Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Kevey Balázs: A Harkány-Nagynyárádi-sík zárt lösztölgyesei
A HARKÁNY-NAGYNYÁRÁDI-SÍK ZÁRT LÖSZTÖLGYESEI (PULMONARIO MOLLIS-QUERCETUM ROBORIS KEVEY 2008) 37 (Pulmonario mollis-Quercetum roboris) a lösztáblákon a homokvidékekről ismert zárt homoki tölgyeseket (Convallario-Quercetum roboris) helyettesítik. Állományai nem azonosíthatók a Zólyomi (1967) által leírt nyílt lösztölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum roboris) viszonylag zártabb koronaszintű szubasszociációi- val (lithospermetosum purpureo-coerulei, galietosum schultesii), sem pedig a Magyar-középhegység molyhos tölgyeseivel (Vicio sparsiflorae-Quercetum pubescentis, Corno-Quercetum pubescentis) (vö. Kevey 2008, 2011; Kevey és mtsai 2015). Az asszociáció helye a növénytársulások rendszerében az alábbi módon vázolható: Divízió: QUERCO-FAGEA Jakucs 1967 Osztály: QUERCO-FAGETEA Br.-Bl. et Vlieger in Vlieger 1937 em. Borhidi in Borhidi et Kevey 1996 Rend: QUERCETALIA CERRIDIS Borhidi in Borhidi et Kevey 1996 Csoport: Aceri tatarici-Quercion Zólyomi et Jakucs 1957 Alcsoport: Poiygonato latifolio-Querce- nion roboris Kevey 2008 Társulás: Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008 5. Természetvédelmi vonatkozások A Harkány-Nagynyárádi-sík botanikai-természetvédelmi szempontból eddig alig kutatott terület volt. A vizsgált állományok ugyan földrajzilag izoláltak, fragmentáltak, de a viszonylag nagyobb kiterjedésű erdőkben (Boly „Herendi-erdő”, Majs „Nagy-erdő”, Nagynyárád „Nagy-erdő”, Siklós „Hatos-erdő”, Töttös „Töttösi-erdő”) igen szép és természetszerű állapotú száraz tölgyesek vannak. Felméréseim során a zárt lösztölgyesekből 15 védett növényfaj került elő: - K IV: Lonicera caprifolium. - Kill: Helleborus odorus, Primula vulgaris, Tamus communis. -KII: Ornithogalum sphaerocarpum. - KI: Dictamnus albus, Digitalis ferruginea, Iris graminea, Iris variegata, Lilium martagon, Lychnis coronaria, Muscari botryoides, Ranunculus psilostachys, Scilla vindobonensis, Vitis sylvestris. E növények között különös értéket képvisel a fokozottan védett Digitalis ferruginea, amely Magyarországon csak a Nagynyárádi-síkon és a közeli Szársomlyón él. Hasonló elterjedést mutat a Ranunculus psilostachys is, amely északra a Mecsek vonalát már nem éri el. Természetvédelmi problémát jelentenek az erdőkben jelenlevő idegenhonos fafajokj/Aí/anthusa/t/ss/ma, Fraxinus pennsylvanica, Gleditsia triacanthos, Juglans nigra, Padus serotina, Populus * euramericana, Quercus rubra, Robinia pseudo-acacia), liánok (Parthenocissus inserta) és lágyszárúak (Phytolacca americana, Solidago gigantea, Stenactis annua). Sajnos az utóbbi évtizedekben a természetszerű erdőket egyre inkább faültetvények (Fraxinus pennsylvanica, Juglans nigra, Populus k euramericana, Quercus rubra, Robinia pseudo-acacia) kezdték felváltani. Ez a folyamat pár évtized után a lösztölgyesek - amelyekből amúgy is kevés van - eltűnését vonhatja maga után. A Harkány-Nagynyárádi-sík erdei jelenleg nem állnak védelem alatt, pedig értékes faji összetételük miatt komoly védelmet érdemelnének. Megőrzésük és némi rekonstrukciójuk a hazai természetvédelem fontos feladata. Rövidítések A1: felső lombkoronaszint; A2: alsó lombkorona- szint; AF: Aremonio-Fagiom, Ági: Alnenion glutinosae- incanae', Ai: Alnion incanae', AQ: Aceri tatarici- Querciom, Ar: Artemisietea, Ara: Arrhenatheretea\ Arn: Arrhenatherion elatioris-, Ate: Alnetea glutinosae-, B1: cserjeszint; B2: újulat; Bia: Bidentetea\ Bra: Brometalia erectf, C: gyepszint; Cal: Calystegion sepium-, Cau: Caucalidion platycarpos; Che: Chenopodietea\ ChS: Chenopodio-Scleranthea', Cp: Carpinenion betulf, CyF: Cynodonto-Festucenion: Epa: Epilobietea angustifolif, Epn: Epilobion angustifolif, F : Fagetalia sylvaticae-, FB: Festuco-Bromea\ FBt: Festuco- Brometea\ Fru: Festucion rupicolae', Fvl: Festucetalia valesiacae-, GA: Galio-Alliarion-, GU: Gaiio-Urticetea\ ined.: ineditum (kiadatlan közlés); Moa: Molinietalia coeruleae', MoA: Molinio-Arrhenatherea', NC: Nardo- Callunetea-, OCn: Orno-Cotinion\ Onn; Onopordion acanthir, Pia: Plantaginetea: Pna: Populenion nigro- aibae\ PP: Pulsatillo-Pinetea\ PQ: Pino-Quercetatia\ Prf: Prunion fruticosae', Pru: Prunetalia spinosae-, Pte: Phragmitetea-, Qc: Quercetaiia cerridis; Qfa: Quercion farnetto', QFt: Querco-Fagetea', Qp: Quercion petraeae-, Qpp: Quercetea pubescentís-petraeae\ Qr: Quercetaiia roboris; Qrp: Quercion robori-petraeae-, S: summa (ősz- szeg)-, Sál: Salicion albae-, Sea: Secalietea-, s.l.: sensu lato (tágabb értelemben); Spu: Salicetea purpureae; TA: 7/7/0 platyphyllae-Acerenion pseudoplatanr, Ulm: Ulmeniom, US: Urtico-Sambucetea. Összefoglalás Jelen tanulmány a Magyar-Alföld délnyugati peremén levő Harkány-Nagynyárádi-sík zárt lösztölgyeseinek (Pulmonario mollis-Quercetum roboris) cönológiai elemzését tartalmazza 40 felvétel alapján. Az eredmények szerint a vizsgált asszociáció az erdő félszáraz-félüde termőhelyein fordul elő és átmenetet képez a száraz talajú nyílt lösztölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum roboris) és az üde talajú gyertyános-tölgyesek (Corydali cavae-Carpinetum) között. E zárt lösztölgyesek (Pulmonario mollis-Quercetum roboris) az alföldi lösztáblákon a homokvidékekről ismert - ugyancsak félszáraz-félüde talajú - zárt homoki tölgyeseket (Convallario-Quercetum roboris) helyettesítik. A társulás felépítésében a száraz gyepek elemei (Festuco-Brometea, Festucetalia valesiacae, Festucion rupicolae stb.) - amelyek a nyílt lösztölgyesekben (Aceri tatarici-Quercetum roboris) még jelentős szerepet játszanak - már alárendeltek. A száraz erdők karakterfajai (Quercetea pubescentis-petraeae, Quercetaiia cerridis, Aceri tatarici-Quercion) ezzel szemben még hasonlóan gyakoriak, mint a nyílt lösztölgyesekben. Afélüde termőhely miatt aljnövényzetük
