Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)

Gáspár Ferenc: Megtalált évek: a kaposvári kórház története 1849–1870 között

314 GÁSPÁR FERENC ben (július 30-án) fogságából kiszabadult Csorbát - aki abban az időben Pesten a családjánál tartózkodott augusztus 18-án Németh Péter megyebiztos vissza­rendeli Kaposvárra. Szeptember 9-én veszi át hivata­lát, ezzel a kórházi betegek ellátása is feladata lett.14 Annak ellenére, hogy császárhűsége egy pillana­tig sem lehetett kétséges, a forradalom alatti maga­tartásának „bizonyítására” a helyi osztrák helyőrség parancsnokától, és a törvényszéki főbírótól15 igazolást kért, melyeket a későbbiekben fővárosi pályázata mel­lékleteként (a Pest-budai kerület orvos-előadói állásai egyikének elnyerését segítendő) csatolt is. A helyőrség parancsnokának - eredetiben német nyelven íródott - „igazolását” bemutatjuk: „Alulírott feladatának érzi annak leszögezését, hogy az itteni lakos dr. József von Csorba megyei első physicus16 szabad akaratából a beteg katonai legény­ség kezelését az itteni betegházban átvette, és azt a legnagyobb gondossággal végezte, minthogy dr. Hayn, a Herceg Nassau gyalogosezred főorvosa tífuszban meghalt, és Stábéi alorvos ugyanezen betegségben megbetegedett. Ő a kórházat a szükséges berende­zés megszervezésével a legjobb állapotba helyezte, és a fent nevezett alorvos kezelése mellett a tífuszban egyidejűleg megbetegedett kórházparancsnokot, Gast hadnagy urat saját lakosztályába befogadta, és a leg­jobban egészségesre ápolta. Azonosan nagy igyekezettel tevékenykedett nemes dr. Csorba megyei physicus úr a fogságban lévő beteg civilek ápolásával, és emberbaráti jóindulattal igyeke­zett minden nehézséget ezek részére megszüntetni. Kiállítva Kaposvár kerületi katonai helyőrség pa­rancsnoksága által 1850. január 2-án. Netzer manu propria17 lovaskapitány” Úgy tűnik Csorba aggodalma nem volt alaptalan, mert a szabadságharc bukását követően valamennyi közhivatalnok alapos vizsgálaton esett át. A kormány minden megyei hivatalnoki állást ideiglenes jellegűnek nyilvánított, ezért Csorba írásban folyamodott megyei főorvosi kinevezése megújításáért. „Engedelmeskedni kívánok a magas kormány rendeletének, íme beadom 14 Bodosi, M.- Gyarmati, B.: 1989, 103-123. 15 Dóczy János törvényszéki főbírót Noszlopy letartóztatta. Csorba bejárt hozzá börtönébe, gyógykezelte, sőt súlyos betegségére hi­vatkozva szabadlábra helyeztette. 16 A hatóság mellé kinevezett tisztviselő orvost „physicus”-nak ne­vezték, a tisztán magánorvosi feladatot a „medicus" látta el. A physicus nem volt önálló szakhatóság, hanem csak annak „szak­közege”, tehát az a tisztviselő, akinek szakértelmét a felügyeleti ellenőrző munkában és hatósági határozatok meghozatalában igénybe vette. A „megyei physicus” fogalma 1752-re nyúlik visz- sza, amikor egy császári dekrétum a szegény betegek ingyenes gyógyítására alkalmazott fizetett megyei orvosok feladatait és kötelezettségeit megnövelte, és a közegészségügyi állapotok megfigyelésével, valamint a viszonyok megjavításának szorgal­mazásával egészítette ki. Kissé tágabb értelmezésben ekkor jött létre a tisztiorvosi szolgálat őse. Kertai, P. - Lun, K.: 2007. 