Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)

Lanszkiné Széles Gabriella: Gölle, Kisgyalán, Fonó és Büssü települések kulturális élete a 20. században

GÖLLE, KISGYALÁN, FONÓ ÉS BÜSSÜ TELEPÜLÉSEK KULTURÁLIS ÉLETE 289

A 20. SZÁZADBAN

3. ábra. Szűz Mária Koronája című színmű szereplői (1943)

4. ábra. Szűz Mária Koronája című színmű, főként asszonyokból álló nézőközönsége

feladatokat is magában foglalta. „Kántor (lat. cantor, cantatrix): a liturgikus ének hivatalosan megbízott vezetője. - A kántor szó a lat. cantare, ’énekelni’ igéből származik. Tágabb értelemben jelenti mindazokat, akik részt vesznek a liturgikus énekben (cantores), szoros értelemben énekvezető, előénekes. (...) A falusi kántorok 1948-ig kántortanítók voltak. Képzésük a tanítóképzőkben történt. Az iskolák államosításakor választaniuk kellett a tanítói és a kántorállás között.”5 A népművelő: „A népművelést tervező, szervező, irányító, értékelő szakember főiskolai vagy egyetemi népművelői képzettségű. Szakfeladatai és elnevezése Magyarországon az 1950-es években alakultak ki, szakképzésük 1956-ban indult meg. Szaktudásuk lényeges elemei a művelődés útjának, módszereinek az ismerete, a kulturális tervezés és a felnőtt nevelés módszertana. Munkájuk fontos iránya: a művelődési igények, a jelentkező szükségletek tanulmányozása, a művelődés anyagi, szervezeti feltételeinek megteremtése, a művelődési programok vezetése, segítése, értékelése.”6 Azonban a népművelői feladatkör a tanórákon kívül továbbra is a volt kántortanítókra, 1948 után a tanítókra várt többnyire. Ellenben nem csak a tanító rendezett színdarabokat, rátermett gazda vagy mesterember is vállalt rendezői megbízatást.

1943-ban A Szűz Mária Koronája című színművet Fonóban vitték színre a háború alatt (3. ábra). Majd a szövegkönyv az 1950-es években átkerült Kisgyalánba Kalmár Sándor zsúpfedeles szülői házának a padlására, mivel vallásos témája miatt akkoriban nem volt célszerű Fonóban a tanító lakásban őrizni, mint mondták „a kommunizmus alatt, az orosz járás után.”7A zsúpfedeles ház lebontásakor a szomszédban lakó Bóna Lászlóné (Széles Rózsa) nagynénémhez ke5 Kántortanító - Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu

6 Read more: http://www.kislexikon.hu/nepmuvelo_a.html#ixzz43p- XP5UOt

7 Bóna Lászlóné Széles Rózsa (1930, Kisgyalán) szives közlése.

rült további megőrzésre. A mű Andocson íródott 1938- ban, a Kaposvári Nyomda Rt.-nél került nyomtatásra. Megtudhatjuk belőle, hogy egy „minisztériumi rendelet e színművet felvette az engedélyezett színdarabok jegyzékébe.” E szövegkönyv megvásárlásában bent van az előadási engedély is.

Andocs Fonó, Kisgyalán, Gölle, Büssü, búcsújáró kegyhelye ma is. A színmű cselekménye az andocsi Szűz Mária csodatételével válik teljessé. „Az ismert helyszín, a szereplők közelisége a helyi nézőt a lokálpatriotizmus büszkeségével ajándékozta meg.”8 A színdarabot pedig Andocs közelsége miatt is sajátjuknak tekintették a fonóiak, bár a darab cselekményének színhelye egy nagyváros. A színmű nyelvezete világos, könnyen tanulható, ellentétben az 1934-ben Fonóban színre vitt Bánk Bán szövegével. Utóbbi szerepeinek tanulásakor nem lehetett könnyű dolguk a helyi fiatal embereknek. A Trianon utáni válság fokozta a hazafias érzületet, a hazaszeretet, a magyarságtudat erősítését célozta a Bánk Bán színrevitele is községünkben. Cséplő Rózsa visszaemlékezése szerin a próbák során a leggyakrabban elhangzott kételyek, és instrukciók ilyenek voltak: „Nem biztos, hogy el tudom játszani... Ezt bízzák rám! ... Odaerőtette a szípadra”. A rendező bíztatta lelkesen amatőr színészeit, sőt kivitte a szereplőket a szabadba, ahol elég tér volt: „Ezt el kell játszani, értsék meg! ...Odaadással kell csinálni!”9 Ezek akár a Bánk Bán kapcsán is elhangozhattak a szereplők és a rendező szájából. A Bánk Bán fennmaradt szerepkönyve (2. ábra) Fonóban Pál Elemér könyvespolcának egyik tagja, 1933 a kiadás éve, és már az azt követő évben színre is vitték a fonóiak. A szerepkönyv kiadása a kassai ősbemutató10 100. évfordulójára történt, és erre egy évre játszották a fonóiak.

8 Varga É. 1992: 241.

9 Cséplő Rózsa (1922-2015, Fonó) szives közlése, Cséplő Lajos leánya, aki 90 évesen emlékezett vissza édesapja instrukcióira.

10 mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_cenzorok_es_a_bank_ban.html