Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Gáspár Ferenc: Viharfelhők a Róma villa felett. A Ripp-Rónai hagyaték utóélete
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 04: 407-420 Kaposvár, 2016 Viharfelhők a Róma villa felett A Rippl-Rónai hagyaték utóélete GÁSPÁR FERENC 7400 Kaposvár, Kossuth Lajos utca 10., e-mail: drgasparferenc@t-online.hu Gáspár, F.: Storm clouds above the “Róma Villa". The afterlife of the Rippl-Rónai legacy. Abstract: János Milán Horváth has already published a study on the 'legacy of Rippl-Rónai already existing by the time of his death’ in the 1992 issue of the Publications of the Museums of Somogy County. We continue this story. In this work of ours we follow the afterlife of this legacy and finish the review with the years after the death of Baudrion Lazarine, the general heir of the legator. The research has showed us such correlations and events that extended the circle of inspection and enrich our knowledge with brand new data on the faith of the artistic oeuvre of József Rippl-Rónai. We present the story of a painting that had gone missing from the “Róma Villa” after the painter’s death and later came back to its owner. We also present the documents in connection with the initial era of the Völgyessy collection that became quite significant later on. Keywords: Final will and testament, Baudrion Lazarine, Anella Páris, Ferenc Völgyessy, lawsuit Rippl-Rónai József „halálának pillanatában megvolt hagyatékáról" a Somogyi Múzeumok Közleményei 1992. évi kötetében már olvashattunk részletező tanulmányt.1 Folytatva a történetet, jelen munkánkban a hagyaték utóéletét követjük, az örökhagyó általános örököse, Baudrion Lazarine elhunyta utáni évekkel zárva a feltárást. A kutatás számos olyan összefüggésre, történésre is ráirányította a figyelmünket, amelyek kibővítették a vizsgálódás körét és új ismeretekkel gazdagítják Rippl-Rónai József művészi életművének sorsával kapcsolatos tudásunkat. Bemutatjuk egy, a festő halála után a Róma villából eltűnt festmény tulajdonosához való visszakerülésének folyamatát, és a későbbiekben jelentőssé váló Völgyessy gyűjtemény kezdeti időszakához kapcsolódó dokumentumokat. * * * 1947. július 7-én 82 éves korában meghalt a Róma villa lakója özvegy Rippl-Rónai Józsefné született Baudrion Lazarine.2 Három nappal később a Somogyi Világosság című lapban megjelent, hogy „a nagy halottat Kaposvár város saját halottjának tekinti és a feledhetetlen művész megboldogult özvegyével szembeni elismerés ellenértékeképpen gondoskodik a temetés megszervezéséről. [...] Elhunyt után a 1 Horváth, J. 1992: 143-168 2 Baudrion Lazarine (1865-1947) Rippl-Rónai 1888-ban ismerte meg Neuilly-ben. Hímzőnőként közreműködött a nagy sikereket hozó falikárpitok kivitelezésében. 1906 májusában házasodtak össze. Nyughelye férje mellett a kaposvári Keleti temetőben van. művész unokaöccse dr. Rónai Gusztáv törvényszéki tanácselnök és dr. Martyn Róbert egyetemi magántanár maradt vissza, mint gyászoló rokonok”3 - és örökösök; tehetjük hozzá mi. Lazarine végrendelete tömör és egyértelmű volt. „Ép elmével, minden fizikai és lelki kényszer nélkül mindent megfontolva az alábbiak szerint végrendelkezem: Kaposváron fekvő és telekkönyvi tulajdonomat képező összes ingatlanaimat nevelt fiamra, dr. Martyn Róbert Kaposvári orvosra hagyom. [...]”4 A sajtó híradásban említett másik „gyászoló rokon”, dr. Rónai Gusztáv a végrendeletben nincs nevesítve, mert őt - amint azt a későbbiekben bemutatjuk - Rippl- Rónai József már korábban, 1927-ben, saját vagyonhányadának egyedüli örökösévé tette. Baudrion Lazarine unokahúga, a Rippl-Rónai házaspár nevelt lánya Paris Anella,5 * (akit a kijelölt egyedüli örökössel ellentétben tényleges vérségi kapcsolat is kötött az elhunythoz) joggal tarthatta magát várományosnak. Egy a későbbiekben részletesen ismertetendő bírósági tárgyalás során bizonyítékként terjesztett elő olyan levelet, amelyet nagynénje „röviddel halála előtt” utolsóként írt neki. Ebben nem lelünk utalást semmilyen olyan közöttük meglévő ellentétre, elhi- degülésre vagy elvárásra, amelyet baljós előjelként érzékelhetett volna. Kételyei nem lehettek, mert még nagyon jól emlékezett egy korábbi, Rippl-Rónai József és közötte lezajlott beszélgetésre, amelyet az 1962- ben leírt emlékezése nyomán idézhetünk: 3 Somogyi Világosság II. 1947, 153, 3 Feltűnő, hogy a helyi sajtóban mennyire nem volt hírértéke Baudrion Lazarine halálának. Az idézetten túlmenően mindössze két további nekrológról van tudomásunk, amelyek fővárosi lapokban jelentek meg: a Demokrácia, 1947, 30. 2 és a Színház, 1947, 32. 17 emlékezett meg róla. 4 Horváth, J. 1992: 144 dr. Martyn Róbert (1904 -1999) a „szegények orvosa”, a legendás „hegyi tanár" 1933-41 között a budapesti Gyermekklinikán dolgozik, 1941-től a kolozsvári Gyermekklinika adjunktusa, majd magántanára. A háborút követően hazatér, Kaposváron praktizál, közben (1952-62 között) a Marcali kórház osztályvezető főorvosa. 1999-ben Kaposvár díszpolgára. Lazarine kezelőorvosa volt, a Róma villában élt. 5 Paris Anella (1899-1974). Édesanyja halálát követően 1910-ben hozta magával nagynénje, Lazarine Franciaországból. Rippl- Rónaiék nevelt lányaként részese és átélője a mindennapok eseményeinek. 1962-ben Irta meg visszaemlékezéseit, amelyben pontos krónikásként és nagy szeretettel beszél nevelőszüleiről.
