Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Honti Szilvia–Aradi Csilla–Balogh Csilla–György László–Költő LászlóMolnár István–Németh Péter Gergely–Skriba-Nagy Mónika–Somogyi Krisztina–Tokai Zita Mária: Régészeti feltárások Somogy megyében 2012–2015
272 HONTI ET AL... csak sekélyen maradtak meg. Összesen 5-5 kelta és kora Árpád-kori valamint 3 őskori (neolit illetve bronzkori) gödör került elő. A kelta és Árpád-kori objektumokban is volt fémsalak a kerámiatöredékek mellett, mindkét korszakban folyhatott fémművesség a területen. Kazsok - Cserhák Németh Péter Gergely 2014-ben K. Németh András Tolna megyei régész és a kaposvári múzeum munkatársa, Varga Máté, terepbejárás során, kelta karperecét talált, embercsonttal együtt. Az embercsont és a karperec közvetlenül a szántásban került elő (8. ábra). Kelta tál sok töredékét is összegyűjtötték, ezek szintén a sírhoz tartozhattak. További sírfoltot nem lehetett megfigyelni, a bejárás során őskori (bronzkori) objektumok foltjai látszódtak a szántásban, a kelta sír előkerülési helyétől távolabb. 2015. április 23-án végzett leletmentés során a sírt nem lehetett megtalálni, ugyanakkor az előkerülési hely közelében újabb sírhoz tartozó tárgyakat lehetett összegyűjteni. A felszínen összehajlított vaskard volt, tokkal együtt. Fémkeresős kutatás során további vastárgyak kerültek elő: lándzsa, pajzsdudor, fibulatöre- dék és kardlánc két kisebb darabja. A leletek összegyűjtésekor és a szondázó ásás során embercsontok, hamvak, vagy kerámiatöredékek nem kerültek elő.35 Magyaregres - Törökhagyás Németh Péter Gergely 2013. elején Jutái Dénes magyaregresi lakos, embercsontokat, téglatöredéket, vastárgyat és 4 koporsószeget hozott be a kaposvári múzeumba, melyeket a településtől keletre, a temetőbe vezető út úttól délre, az ún. Törökhagyás nevű részen találta.36 Elmondta, hogy ezen a helyen nagyobb földmunka folyik, sok téglát és embercsontot lehet találni. 2014. január 9-én, helyszínelés során, megállapítottuk, hogy középkori templomot bolygattak meg. A templomtól keletre és északkeletre nagyon sok embercsont látszik a felszínem, a munkálatok során legalább 15-20 sírt elpusztíthattak. 2014. március 27-én és április 2-án elvégzett leletmentés során feltártuk a szentély alapozását. Bár a földkitermelés több helyütt megbolygatta, a többszögű, 13-14. századi, szentély formája jól kirajzolódott. Sárga agyagos alapozáson, kétméretű (kisebb és nagyobb) téglákból épült, a habarcsozás vastag. A kisebb méretű téglák túlsúlyban vannak, a nagyobb méretű téglák jó része töredékes, nem eldönthető, hogy a gépi munka bolygatása miatt, vagy eleve töredékesen építették be ezeket. A szentély északkeleti részén a támpillér jó állapotban maradt meg (XI. t. 6.). A hajó északi, déli és nyugati fala fel nem tárt, gyepes domboldalon őrződött meg, feltételezésünk szerint, a templom falai magasan megmaradhattak. A szentély délnyugati és északnyugati részén magasan megma35 Munkatárs: Nyári Zsolt, Papp Zoltán és Stunya Péter. 36 Jutái Dénes leletbejelentését ezúton is köszönjük. radt rész esetleg a diadalív alapozása lehet. A szentélytől északra kisebb, sekély alapozású, toldaléképület (sekrestye vagy ossarium) került elő, melyet egy szögben törő fallal kötöttek össze. A leletmentés során kevés kerámiatöredéket, néhány festett vakolatdarabot, bronz kódexkapcsot, érméket és vastárgyakat is találtunk. A leletmentés végén géppel visszatemettük a templom falait és a temető helyét.37 Marcali - Halastói-dűlő Németh Péter Gergely - Somogyi Krisztina 2010-ben, a tervezett 68-as főút Marcalit elkerülő szakaszán, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat szondázó ásatást folytatott, majd megkezdte a megelőző régészeti feltárást. Összesen 630 objektumszámot osztottak ki és ennek kb. a felét teljesen feltárták. A teljes megelőző feltárást a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum végezte el, 2012. október 3. és november 13. között, 257 régészeti objektumot tártunk fel. A feltárás során a települési objektumok számos formáját megtaláltuk, cölöplyukak, tároló vermek, árkok, munkagödrök, anyagnyerő helyek, kenyérsütő kemencék mellett kutakat is azonosítottunk. Afeltárás alapján a lelőhely legintenzívebb részét a Boronka-patak egykori árteréből enyhén kiemelkedő, északi dombocska legmagasabb részén találtuk meg. A legidősebb jelenségek, a középső neolitikumból származnak (közép-európai vonaldíszes kultúra). Ebből a korszakból, a változatos edényformák mellett, sok kőeszköz is előkerült. A legtöbb objektumot a kései neolitikumhoz tartozó Lengyel-kultúra szolgáltatta. Két nagyméretű, oszlopszerkezetes ház maradványát találtuk meg a domb tetején, az egyik ház nyugati oszlopsora túlnyúlt a feltárás szélén (X. t. 5.), de így is rekonstruálni lehet az épület alaprajzát. A másik házszerkezetből csak a keresztirányú falakhoz tartozó jellegzetes oszlop-, ill. cölöphelyek egy része maradt meg, a lekopott platón. (A korábbi szondázó feltárás során további két oszlopszerkezetes ház nyomait találták meg.) A 2012-es feltárás során a Lengyel-kultúra két, faszerkezet nélküli kútja is előkerült. A lelőhely északi részén, alacsonyabb területen voltak, a korabeli települést látták el ivóvízzel. Ezen a részen, egy nagy kiterjedésű, számos munkagödörből álló objektum (666. objektum) és több kisebb-nagyobb gödör is előkerült. A 666. objektum betöltésében nagyon sok kőeszközt, magkövet, valamint kova pattintékot találtunk. Ennek az objektumnak egy kisebb mélyedése két, eredetileg épen a gödörbe helyezett, csőtalpas tálat rejtett (X. t. 6; XII. t. 1-2.). A csiszolt kőeszközök, kőbalták mellett előkerült egy csontból készült szerszám is. A gazdag leletanyag legjellegzetesebb részei a festett edénytöredékek, a talajviszonyok miatt a vörös festés azonban csak nyomokban maradt meg. A lengyeli telepanyagban egy-két obszidián pattinték is található. Sírokat a 2012. évi ásatáson nem találtunk. Új eredmény a Furchenstich kultúra (a rézkor középső időszaka) megjelenése a lelőhelyen, amit egy gödör képviselt. 37 Munkatárs: Aradi Csilla, Brányik Sándor, Cserép Tamás, Molnár István és Nyári Zsolt.
