Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Honti Szilvia–Aradi Csilla–Balogh Csilla–György László–Költő LászlóMolnár István–Németh Péter Gergely–Skriba-Nagy Mónika–Somogyi Krisztina–Tokai Zita Mária: Régészeti feltárások Somogy megyében 2012–2015
266 HONTI ET AL... egész, a másik, szintén háton fekvő alsó fele bolygatott, hiányos volt. Az utóbbi halottat a kemence fala mellé fektették, lábait behajlították, hogy elférjen, koponyáján pedig égésnyomok láthatók. A kemencének rendkívül épen megmaradt boltozata óvta meg a csontvázakat a mezőgazdasági művelés bolygatásától, csupán a boltozat legteteje esett ennek áldozatul. Ez a 210 cm átmérőjű kemence a humusz alatt 115 cm vastag betöltéssel volt dokumentálható (Vili. t. 4.). Az oldala 20-25 cm vastagon átégett, kívül vörösre, belül az aljától mintegy 40-45 cm-ig zöldeskék, szürkés, üvegszerű, salakosra. A másik kemencét (98. STR) egy későbbi, mély pince vágta ketté, így a település ezen intenzív részének a szuperpozícióit is sikerült jól megfigyelnünk. Jól tükrözik a korábbi használatot a környező területen fennmaradt mészkemence, mészkemence vég, mészkemence alsó földrajzi nevek. A lelőhely déli felén a geofizikai adatok több nagyobb méretű, szögletes, mély anomáliát mutattak, melyek közül néhányra kutatóárkot is kijelöltünk. Ezek a bontás során mély pincéknek bizonyultak. Sajnos csak a szondákba eső részüket állt módunkban feltárni, így alakjukról, pontos méreteikről nem rendelkezünk adattal, csupán a mai felszínhez mért mélységadataikat ismerjük, melyek 2-2,8 m közöttiek. Az egyik pincéről készített metszet jól mutatja, hogy a középkori pince egy korábbi, a benne talált seprű díszes kerámiák alapján, a kora bronzkorban ásott gödröt vágott el. A gödörnek csak a legalja maradt meg 2,6 m mélyen. Több középkori objektum betöltésébe is keveredtek bronzkori cserepek, tehát a középkori település alatt egy korábbi, bronzkori telep is húzódik. A lelőhely egészén jelentkeztek Árpád- és középkori telepjelenségek, azonban a déli rész bizonyult nagyon intenzívnek, melytől keletre - már a próbafeltárás területén kívül - a szántásban habarcsos téglás, mészköves épület nyomait, valamint embercsontokat észleltünk, amelyek alapján talán egy templom állhatott itt. Valószínűleg a fentebb leírt kemencék is a templom építéséhez köthetők, ám erre, valamint a településen betöltött szerepükre a további ásatások adhatnak pontos választ. A Gamási szakasz északi része: Gamás - Felső-mező, -Diósi-dűlő, -Jazvinapuszta, és a Gamás - Országúti- Studenca Németh Péter Gergely A Vadépuszta-mezei lelőhelyektől és a Vízválasztótól északra, a Tetves-patak felső folyása mentén, hasonló földrajzi környezetben, mint az előbbi két lelőhely esetében, azaz az ártér feletti részen, a terepbejárások során összegyűjtött kevés leletanyag nem túl intenzív lelőhelyekre utalt. A próbafeltárások is ezt igazolták: Vadépuszta és Jazvinapuszta között (Felső-mező és Diósi-dűlő) a próbafeltárás negatív eredménnyel zárult (egyetlen bizonytalan objektum), Jazvinapusztán az új, tervezett belső út a próbafeltárások alapján nem érinti lelőhelyet. A Gamás - Országúti Studenca lelőhely északkeleti szélén két középkori gödröt találtunk. Fémkeresős kutatással több középkori fémtárgy és számos III. Béla érme került elő. A terepbejárások és a próbafeltárás alapján a tervezett földmunkák az ismert középkori falunak csak a legszélét érheti el, így azt az építkezés nem veszélyezteti. Somogybabod - Tetvesi-mező Molnár István A lelőhely Somogybabodtól délre, egy - mindkét oldalán erdősávval határolt - vízfolyástól északra, a Tetves-patak völgyének nyugati lejtőjén, egy kb. É-D-i irányú dombsor keleti aljában található. Csak a vízér közelében jelentkeztek a régészeti jelenségek, amelyektől északra ma is erősen belvizes terület van. Egykor a nagyobb kiterjedésű vizes területek miatt képződő iszapos rétegek fedik a korábbi objektumokat. A lelőhelyen talált régészeti jelenségek nagyobb része Árpád-kori. Két kemence az előtérgödrükkel együtt és több gödör biztosan ebbe az időszakra sorolható. Néhány régészeti jelenség kora - leletanyag híján - nem meghatározható, egy gödör biztosan a kelta korra keltezhető. Utóbbi objektum a nyesett felszínen - az Árpád-kori objektumok jelentkezési szintjén - nem volt érzékelhető, csak ezek alatt 30-50 cm- rel jelentkezett. A korábbi objektumokat egy - a kelta kor után képződött - réteg fedi, amely elvitelekor az Árpád-kori jelenségek jelentős része elpusztulna.20 Csombárd-Edde gázvezeték Honti Szilvia - Molnár István - Németh Péter Gergely Acsombárdi gázfogadó állomás és a Somogyjádon illetve Eddén nyitott új kút között, gázvezetékek építését tervezték. Ezért 2012-ben elvégeztük a nyomvonal részletes bejárását21. 2015-ben a vezetékek fektetését megelőzően régészeti feltárást folytattunk a mintegy 8 km hosszú nyomvonalon. Az új vezeték bodrogi szakasza a széles ártérrel rendelkező Pogány-völgyi-víz mentén vezet, a lelőhelyeket a patak mindkét partján megtaláljuk. A somogyjádi szakasz ettől keletre helyezkedik el, egy olyan vidéken, ahol a Bodonkúti-árok és az abba befutó számos kisebb vízér által tagolt területen szinte minden egyes kiemelkedésen több korszakot felölelő régészeti lelőhelyet találunk. így érthető, hogy a munkák számos régészeti lelőhelyet érintettek, összesen kilenc helyszínen végeztünk megelőző feltárást, 2 illetve 3 méter széles szelvényekkel.22 Ezzel szemben az Edde irányába vezető szakasz és a csombárdi gázfogadótól nyugatra tervezett új vezeték, ezektől a vizektől távoli dombhátakon halad, és régé20 Munkatárs: Baksics Gábor, Cserép Tamás, Gál Zoltán, Nyári Zsolt, Papp Zoltán és Stunya Péter. A geodéziai felmérést Eke István régész-térinformatikus végezte. 21 A Somogy megyei vaskohászati telepek kutatása során teljeskörű terepbejárás folyt ebben a földrajzi körzetben. Fekete Cs.-Honti Sz.-Horváth F. - Jankovich B. D - Korom A. - Költő L: Terep- bejárások Somogy megyében 1999-2004. Régészeti Kutatások Magyarországon 2004-ben. (Budapest 2005) 91-120. Az új terep- bejárás során csak két kisebb, bizonytalan lelőhely került elő, és néhány kiterjedését pontosítani tudtuk. 22 Munkatárs: Baksics Gábor, Cserép Tamás, Gál Zoltán, Nyári Zsolt, Papp Zoltán és Stunya Péter.
