Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Lanszkiné Széles Gabriella: Gölle, Kisgyalán, Fonó és Büssü települések kulturális élete a 20. században
302 LANSZKINÉ SZÉLES GABRIELLA 18. ábra. Rednitzhembach, Német Szövetségi Köztársaság (1986) Én is angyalhoz mért komolysággal daráltam el mondanivalómat, és az előadás végén még egyszer meggyújtottuk a görögtüzet, mert - mi tagadás - ez tetszett a legjobban. Utána meghatott csend. A tapsot nem ismerték akkor még Göllében,78 és csak nagynénim tapsolt, ami vidámságra fakasztotta a gyerekeket, és egy öregasz- szony megjegyezte, hogy ő már ugyan sokat megért - Pécsett is volt egyszer -, de el nem tudja gondolni, hogy az a pesti asszony mért csapkodta össze a tenyerét. Ezzel zárult aztán a színdarab. A közönség kitódult az utcára, s a lámpa mindjárt vidámabban égett, pedig akkor már nem volt rá szükség. Letettem a szárnyakat, levetettem az angyali inget, és hazamentem, ahol a tenyérverdeső nagynéni jóvoltából volt minden, ami csak megterem a pesti bazárok árjegyzékében. (...) Játékaim romjai tehát nem érdekeltek, de annál jobban vártam a másnapot. Ez a nap egyike volt azoknak a kivételes napoknak, amikor szívesen mentem iskolába, mert akkor osztották szét a „színészek” között az előadás jövedelmét. (...) Sokáig latolgattam, hogy egy angyal főszereplő-e, és angyal kollégámmal oda döntöttünk, hogy az angyalok mindenképpen főszemélyek, tehát a mi fontosságunk se lehet kétséges. És halálos csendben kezdődött a jutalmak kiosztása. Esküdt Lajos79 mint Szent József egy koronát kapott. Jó. Neki volt a főszerepe. Csima Ferkó negyven krajcárt. Angyaltársam harminc krajcárt. Megkapta mindenki a magáét. Rólam szó se esett. A szívem el78 Bánk bán 1847. október 14-én került először színre Kecskeméten, Komáromy Alajos játszhatta el Bánk bán szerepét. A művész 1897-ben írt visszaemlékezése: „A félszázad előtti kecskeméti Bánk-bán előadása általános tetszésben részesülhetett, mit abból következtetek, hogy volt taps elég és számomra koszorúk is. "Bánk bán 19. század - Bácstudástárwww.bacstudastar.hu/bank-ban-19.- szazad 79 Esküdt Lajos majdan Nagyatádi Szabó István személyi titkára lett a Földművelésügyi Minisztériumban. nehezült. Mindenki engem nézett. Ráborultam a pádra, és sírtam, sírtam keservesen.- Nem szégyelled magad? - korholt otthon édesapám.- Elvennéd a szegény gyerekek elől a pénzt? Hát miféle gyerek vagy te? Rászorulsz te arra? Nem tudtam válaszolni. Igazságérzetem, a felnőttek csalhatatlanságába vetett hit összedőlt bennem, könnyeim a szívemre folytak, és nem tudtam megmondani, miféle gyerek vagyok én. Most már tudom, éppen olyan voltam, mint a többi: gyerek voltam.”80 Fekete István Kaposvárra történő beköltözése után a „színészi karrier” úgy tűnik folytatódni látszott. Az elemi iskola ötödik osztályát már Kaposváron kezdte el. „Fekete István egyik húga évtizedekkel később azt nyilatkozta, hogy emlékemben talán legjobban a csodálatosan szép kert maradt meg”, hozzátéve, hogy „Kaposvárott szép házat vettek a szüleim, közel a színházhoz, amit nagyon szerettünk. Egyszer ott játszottunk a színházat körülvevő parkban, késő délután, s kijött az igazgató, Mariházi, s azt kérdezte: nem akartok-e nép lenni A cigánybáróban? Pistával együtt igent mondtunk. Nekem ki kellett bontanom a varkocsomat, hogy hosszú hajjal lehessek nép. Emiatt este tíz óra után érkeztünk haza. Édesapánk a kapuban várt, zordonan azt kérdezte, hol voltatok, már úgy aggódtunk. Mire, én hetykén, mondhatnám büszkén azt feleltem: nép voltunk A cigánybáróban. Talán mondanom sem kell, hogy intelmei olyan kézzel foghatóak voltak, hogy többször nem jutott eszünkbe színészi pályára lépni.”81 „Évtizedek múltán Fekete István szintén Göllébe tért vissza, ha nem is színdarab, hanem egy film kapcsán az 1941 őszén forgatott és 1942 áprilisában bemutatott: „Dr. Kovács István című filmem forgatókönyvét írtam akkor, és a lakodalmi jelenet részleteire volt szükségem, amelyeket 80 Fekete 1.1970: 97,-98. 81 Sánta G. 2014:43.
