Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Albertini Béla: Egy Petzval-vitáról
EGY PETZVAL-VITÁRÓL 425 azt írta, hogy Petzval hangsúlyosan kijelentette számára: ő német szülőktől származik.24 Nincs ok Eder kijelentésének hitelességét kétségbe vonni, bár meg kell jegyezni, hogy az ő fotótörténetének megjelenései idején Petzval már nem élt. Ugyanakkor Eder visszaemlékezése mellé oda lehet tenni egy másik - a mai napig ténylegesen létező - dokumentumot, amelyben Petzval „magyar honunk [eredetiben: honnunk - A. B.j hű fiá”-nak nevezte magát. (4. ábra) Ez egy a Magyar Tudományos Akadémiához intézett, 1873. július 10-én kelt köszönőlevél, amely abból az alkalomból keletkezett, hogy az Akadémia Petzvalt külső tagjává válaszotta.25 Mai terminológiával élve azt mondhatjuk, hogy Petzval itt magyarnak minősítette magát. Nincs-e ellentmondás ezen állítás és az Edernek (állítólag) tett nyilatkozat között? Ismét mai jogi szabályozást véve figyelembe - ami természetesen visszavetítés lenne, s mint ilyen, tudományos közelítésben nem járható út - de tartalmilag végiggondolható. A válasz: nincs ellentmodás. A jelenleg hatályos egyik magyar törvényben van egy passzus, amely kimondja: „A nemzeti és etnikai önazonossághoz való jog és ilyen kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését.”26 - Ez az értelmezés nem zárná/zárja ki a szláv (cseh, esetleg morva, alkalmasint szlovák) kötődést sem... Mit lehet ehhez ma hozzátenni? Ahhoz ugyanis, hogy mint azt fentebb láthattuk, Petzval József a Magyar Királyság területén született cseh (vagy morva) és német felmenőkkel rendelkező szülők családjában, továbbá hogy a neki világhírt hozó fényképező objektív megtervezésekor tartósan Bécsben működő professzor volt. Ha megpróbálunk kívül maradni bármilyen irányú nacionalista elfogultságon, akkor azt kell mondani, hogy Petzval matematika és fizika ország állampolgára volt. Lévén, hogy ilyen ország az atlaszon nem található, ez az állítás nyilvánvalóan metafo24 Josef Maria Eder 1905: Geschichte der Photographie. Dritte ganz umgearbeitete und vermehrte Auflage, Halle, Verlag von Wilhelm Knapp, [221.] Eredetiben: „Zu wiederholtem Male erwähnte ich daß mir P e t z v a I selbst unter Betonung der Tatsache, daß er von deutschen Eltern geboren sei, [...]” - kiemelés az eredeti szövegben. 25 Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, RAL, 667/1873. - Ezt a levelet mai ismereteim szerint Seress János adta közre első ízben 1958-ban - J. S. Seres: Reflexion to the Petzval's Memorials, Acta Technika, 1958. p. 213. 26 Az 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye, 1993. 1. köt. II. fejezet, Egyéni kisebbségi jogok, 7. §. (2) bek. Budapest, Közlöny- és Lapkiadó Kft, 1994, p. 319. ra - bár realista, és tudományos igényű. Tényszerűen és történeti közelítésben nézve tudomásul kell venni, hogy ez a bonyolult képlet megfelel a Kárpát-medence, tágabban szemlélve Közép-Európa egykori viszonyainak. Ebből kiindulva tudni kell különbséget tenni a születési hely adottságai és az etnikai származás kérdése között, s tudomásul kell venni, hogy bonyolult alaphelyzetnek bonyolult - és semmilyen nem tudományos alapú indíték okán nem leegyszerűsíthető - következmények felelnek meg. Mit tudhatott annak idején, 1920-ban a fentebb vázolt konfliktusról a magyar fotográfus társadalom? Nagyon valószínű, hogy az idézett angol nyelvű közlemény anno nem került magyar kézbe. A riposztozó Fotografische Korrespondenz cikk viszont minden bizonnyal igen, hiszen ismert, hogy decemberben egy magyar szerző is írt oda egy kiállítás-ismertetőt;27 ez az osztrák szakmai orgánum már a háborút megelőzően is olvasott lap volt magyar szakmai körökben. Ezzel kapcsolatos kortársi reagálást ez ideig nem ismerek. Nagyon valószínű, hogy Petval József nemzetiségének a világháborút lezáró békeszerződések jegyében történő vitatása itthon csak egy volt a Trianon okozta frusztráció adalékaiból. Köszönetnyilvánítás A tanulmány előkészítését segítők: Árvayné dr. Kucsera Judit (Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár); Csuka Béla (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára); Hushegyi Gábor (Szlovák Intézet, Budapest); Kápolnai Kázmér (Bp., Vili. kerületi Szlovák Önkormányzat); Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, Budapest; Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; Österreichische Nationalbibliothek, Wien; Pet’ovská Flóra (Cseh Centrum, Budapest), Zsidi Vilmos (Corvinus Egyetem Levéltára) 27 Dr. Alexander Fejérváry 1920: Dritte Ausstellung künstlerischer Photographien des Landesverbandes ungarischer Amateurphotographen, Photographische Korrespondenz, 1920/723. 321-322. Irodalom BernolAk K. 1991: Petzval József, a fotográfiai optika megalapítója. - Fotóművészet 33:52-53. Dobszay T. 2005: A művelődés és a műveltség polgárosodása. In: Magyarország története a 19. században. Szerk. Gergely A. Osiris Kiadó, Budapest Fejős I. 1957: A magyar fényképezés kezdetei. - Folia Archaeologica 9: 243-255. Holzer A. 2013: Fotografie in Österreich. Geschichte - Entwicklungen - Protagonisten 1890-1955. Metroverlag, Wien Romsics I. 1999: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest Romsics I. 2015: Trianon okai. In: - A múlt arcai. Történelem, emlékezet, politika. Osiris Kiadó, Budapest 329-365.