17 Manu propria: saját kezűleg folyamodásomat, mert formalitás miatt Nagyságod kormányától megválni, megválni azon barátaimtól és jóakaróimtól, akikhez hosszas idő sora erős kötelékkel visszatart, elszakadni nem kívánok.”18 1850 nyarán civileket is felvettek a kórházba, ami miatt a katonaság panaszt emelt a szekszárdi kerületi főispánnál, aki utasította a megyét a helyzet kivizsgá­lására. Részlet a kórházi választmány válaszából: ....Magunkat még inkább megszorítván, hogy ha most más betegeket nem is fogadhatunk, legalább az alapítók betegeit fogadhassuk.19 Azonban most a ka­tonaság részéről kimondatott, hogy az egész épületre szükségük van. A tisztelet és figyelem, mellyel a katonai kar iránt eleitől fogva viseltettünk, s amellyel Buries Őexcellen­ciájának a megyébe bejövetele óta a különféle zászló­aljaknak, a legmagasabb rangú tiszt Uraknak, generá­lisoknak tetszését nyerte el intézetünk, most már ütkö­zetbe jött azon kötelezettséggel, melyet alapítóinkkal kötött viszonyunk reánk ró. Ez ütközik is azon elvvel, hogy a szenvedő szegényeinkről és cselédeinkről gon­doskodni vállaltunk, s kivált azon alapítók betegeiről, akik az emberiség oltárára 3000 ft pénztőkét tettek le a még nemrég a semmiből, minden közpénz terhe nélkül felemelkedett intézetünk számára. Ezen nehéz kérdés megoldását, kérelmükre a T. Katonaság Nagyságod megérkezéséig felfüggesztette, természetesen mi kinyilvánítottuk, hogy magunkat a körülményekhez alkalmazkodni kötelességünknek érezzük. Különben a szellemi veszteségen kívül még azon kipótolhatatlan kár is érheti intézetünket, hogy ha az alapítók betegeit nem tudjuk kellő módon elhelyez­ve orvosolni, akkor az erre a célra biztosított kamatok, sőt az azokat hozó tőke is visszavonatnak. Sőt, ezzel, ha a kórház rendeltetése megszűnik a vármegye bete­gei részére, abban az esetben a herczegi kedvezmé­nyek is megszűnnek.”20 18 Az előzményekhez: Augusz Antal kerületi főispán 1850-ben elő­terjesztette a kinevezendő megyei főorvosok névsorát, amelyre a következő választ kapta: „Az 1302-es számú március 26-án kül­dött felterjesztésére értesítem, hogy a közigazgatás 17. §. értel­mében dr. Hölbing Miksa (Baranya) megyei főorvosi minőségbeni statusa egyelőre éppen úgy tisztázatlan, mint a hasonló beosz­tásban maradt dr. Csorba, dr. Treiber volt megyei főorvosoké is. Mihelyt a végleges rendezés, amely most kidolgozás alatt áll, el­készül, részleges felvilágosítást adok. Báró Gehringer.” BMKGY. 14/10. doboz. Augusz Antal (1807-1878) Tolna-Baranya-Somogy főispánja, 1852-től a budai Helytartósági Osztály alelnöke. Elévülhetetlen érdeme, hogy felébresztette Liszt Ferenc magyarságtudatát, aki neki ajánlotta a Szekszárdon, Augusz vendégeként komponált Vili. (magyar) rapszódiáját. Budára kerülését követően jelentős szerepe volt abban, hogy Lisztet kérték fel a Koronázási mise megalkotására és a Zeneakadémia megszervezésére. 19 Az alapítók az általuk alapított és nevükkel megjelölt ágyakra - amíg az alapítvány fennáll - ingyenes gyógykezelésben részesülő betegeket küldhették. 20 2128/1850. augusztus 27 Megyefőnöki iratok, Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára (továbbiakban: SML). A kór­házi választmány levele a megyefőnökhöz. A dokumentumon ta­lálható feljegyzés szerint mellékletek is társultak a jelentéshez, melyek a férőhelyek kérelmezett megosztását és az ágyak elhe­lyezését tartalmazták, ezek ismeretlenek. Gróf Zichy és Czindery írásban nyilatkozott, hogy alapítványi tő­kéjüket vissza kívánják vonni.

Next

/
Thumbnails
Contents