Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)

Gáspár Ferenc: Megtalált évek: a kaposvári kórház története 1849–1870 között

336 GÁSPÁR FERENC 3.) dokumentum Tervezet a Somogy megyei kórház igazgatóságának működésére 1. Az egész igazgatást két részre, egy technikai és egy gazdasági részre kellene bontani; azonban az intézmény jelenlegi még korlátozott pénzeszközei mellett azon alkalmazottak fizetése, akik csak a kór­házszolgálatból élnek és a betegek ellátásával fog­lalkoznak, ez nem lehetséges, a legfőbb cél pedig egy olcsóbb ügyintézés [igazgatás] megvalósítása lenne. Az intézkedést csak akkor lehet végrehajtani, ha a tőke megfelelő értékű növelésre kerül. 2. A vezetőség csúcsán a cs[ászári]-k[irályi] megyei elnökség áll, illetve ez esetben a megyei orvos mint igazgató, és egy megyei felügyelő, mint ku­rátor, mindkettő oldalán pedig egy könyvelő, mint pénztáros áll. 3. Az igazgató Ennek a következő feladatokat kell ellátnia. Ő felel a kórház rendjéért, ellenőrzés alatt tartja a kórházi személyzetet, felügyeli az épület állapotát, és meghatározza a szükséges felszereléseket, a reno­válást vagy a beszerzést. Javaslatokat tesz a szüksé­ges berendezésekre. Dönt a betegek felvételéről, és gondoskodik az ellátási napok - melyeket a kurátorral együtt megbeszélt - számontartásáról. Rendelkezése alapján kell a betegeket elhelyezni, szobákban elkülö­níteni. Elkészíti a betegek kezelésének tervét, amit ré­szint orvosgyakornokokkal, részint pedig egy gyakor­lott kórházorvossal hajtat végre. Diétát ír elő és dönt az erre vonatkozóan megemlített panaszokról. Fel­ügyeli az előírt orvosságok kiadását. Gyógyítja a bete­geket, és ugyanígy intézkedik minden ellátási költség behajtásáról, mint ahogy a kórház összes levelezését is neki kell ellátnia. Minden irányban képviseli a kór­házat, és kötelessége az egész kórháztevékenységet a cs[ászári] és k[irályi] Soproni Helytartósági Osztály 1856. december 15-én kelt, 25870. sz[ámú], a nyil­vános közkórházak ügyvitelére vonatkozó rendelete alapján vezetni. A kórházigazgatónak hatalmában áll 10 f[orint] ösz- szegig a kórházkasszából azonnali követelést utalvá­nyozni, minden ezen felüli összeget engedélyeztetnie kell a cs[ászári] és k[irályi] Megyei Elnökséggel. Dönt a gazdasági felszerelés értékesítéséről, fel­ügyeli azok utólagos beszerzésének bejegyzését. A kórház összes ügyintézésében szavazati joga van. A költségek jegyzőkönyvén kívül egy utalványo­zási jegyzőkönyvet is vezet, melynek egyeznie kell a pénztáros bevételi-és kiadási pénztárnaplójával. Végül halálozási jelentést kell készítenie és meg kell határoznia az ott dolgozó szakértőkkel együtt a fű­tési és világítási anyagok fogyasztási mennyiségét. A Kurátor. A kurátor képviseli egyedül és csakis kizárólag a kórház gazdasági érdekeit. Mivel ő felel a gazdasá­gi érdekért, illetve az igazgató és annak pénztárosá­nak ellenőrzéséért, ezért meg kell győződnie a felvett betegek számáról, és az ellátási napokról, aminek a következőképpen kell történnie: Felvételi jegyzőköny­vet készít, amelybe a felvétel napja és a betegek távo­zásának napja kerül, és ezenkívül, ami még látható, hogy milyen ellátás maradt ki a költségekből, és hogy és mikor és melyik pénztárkönyvszám alatt szerepel a betegek kifizetése, ezért ezt az eljárást a betegfel­vételnél és a betegtávozásnál a következőképpen kell szabályozni. Az igazgató köteles kétnaponta a felvett és a távo­zott betegek fejlapjait a kurátornak elküldeni, aki gon­doskodik azok jegyzőkönyvbe vételéről, majd ezeket a fejlapokat visszaküldi. Itt kell megjegyezni, hogy a katonai személyeknél a belépési napot nem kell számolni, mert azt ezeknél a belépési és a kilépési napként kell számolni. A kifizetéseknél a kurátor fogja az utalványokat el­készíteni, és ugyanígy számon tartja a szóban forgó igazgatósági beszerzési utasításokat összehasonlítva a beérkező számlákkal. A kurátornak kell a kórházszükségletek figyelembe­vételével összhangban árverést vezetni, és minden, 10 f[orintot] meghaladó beszerzési összeget kontrollálni. Időről időre meg kell vizsgálnia a kórház igazgató­jával együtt a gazdasági felszereléseket, és azok el­adását ellenőriznie kell. A kurátor az igazgatóval együtt vizsgálja meg a pénztáros számláit, és készíti el azokat mindkét emlí­tettel, továbbá neki kell elküldeni naponta egy össze­foglaló kivonatot és a kórházcédulákat. Ő képzi minden pénzügyi dologban a köztes sze­mélyt az igazgató és a pénztáros között és a követke­zőképpen viselkedik: A Megyehatóság megajánlja az ellátási költségeket és erről értesíti mind az igazgatót, mind pedig a kurá­tort. Az igazgató kiutalványozza az összeget és elküldi az utalványokat a kurátornak, aki aláírja azokat, és a pénztárosnak átadja, aki ezután gondoskodik a befize­tett hátralékok elrendezéséről. A pénzösszegeket, melyek az igazgató levelezése folytán folynak be, utalványokkal együtt kell a kurátor­nak elküldeni, aki ezeket aláírja és továbbítja a pénz­tárosnak. Azokat a betegeket, akik készpénzzel fizetnek, vé­gül a gondnok vezeti a kurátorhoz, aki átveszi a pénzt és átküldi a pénztárosnak, miután az igazgató is ellen­jegyezte. Miután a pénztáros a pénztári állományról ké­szített havi kivonatát leadta, egyeztetik az első pénztár­naplóval, melyeknek pontosan meg kell egyezniük.

Next

/
Thumbnails
Contents