Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Árvai Mátyás et al.: A Dráva durvaszemcsés folyóvízi üledékéből előkerült szubfosszilis uszadékfák dendrokronológiai és faanatómiai vizsgálata
A DRÁVA DURVASZEMCSÉS FOLYÓVÍZI ÜLEDÉKÉBŐL ELŐKERÜLT SZUBFOSSZILIS USZADÉKFÁK DENDRO KRONOLÓGIAI és FAANATÓMIAI VIZSGÁLATA 11 6. ábra. A BAB0012-es minta mikroszkópos felvételei: A minta edényátmérői húrirányba 40-90 pm nagyságúak, míg ez az érték egy fűzfa esetében 60-120 pm között mozogna (1). Az edény falán sok egyszerű gödörke helyezkedik el (2) 7. ábra. A BAB0014-es minta mikroszkópos felvételei: Az évgyűrű határ egyenletes. A bélsugarak szélessége változó (1), a húrmetszeti kép mutatja, hogy a bélsugarak magasak és keskenyek, csupán 1-3 (ritkán 4) sejtsor szélesek (2), a sugármetszeten látható, hogy az edényáttörés teljes, valamint spirális vastagodás van az edények belső falán (3) mesterkronológiákkal végrehajtott keltezési kísérletek azonban sajnálatos mód nem hoztak statisztikailag megbízható eredményt. Két-két minta képviselte a bükk és vénic szil fajokat, de ezek esetében nem sikerült megbízható szinkronizálást találni a mintapárok között. Az eredmények értelmezése A fafajösszetétel kivételesen változatosnak mondható. Az azonosított fafajok között megjelennek a helyben növő egykori ártéri erdők fajai (pl. tölgy és szil) amelyek a leggyakrabban fordulnak elő a hasonló jellegű alluviális üledékösszletek szubfosszilis uszadékanyagában (Chiriloaei et al., 2012, CAROZZAet al., 2014, Kern és Popa 2016) másrészt a messzebbi területekről, folyóvíz által szállított faminták (vörösfenyő). Az eredményes dendrokronológiai szinkronizálás alapján a BAB002, BAAB003 és BAB007 kocsányos tölgy minták azonos időben és termőhelyen növekedtek, következésképpen egy uszadékfa-felhalmozódási generációt képviselnek. A szomszédos Száva vízgyűjtőről származó több száz szubfosszilis faanyagok radiokarbonos kormeghatározásai alapján 8000 évnél idősebb famaradványt nem találtak, (Pearson et al. 2014) így feltételezhető, hogy a vizsgált drávai uszadékanyag se idősebb ennél. Mivel a fás vegetáció elterjedésében a nagy átrendeződések 8000 évet megelőzően zajlottak, így természetesen fenntartásokkal, de az jelenlegi elterjedési viszonyok irányadóak lehetnek a a drávai szubfosszilis minteredtének nyomozásában is. A vörösfenyő jelenlegi elterjedése főleg az Alpok és a Kárpátok magashegységi régiójára korlátozódik, hazánk területén nem található meg (9. ábra). Az elterjedési térképek alapján kijelenthető, hogy legközelebb 250 km-ről származhatott a fenyőminta. A BAB011 minta tehát mindenképp más termőhelyről származik, bár lehet, hogy az előbbi tölgyekkel azonos időben csapdázódott az üledékbe. A megőrződött kéreg, valamint szíjács farész azt sugallja, hogy a kocsányos tölgy fajhoz tartozó BAB009 és BAB012 nyár minták közelebbről szállítódtak. Az üledékföldtani környezet vizsgálata alapján a felfelé finomodó üledéksor egyetlen folyóvízi ciklusként értelmezhető, azaz egy meder kitöltőanyagát képviseli. Valószínűleg meanderező típusú folyó rakta le. A ré-
