor. Középen, felső részén akasztókarika, alul 2 függesztőkarika, a két alsó függesztőkarika között 1 db félgömb alakú dudor, a két alsó szár egy-egy gömbben végződik, amiből az egyik letörött, h: 3,1 cm, sz: 5,1 cm (Itsz: 76.677.2.). I. tábla 18. A tárgy 1976-ban került be a múzeumba Szobota István ajándékaként (gynsz: 76/8). Szobota az Endrédre vezető út jobb oldalán, a téglaégetőnél a partfalban találta a koponyára tapadva a lunulát.41 5. Gyűrű: bronz, öntött, kör alakú, rombikus keresztmetszetű, kissé nyitott, a végei felé elkeskenyedő, díszítés nélküli gyűrű, á: 1,7-2,2 cm, v: 0,25-0,29 cm (Itsz: 2014.15.1.). I. tábla 20. Atárgy 1976 januárjában került a múzeumba ajándékként (gynsz: 76/40). 6. Nyílhegy: vas, kisméretű, rombusz alakú, lapított deltoid keresztmetszetű, hosszú nyéltüskés nyílhegy, h: 7,6 cm, tüske h: 3,2 cm, sz: 2 cm (Itsz: 2014.15.2.). I. tábla 21. A tárgy 1976 januárjában került a múzeumba ajándékként (gynsz: 76/40). 7. S-végű karika: ezüst, vékony, kerek átmetszetű, talán S-végű karika három darabra tört maradványai, á: 2,1-2,3 cm, v: 0,18 cm (Itsz: 2015.16.1.). I. tábla 22. Atárgy 1974. március 9-én került a múzeumba ajándékként (gynsz: 74/98). 8. Gyöngyök: 1 db sárga, 1 db fekete, 1 db szürke, kerek alakú, lapos, 1 db gyöngyház színű, gömb alakú, 1 db fekete, kéttagú, 1 db fekete, háromtagú gyöngy (Itsz: 2014.16.2.). I. tábla 23. A tárgyak 1974. március 9-én került a múzeumba ajándékként (gynsz: 74/98). 9. Gyöngy: áttetsző üveggyöngy, rajta három darab, sárga színű dudor, h: 0,7 cm, sz: 0,6 cm (Itsz: 2014.16.3.). I. tábla 24. A tárgyak 1974. március 9-én kerültek a múzeumba ajándékként (gynsz: 74/98). 10. Réz tárgy: réz lemezből hajlított, „harang” alakú, a tetején szabályos kerek lyukkal. A külső oldala karcolt vonalakkal díszített, benne talán aranyozás nyoma, h: 1,8 cm, sz: 2,1 cm (Itsz: 2014.17.1.). I. tábla 25. Atárgy 1973. június 13-án került be a múzeumba ajándékként (gynsz: 74/93). Atárgy zacskóján az alábbi megjegyzés szerepel: „Zamárdi, homokbánya, téglaégető’’, tehát a tárgy a sáfránykerti temetőből származik. Meghatározásként „kolomp” szerepel. Úgy gondoljuk, hogy mindenképp elvethető. A rézlemez valamilyen tárgy végét díszíthette nyélvégként, párhuzamát egyelőre nem ismerjük. A 4-10. számú leletek feltehetően mind a sáfránykerti/endrédi úti temetőből származnak. Zamárdi a kora Árpád-korban A Balaton közelsége minden régészeti korszakban vonzotta a megtelepülni vágyó embereket, így Zamárdi területe is szinte minden időszakban lakott volt.42 A település és környéke sűrűn lakott volt az avar korban is, ezt bizonyítják a Zamárdiban, Siófokon, Balatonendréden talált temetők, valamint további leletek Tabról és Balatonföldvárról.43 A területen több fontos útvonal is áthaladt. Ezek közül az egyik az ún. nagy hadiút, amely Fehérvártól haladt Zágrábig. A másik pedig egy kereskedelmi útvonal, aminek többek között a sószállításban volt szerepe. Az Erdélyből szállított sót errefelé hozták, és vitték tovább Tihany irányába. További fontos tényező volt, hogy Zamárdival szemben, a Balaton északi 41 RRM RA I/45/236. (Itsz: 5103) Bárdos Edith útijelentése. 42 Erre utal a több mint 70 nyilvántartott régészeti lelőhely is a neolitikumtól kezdve a török korig. 43 Siófok: ADAM 318., Balatonendréd: Molnár 2016,270, Tab: ADAM 367., Balatonföldvár: ADAM 39.
