Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Horváth János: Ripp-Rónai múzsái, híres kertjei, elveszett festményei és egy rejtélyes hamisítási ügy
RIPPL-RÓNAI MÚZSÁI, HÍRES KERTJEI, ELVESZETT FESTMÉNYEI 389 ÉS EGY REJTÉLYES HAMISÍTÁSI ÜGY 3. ábra. Rippl-Rónai József a Róma-villa előtt Rippl-Rónai jegyzetének elolvasásával kérdések merülnek fel a hiányzó évszámok és az ismeretlen személynevek miatt. Biztosra vehető, hogy a művész áttekintéséhez nem állt rendelkezésre írásos dokumentum, csak a szóbeliség utáni emlékezet. Rippl- Rónai krónikási tettét áthatotta a virágzó úri birtok gazdáját megillető büszkeség, és jó szokás szerint összesíteni akarta a Róma-villa korábbi tulajdonosait. A hiányosságok ellenére, ez az első és egyetlen olyan dokumentum, amely a ház tulajdonosától származik. Emiatt fontos közlemény az utókor számára. Sorra vesszük a tulajdonosokat és levéltári kutatások alapján értelmezzük az írásban megnevezett személyeket. Mindezt megelőzően a Róma-hegy földrajzi elnevezésének kutatásáról is beszámolunk. Az 1732- ben készült hercegi uradalmi összeírásban a Róma- hegy, mint földrajzi név nem szerepel. Az 1784-ben készült II. József-féle katonai térkép szőlőnek tünteti fel. A Róma-hegy elnevezése csak száz évvel később bukkan elő, Pesty Frigyes történeti földrajzkutató említi: „Kiss és Nagyroma nevelnek eredete bizonytalan, jó bor terem, a’hegy lántzolat rengeteg erdő volt, mely a tagosítás alkalmával földbirtokká vált, - honnét pompás belátás van a’ Városba... ”1 A Lonka-, Róma-, Ivánfahegy dombvonulatán az erdőirtáskor sok régészeti lelet került elő. Ősorrszarvú- és mamutcsont, kőszerszám, elvétve római és kelta leletek és bizonytalan eredetű romok. A Róma-hegy eredeti tulajdonosa Eszterházy Pál herceg, aki egy bizonyos Skossa főbíróval kaposfüredi birtokra cserélte. Eszterházy herceg személye ismert, de a Skossáé nem. Scossa Sándorról van szó (Rábakéthely, 1822-?), aki Sopronban végezte jogi tanulmányait. 1849. augusztus 3-tól a kaposvári járás es- küdtje, majd 1850. február 17-én császári-királyi szolgálatba lépett kaposvári járási szolgabíró-segédként. 1853. július 31 -tői a szigeti járás helyettes föszolgabírája volt. Lakása Kadarkúton volt. 1854. május 1-től 1860- ig lett a kaposvári járás segédbírója, azután Vas megyében a felsőkemenesi járás főszolgabírója lett. Zichy 1 Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára. Kaposvár, 2001. 156-157.
