Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)

Molnár István: Török-kori temetőrészlet Kaposváron

240 MOLNÁR ISTVÁN eltemetve. Az elhunyt nőknek itt is hasonló, 60-70 cm széles gödröt ástak, de arccal keletre nézhettek (nem délre, mint Kaposváron). A lábakat feltehetően itt is ösz- szekötözték, melléklet (gyöngyök) itt is volt a sírokban. Érdemes megemlíteni, hogy az egyik esetben a jobb sarokcsont belső felszínén nem gyógyult vágás volt,23 elképzelhető, hogy a talp megvágásának és a kaposvá­ri talpra tett patkóknak hasonló kultikus szerepe lehet. Amennyire az eddigi kevés példa alapján kijelent­hető, főleg (kizárólag?) nőket temettek ilyen szokatlan módon. Figyelemre méltó, hogy a temetőben, a többi sír között, a közösség tagjaként lettek elföldelve. Nem a társadalomból kizárt személyről van szó, a különleges eltemetési mód babonás szokással magyarázható. Bár a korabeli balkáni hitvilágról nincsenek ismere­teim, azt hiszem, nem tévedünk nagyot, ha valamilyen boszorkányhittel kapcsolatos dologra gondolunk. A ma­gyar népmesékben is ismert a megpatkolt boszorkány motívuma, amikor az éjjel ló alakjában feltűnő boszor­kányt megpatkolják, másnap nővé visszaváltozva beteg lesz, nem tud kiszállni az ágyból, majd meghal.24 Talán a talpra tett patkó itt is az elhunyt „megfogását”, ese­tünkben a sírban tartását szolgálhatja. A temetőt használó népesség Kérdéses milyen településhez tartozott a temető, a sírokhoz közel nem találtuk kerámiát. A területet a Jankovich B. Dénes, Honti Szilvia és Költő László ál­tal vezetett Kaposvár környéki terepbejárásokon ala­posan bejárták, számos új lelőhelyet azonosítottak, a korábban ismertek helyét is pontosították,26 így lelőhe­lyünk környezetében több Árpád-kori és késő közép­kori telepnyomot ismerünk. Mivel török kori lelőhelyünk nincs, először ezeket kell áttekintenünk. A lelőhelyünktől ÉNy-ra, a Deseda-patak egykori árterének nyugati és keleti oldalán is lelőhelyek so­rakoznak. 700-800 méterre, a nyugati parton délről haladva a 45295, 40018, 43489. számú Árpád-kori telepek, majd kissé távolabb, lelőhelyünktől 1,3 kim­re a 26751. lelőhely26 volt. Az utóbbihoz kapcsolható település az Árpád-kor mellett a késő középkorban is létezett, de újkori temetőrészletet is feltártak itt. Akisgáti árok keleti partján is lelőhelyeket ismerünk, a 39959. számú késő középkori, a 43487, 43488. szá­mú Árpád-kori lelőhely 400-600 méterre délnyugatra, a 40113. számú Árpád-kori telepnyom 1,2 km-re ÉNy- ra volt lelőhelyünktől. A lelőhelyek középkori falvakhoz való kapcsolása ne­hézségekbe ütközik. Az általunk feltárt temetőrészlettől északra lehetett a középkori Zarany. A 16. század köze­péig élő falu központjának pontos helyét nehéz megálla­pítani. Általában aToponártól Ny-ra, a Desedai-víztározó délnyugati végének közelében lokalizálható templom­23 Szabó 2007. 58-59. 24 Berze Nagy 1957. 453-455. A mese több változatát közli a Felvi­déktől a Dél-Alföldig 25 Fekete-Honti-Horváth-Jankovich-Korom-Költő 2005. 114-117. 26 A lelőhelyen (Kaposvár, 61. elkerülő út 1. lelőhely) Somogyi Krisz­tina végzett itt feltárást, a 12-15. század közé datálta. (Somogyi 2000. 