Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Honti Szilvia–Aradi Csilla–Balogh Csilla–György László–Költő LászlóMolnár István–Németh Péter Gergely–Skriba-Nagy Mónika–Somogyi Krisztina–Tokai Zita Mária: Régészeti feltárások Somogy megyében 2012–2015
268 HONTI ET AL... ritkulnak, majd elfogynak az objektumok. A helyenként igen mély és nagyméretű gödrökben nagy mennyiségű kerámia mellett bronztűket, csonttárgyakat, fémsalakot, orsógombot, agyagnehezéket is találtunk, egyikben egy összetört hombáredény állt (X. t. 4.). Két objektum valószínűleg kelta kori, míg egy kétkemencés kemencebokor avar korinak bizonyult. Somogyjád - Másjád A Bodonkúti-árok másik oldalán, vízerek által övezett, egy nagyobb észak-déli irányú mélyedéssel tagolt dombon ugyanilyen gazdag lelőhelyet találunk, a terep- bejáráskor számos különféle őskori kultúra leletanyaga mellett kelta, római és Árpád-kori-középkori kerámiát is azonosítottunk. A gázárok nyomvonala a lelőhely déli szélén haladt, és a megelőző feltárás során végül csak két időszak leletanyagára bukkantunk 40 régészeti objektumban. A nyugati dombon egy Árpád-kori telep számos, helyenként nagyon mély tárológödreit tártuk fel. Nagyon sok kerámiatöredék került elő, importanyag is. Kevész- számú érme mellett sok vastárgy és vassalak egy közeli kohászati telepre utal. Az egyik középkori gödörben - meglepő módon - két római kori fibulatöredék is volt. Feltártuk egy több oszlophelyes épület nagyobb részletét, mely ház vagy gazdasági építmény lehetett (IX. t. 6.). Akeleti dombon, az őskor végéről, a kelta korból származó telep került elő. A kisebb tárológödrök mellett kenyérsütő kemencét is találtunk (IX. t. 5.). Az egyik gödörben, több vassalak mellett, levegő befújására szolgáló agyagtárgy töredékei kerültek elő, ez alapján nemcsak a középkorban, hanem már a kelta korban is folyt itt vasolvasztás. Somogyjád - Másjád, Hugyozó bokor Az előző lelőhelytől tovább, keletre fekszik, attól csak egy kisebb vízér választja el. Viszonylag alacsony fekvése ellenére intenzív régészeti lelőhely lett: Egy középkori telep tárológödrei és egy kenyérsütő kemence maradványai kerültek elő, összesen 14 régészeti objektumból. Kevés kerámiatöredék mellett több vastárgyat is találtunk. A „Dél-Balatoni szennyvízelvezetési agglomerációk szennyvíz gyűjtése és tisztítása” országos projekthez kapcsolódó feltárások Karád környéke Honti Szilvia - Németh Péter Gergely A karádi szennyvízvezeték építésekor, 2015-ben, Karádon, Kötésén és Nagycsepelyen tártunk fel őskori és középkori temetőket és településrészleteket.23 A Karád - Aranyos-dűlő lelőhely a Büdös-gáti vizet kísérő enyhe hajlású lejtőn fekszik, az adattári és terepbejárási adatok alapján a lelőhelyen elsősorban késő bronzkori telepet és kora vaskor eleji temetőt vártunk. Mivel csak a földút nyomvonalán belül dolgozhattunk, 23 Munkatárs: Cserép Tamás, Nyári Zsolt, Papp Zoltán és Stunya Péter. mindössze két méter széles árkokkal tudtunk dolgozni (a tervezett 3 méteres helyett). A komoly esők miatt többszöri nekifutásra tudtuk elvégezni a feltárást, a már kinyitott árokban megállt a víz. Ez is azt mutatta, amit a földmunka is megerősített, hogy a földút nyomvonalában haladó tervezett szennyvízvezeték a mocsaras rét szélét követte, ráadásul igen vastag feltöltődés volt megfigyelhető. Végül a több mint egy km hosszú lelőhely szélén húzódó nyomvonalnak csak a legmagasabban fekvő részén bukkantunk régészeti objektumokra (itt 130 m hosszú árkot nyitottunk), a többi, részben átkutatott szakaszon, a vastag (mocsári jellegű) feltöltésben találtunk ugyan cserepeket, de régészeti objektumot nem. A magasabb térszínű szakasz a karádi vasútállomás körüli épületekkel egy vonalban volt. Itt vékonyabb volt a fedő humusztakaró, 60-80 cm, de megállapítottuk, hogy itt sem a szántás vastagságáról van szó, hanem komoly feltöltődés mehetett végbe az idők folyamán: Az előkerült sekély gödröket és a sírokat is kevert rétegbe ásták. Ettől északkeletre vastag, kevés kerámiatöredékkel és törmelékkel kevert réteget találtunk, feltehetőleg a dűlőút hajdani szintjét. A szint korát (azt, hogy 100, 200 vagy 1000 éves,) nem lehetett megállapítani. Ebbe beleásva bizonytalan betöltésű és körvonalú gödröket találtunk, régészeti objektum voltuk nem biztos, annak ellenére, hogy cserepeket is találtunk bennük. A lelőhely további szakaszán a szennyvízárok nyomvonala a dűlő- utat követi, a megnyitott 4 kis kutatóárokban mindenhol 150-180 cm vastag, fekete betöltést találtunk. 120-140 cm mélyen megfigyelhető volt a cserepes-paticsos „kultúrréteg” is, de objektum sehol sem volt. Az 5. kutatóárkot a magaslesnél, a környék legmagasabb pontján nyitottuk, itt a fekete réteg 80 cm vastag volt, alatta kavi- csos-márgás, érintetlen altalaj, semmilyen régészeti dologra utaló nyom nem került elő. Mindkét előkerült sír urnás-hamvasztásos rítusú volt (3-4. objektum). Egymástól való távolságuk alapján esetleg kisebb halom fedhette őket, ennek a felszínen semmiféle nyoma nem volt. A vastag fedő földréteg ellenére a sírok teteje megsérült, az edények teljesen ösz- szenyomódtak. A4, sírnak volt több melléklete: Legalább 3 edény tartalmazott hamvakat (X. t. 2.), a legnagyobb, kónikus nyakú bütyökdíszes urnában, a hamvak közt, teljesen szétégett vasfibula töredékeit találtuk meg. Az urna mellett apró vaskés, egy másik edény töredékein gerezdek orsógombot találtunk (X. t. 1.). Láthatólag az edényeket sírba tételre készítették, hiszen alig kiégetett anyaguk szinte teljesen szétmállott. A 3. számú sírban mindössze egy urna és talán egy csésze töredékét tették. Mindkét sír a késő bronzkor-korai vaskor közötti átmenet idejére keltezhető, valószínűleg a HaC időszakba, a leletek kevert jelleget mutatnak. A hallstatti urna és az urnamezős jellegű fazék ugyanabból a sírból került elő (XII. t. 7-8.). A gödrök korát leletanyag hiányában megállapítani nem lehetett, a „kultúrrétegben” talált cserepek között rézkoriak és késő bronzkoriak egyaránt akadtak. Kötcse - Bende-tanya lelőhelyen csak egy szórvány középkori érme került elő. A lelőhely kijelölt határán kívül, a településhez közelebb, két rézkori, erősen bolygatott objektumot tártunk fel (Baden-kuttúra).
