Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Lanszkiné Szeles Gabriella: Cséplő József és Fekete István levelezése. Forrásközlés
FEKETE ISTVÁN ÉS CSÉPLŐ JÓZSEF LEVELEZÉSE 361 pen munkában lévő műből; s csak akkor írt levelet, ha nagyon fontosnak érezte a közlendőket. Telefonon is szívesebben beszélt. Utólag nyilvánvaló a számomra, hogy érezte: kifut az időből, és még sok mondanivalója lett volna.43 „Sürgős munkában vagyok, leveledre később megy válasz." (16. levél). A 17.levél 1970. III. 9.-i keltezésű és válasz Cséplő József utolsó születésnapi jókívánságaira, Fekete István, itt is csak az elmaradt munkáinak pótlására tud gondolni. Májusban Edit lányuk hívására - aki akkor már a riedenburgi Sacré Coeur zárda egyik vezetője - külföldre utaznak. Egy hónapot töltenek az Alpok gyönyörű vidékein, de a gyógyszer és a gyorsan segítő injekció már nélkülözhetetlen útitárs. (...) Flazatérve szinte pihenés nélkül folytatja az írást. Kezelőorvosa elégedett egészségi állapotával, és a Complamin-injekciót - amelyet Edith eddig naponta adott be férjének - már csak kétnaponta írja elő. A derülátó orvosi vélemény megnyugtatja.44 ....Aztán egyszerre megáll a tekintet, felszáll a sóhaj, az arc a végtelenbe dermed, és földi sötétség csordul a szemekre. (...) Fekete István 1970. június 23-án halt meg Budapesten. Haláláról megemlékeztek a napilapok, több hetilap, az egyházi újságok, természettudományos folyóiratok és gazdasági lapok. Közülük az Élet és Irodalom hasábjain Hárs Lászlótól idézünk: „Az ő világa nem a káoszból, az alaktalan gomolygásból, hanem az összhangból keletkezett. Ezért él és mozog benne oly otthonosan minden élőlény, akár állat, akár ember, akár növény. De még az élettelen is megleli benne a maga helyét. Ezért oly ritka egységes ez a világ, amelyet most már meg kell neveznem: életmű."*5 „Jávorka Sándor, a tudós a magyar flórával ajándékozta meg nemzetét. Fekete István, az irodalomba emelt hazai természettel." - írta Ruffy Péter a Magyar Nemzet, 1970. június 24.-én megjelenő számában.46 És az utolsó levél (18. levél) ami a Tárogató utcából érkezett, de aminek feladója már nem Fekete István az író, hanem az Ő özvegye. Joggal feltételezhetjük, ha Fekete Istvánná, született Pillér Edith (1909-1997) külön megköszönte Cséplő Józsefnek az író elhunyta alkalmából kifejezett részvétét és együttérzését, akkor az aláíró özvegy is jól tudta, hogy ezzel a gesztussal a fonói Cséplő József személyében férjének nemcsak egy egyszerű olvasó-rajongóját tiszteli meg. A Cséplőféle hagyatékból előkerült névjegykártya (19. levél) az írótól jutott Jóska bácsihoz, de aminek „szerénysége” sem a tulajdonos iskolai végzettségére, sem a foglalkozására nem utal. Fekete István névjegykártyája minden hivalkodástól mentes .... 43 Fekete István levelezéséből - EPfKepa.oszk.hu/..,/EPA02451_ Erdeszettorteneti_Kozlemenyek_60_2003_1 44 Valló L. 1986: 180. 45 Valló L. 1986: 182. 183. 46 Ifj. Fekete I. 2004: 269. Összegzés Cséplő József már betöltötte a 42. életévét, amikor elkezdett Fekete Istvánnal levelezni, és 8 éven keresztül leveleztek. Az író elhunyta után még 42 évig akadtak neki is szorgos teendői ezen a Földön. Köztük olyan fontos eseményekben vállalt részt, mint az 1971-es Vadászati Világkiállítás szervezési feladatai. A Nemzetközi Vadászati Tanács elnöke, I.G. van Maasdijk mondta erről a kiállításról: „Magyarország vadászati múltját és jelenét, valamint a természetvédelemben kifejtett erőfeszítéseit tekintve talán a legalkalmasabb hely ennek a grandiózus seregszemlének a megrendezésére. Az országnak egész történelme során olyan magas fokú volt a vadászati kultúrája, a vadászat és természetvédelem terén napjainkban olyan tudatos, eredményes munkát fejt ki, amelyről csak a legteljesebb elismeréssel lehet szólni."47 Az 1971-es Vadászati Világkiállításra történő felkészülésre Cséplő József így emlékezett vissza: „A Budapesti Vadászati Kiállítás előtti évben meghívást kaptam egy egyesült államokbeli vadászatra. Pesten találkoztam Karcag Ivánnal, aki akkor a Nimród főszerkesztője volt. Hallotta valakitől, hogy meghívásom van Amerikába. (...) A főszerkesztő felhívta a figyelmemet, hogy a baráti kapcsolatokat használjam ki okosan a Világkiállítás érdekében. Tartson az utazásom tovább, álljak meg nyugaton ott, ahol vannak barátaim, tartsak ismeretterjesztő tájékoztatást a magyar klubokban, erről a világraszóló eseményről. Ellátott ismeretterjesztő tájékoztatókkal. Szót fogadtam Karcag Ivánnak. Megálltam Bécsben, Dortmundban, Luxemburgban, Brüsszelben, sőt, még Izlandon is kihagytam egy járatot. Ott éjszakáztam, falunkból Izlandra elszármazott ismerősömnél. Az Egyesült Államokban, Kanadában ugyancsak ezt tettem."48 Az 1971-es Vadászati Világkiállításon Cséplő József trófeái közül is kerültek ki kiállításra. Trófeagyűjteményének néhány darabja (6. ábra) híven tükrözi szakértelmét, elkötelezettségét, természetszeretetét. Öt év múlva - 2021-ben - újra hazánké lesz a megtisztelő feladat, hogy az 50 éves évfordulóra ismét megszervezze a Vadászati Világkiállítást. 47 Tóth Sándor: Vadászati világkiállítás, Budapest, 1971 48 Tálosi I. 2001: 114. 115.
