Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Gáspár Ferenc: Megtalált évek: a kaposvári kórház története 1849–1870 között
MEGTALÁLT ÉVEK: A KAPOSVÁRI KÓRHÁZ TÖRTÉNETE 1849-1870 KÖZÖTT 317 Eszerint mint adakozásból kezdődött, úgy tovább is épült és felállott az említett hatályos magányalapításokból (au privat Fonde) ezen kórház. Az egészet kezeli eleitől fogva Választmány, melynek tagjai részint holtak, részint elköltöztek már, de az újabb időkben a Megyei Főnök Úr által pótoltattak. Tömeggondnok most: Tallián Lázár plébános. Pénztárnok: Németh Antal. Intézkedő tagok: Csorba József megyei főorvos, Kacskovics Ágoston, Vutskits István, Folly Imre Urak.31 A teendők megvitatásával és valahányszor szükséges, a közigazgatásai főbíró Úr segítségével kiegészítve intézzük az ügyeket. Mindezeket pedig fizetés nélkül szolgálunk, csupán ezen hasznos intézet iránti részvételből. Az orvoslást tette e négy évben a megyei tömlöcz orvosa, kinek a megyei pénztárból előbb 200 ft-t, 1850- ben történt kormányi intézkedés szerint csak 100 ft-t adunk évenként. A kórházban levő már eleve orvosi laknak határozott osztály igenis könnyebbségére van, azon 6 öl fával egyetemben, melyet a megye ezen fáradsága jutalmául rendelt vala, s melyet ez ideig meg is kap. Történik pedig a gyógyítás a főorvos felügyelete alatt, ki ezen kötelességét ingyen tenni kötelességei közé számolja. A szükséges kiadásokat, bevételeket a tömeggondnok befolyásával a pénztárnok viszi, de a főfelügyeletet előbb a megye Nagygyűlése tartotta fenn, most pedig a megyei Főnök viseli ugyanezt. Fő feladata a szegényeknek bármi éles és idült betegségben, sőt őrültségben is helyt adni. Bevétetnek: a) A megnevezett alapítók képviselői által ajánlott személyek a kórház rovatára (költségére). b) Mindenki önköltségére, az ilyen eddig fizetett az 1847. aug. 2-i gyűlési határozat szerint eddig 30 kr. naponta mindennemű ellátásért. c) Azon gyámolítás nélküli szegények, kiket a tisztviselők beküldenek. Ezekért fizeti a megyei pénztár az élelmet és gyógyszert, az orvosi szolgálatot, ágyat és minden más ellátást, az ily beteg ellátására semmi javadalmat nem igényelvén. d) Minden bujakóros (syphiliticus) beteg a kormány- rendelet következtében hasonlóul a megyei pénztár költségén. Végre van egy tágas szoba, 6-8 ágyas, a gyámolás nélkül szülő személyek részére - de ezen utóbbi két évben, mint ezen szobában, úgy az egész épületben katonák lévén - némelykor igen számosán (80-100 is) ilyen szülő személyeknek helyt nem adhatnak. A bevétel úgy történik, hogy a bevételi utalványozást legalább 3 választmányi tag írja alá, s a feljebb mondott a,/ b/, c,/ dl pontok szerint osztályozza a felvételre jelentkezőket. 31 A Választmányi tagok: Tallián Lázár (1811-1896) a tárgyalt időszakban a kaposvári Nagyboldogasszony templom plébánosa, majd veszprémi kananok, címzetes püspök; Németh Antal (1798- 1861), ügyvéd, táblabíró, 1848-ban Kaposvár polgármestere; Kacskovics Ágoston (1791-?) ügyvéd az Eszterházy hitbizomány kaposvári uradalmának jogi képviselője; Folly Imre (1813-1873) pénzintézeti igazgató, Vutskits István (?-?) megyei helyettes főjegyző. A kórházban a betegeknél rendre és tisztaságra ügyelni az orvos feladata - amiben neki segítenek a Ház gondnoka, kinek két szobája és egyéb alkalmatosság és évi 80 ft. fizetése van. Azonkívül szolgálatra van 1 férfi és 1 nő betegápoló évenként 40-40 ft. fizetéssel. A feltett kérdések fonalán ím ez az Intézetnek rajza, mely Somogy Megye Kórháza nevet viseli, s mely kicsiny ajándékokkal kezdte életét, de inkább gyarapodván, mint e két viharos évben, amikor csak tartotta magát, és mind a polgári, úgy a katonai betegeknek is hasznára volt, úgy az ember legnemesebb tulajdonságában, a könyörületességben vervén gyökeret, a fejlődés a magas Kormánytól is ápolást és így gyarapodást méltán remél. Kelt Kaposvárott 11. Március 1851. Dr. Csorba József Somogy megye főorvosa”32 A börtönkórház33 Csorba jelentésében kitér a „tömlöcz orvosa” működésére, ennek okán itt van lehetőségünk szólni a „börtönkórházról” vagy „börtönispotályról”, amely az alapítványi kórház katonai megszállását követően mintegy két évig a civilek egészségügyi ellátásának elsődleges intézménye volt. Miután 1749-ben Kaposvár lett a megyeszékhely, és elkészült a vármegyeháza, mellette felépítették a vármegye központi börtönét, amely mai ismereteink szerint (egy 1786-ból való leírás alapján)34 nagyjából 200 négyzetméter alapterületű lehetett, két föld alatti és két föld feletti helyiséggel. Utóbbiak egyike a beteg rabok elhelyezésére ispotályként volt kijelölve. Az elkülöníthe- tőség fő oka nem a humánum, hanem a rabtartókra is veszélyt hozó járványoktól való félelem volt. Egy új, nagyobb börtön építésének szükségessége a fogvatartottak növekvő száma miatt és az elkülönített őrzés biztosítása érdekében már 1820-ban felmerült, de akkor vált sürgetővé, amikor 1826-ban két rabnak sikerül megszöknie. 32 Csorba levele: 781/1851. március 11. Válasz a Soproni kerület vezetője, br. Hauer 1411. sz. leiratára. Megállapítható, hogy Csurgó Jenő ezt a dokumentumot nem ismerte. Ezzel együtt érdemes összevetni az „au privat Fonde” támogatók felsorolását az építkezéshez adományozók jóval bővebb névsorával. A kettő nem azonos funkciójú (célú) adakozás, ami gyakran értelmezési zavarokhoz vezet a kórháztörténettel foglalkozó szerzők körében. Hauer a kórház működését fedező - aktuális - tőke nagyságára és felhasználási körülményeire volt kíváncsi. 33 Köszönettel tartozom Berta Gyulának, Somogy megye kriminalisztikai helyzetét taglaló számos kötet szerzőjének, aki ösztönzött, hogy a tanulmányt bővítsem ki a börtönegészségügy történetének bemutatásával. Így került ide ez a korszakhatárokon átívelő fejezet, amely az alapítványi kórház mellett első ízben taglalja a börtönkórház orvosait és működésüket. A „tömlöcz” (sic!) megjelölést döntően 1827-ig használták, és föld alatt elhelyezett büntetési helyet jelölt. Az általam ismert dokumentumokban évekig még mindkét fogalommal (tömlöc-börtön) szinonimaként találkozhatunk. Hasonló jelenség figyelhető meg a tömlöcorvos - börtönorvos, valamint a tömlöc/börtön ispotály és börtönkórház megjelölés korabeli eseteiben is. 34 Zádor, M : 1964, 142.