246.) hellyel azonosították (40146. lelőhely).27 A lelőhely nagy kiterjedésű, ráadásul több Árpád-kori és késő közép­kori telepnyom van itt egymás mellett (26762, 40167, 26753, 40147. lelőhelyek), az így körvonalazódó 1 kim­nél hosszabb faluhely 2-3 km-re van lelőhelyünktől. Az első katonai felmérés temetőt jelez ide.28 Ugyanak­kor a helynevek (Zaranyi-puszta, Zaranyi-tábla, Zaranyi- csárda) alapján felmerült Zarany település délebbre loka­lizálásának lehetősége is.29 Zaranyi puszta nagyjából az előbbiektől 1,5 km-rel délebbre található, ide futott (más utak mellett) a lelőhelyünk mellett vezető út, amelyet még jeleztek a katonai felmérések. Zarany-pusztához legkö­zelebb, 500 m-re keletre, a már említett 26751. számú Árpád-kori és késő középkori lelőhely van. A temetőtől 2,3 km-re délkeletre, a 61-es útnál, a 11. századtól a török-korig élő temetőt, templomot és telep­részletet tárt fel Bárdos Edith.30 Az általa a középkori Keszivel azonosított települést mások Apáti falu marad­ványainak tartják.31 Tímár Péter szerint a szentjakabi apátság alapításakor létező, nagy kiterjedésű Keszi falu egy részét kapta az apátság birtokul, ez a rész kapta az Apáti nevet, a templom is ide került. A „maradék” Keszi tehát ettől északra, északnyugatra volt, a mai Toponár déli részéig ért és a Deseda patak nyugati oldalára is át­húzódott.32 Ha azonosítását elfogadjuk, a lelőhelyünktől keletre talált középkori telepnyomokat akár Keszihez il­letve egyik részéhez kapcsolhatjuk. Lelőhelyünktől dél­nyugatra, a mai városközpont felé a középkorban Omak település helyezkedett el.33 A környező középkori falvak a török időkben el­pusztultak. Zaranyt 1543 után pusztaként említik, Keszi 1563-ban tűnik fel utoljára.34 Ugyanakkor vannak arról adataink, hogy az elpusztult magyar lakosok helyére, így lelőhelyünk közelébe, Keszi és Apáti területére is rácok érkeztek.35 A betelepültekkel való kapcsolat em­lékét őrizhetik a 61-es úti templom körüli temetőben talált, elsősorban a délszlávokra jellemző tárgyak, pl. kiemelkedő szépségű aranyozott rezgőtűk. Ismereteink szerint az elpusztult középkori falvak helyére települő balkániak nem folytatták a templom­körüli temetőket, hanem a falvaktól néhányszáz méte­res vagy 1-2 km-es távolságra lévő dombokra temet­keztek.36 Ez alapján az általunk feltárt temetőrészlet valamelyik forrásokban is említett környékbeli rác te­lephez lenne kapcsolható. A temető használatát a 16. század közepe és a 17. század vége között egyelőre nem lehet pontosítani. A kaposvári várat 1555-ben foglalták el, tudjuk, hogy a 27 Aradi 2007. adattár, Tímár 2016. 274-276., 28 http://mapire.eu/hu/map/firstsurvey/?bbox=1971215.4131893392 %2C5834639.0162067525%2C1997318.6583487268%2C58460 47.242678314 29 Fekete-Honti-Horváth-Jankovich-Korom-Költő 2005. 117. 30 40208. számú, 61-es úti templom, templom körüli temető nevű lelőhely, Bárdos 1978., Bárdos 1987. 31 Fekete-Honti-Horváth-Jankovich-Korom-Költő 2005. 117. 32 Tímár 2016. 233-234, 254. 33 Aradi 2007. adattár, Tímár 2016. 141-147. 34 Szakály 1975.122-126., Timár 2016. 275-276. illetve Tímár 2016. 254. 35 Tímár 2016. 271. 36 Wicker 2008. 48-49.

Next

/
Thumbnails
Contents