Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Aradi Csilla: Újabb adalékok az ún. „corona latina” datálásának problematikájához
ÚJABB ADALÉKOK AZ ÚN. „CORONA LATINA” DATÁLÁSÁNAK PROBLEMATIKÁJÁHOZ 205 4. ábra. Máté és János evangélista és háromszög veret a Maastrichti könyvborítórói Bár az apostollemezek teljes felülete díszített, nem egyforma módon tagoltak, van ahol a lemez keretén kívül csak a feliratot elválasztó sáv és az alak körvonala van kiemelve, míg Pál és Jakab esetében a felső, állatpárral történő díszítés hasonló módon, tagoló sávval válik el az oldalsó geometrikus díszítéstől. Szt. Péter esetében ezt az elválasztást egy egyszerű rekesszel oldották meg, amelyen egyben a szárnyas állat (griff?) áll (ez a földet jelző vonal Jakab apostol esetében is megfigyelhető), míg a másik négy esetben ez is hiányzik. Az apostolalakok rekeszeit vizsgálva szembeötlő, hogy azok nem követik a korábbi, 10-11. századi bizánci zománcok sűrű és finom rekeszelési technikáját, ezzel szemben karakteresebb hajlításokat alkalmaznak, a V alakú és közel párhuzamos szalagok mellett, ívelt és félhold alakú rekeszek is megfigyelhetők. Talán a legnagyobb különlegesség a cikkcakk alakban meghajlított rekeszek, drótok mutatják, melyek csak elenyésző számú párhuzammal rendelkeznek. Az eredetileg a Maastrichti katedrális kincstárában, jelenleg a Louvre-ban őrzött, Trieri/Regensburgi munkának tartott és a 11. sz. első felére datált keresztrefeszítés jelenetével díszített könyvborító evangélistákat ábrázoló lemezein is előfordul cikkcakk alakban hajlított drót. A zománclemezek érdekessége - hogy a koronához hasonlóan - mindkét technika jelen van egyazon alkotáson. A növényi ornamentikával ellátott, ívelt háromszögletű díszítések és a filigránkeret, valamint a betűk kialakítása az összeállítást illetően legalábbis egy későbbi datálást sejtet.8 (4. ábra) Egy Thesszalonikiből származó, 1200 körüli ereklyetartó kereszt vízszintes szárvégződésein hasonló, cikkcakk alakú drót található, Jézus bordáinak kialakí8 Eddig a kutatásnak a 11. századból nem sikerült megnyugtató módon tisztázni az adományozó - a felirat alapján Beatrix - kilétét. Adódik azonban annak a lehetősége, hogy az adományozó személyét Barbarossa Frigyes feleségéhez, Beatrixhez (1143 -1184) kössük. A burgundi gróf lánya Beatrix 1156-ban lett az addigra már német-római császárrá koronázott Frigyes felesége. A könyvborító korábbi elemek felhasználásával a 12. század második felében kerülhetett feltehetően a S. Szerváciusz templom birtokába. tása pedig az apostolok ívelt, kevésbé sűrű rekeszkiképzését idézi. (5. ábra) A kereszt ritkásabb rekeszeiben és színvilágában is párhuzamot jelent (Id. pirossal keretezett fehér keresztes zöld dicsfény). A kereszt - amelyet gyakran kötnek a Koppenhágában őrzött Dagmar kereszthez, illetve a Londonban őrzött Szt. György és Demeter ereklyetartóhoz, feltételez egy Thessalinikiben működő műhelyet, amelynek 12-13. századi felvirágzása a Szentföld mohamedánná válásával egyre fontosabbá váló Szt. Demeter szentély központi szerepével magyarázható.9 5. ábra. Ereklyetartó kereszt Thesszalonikiből 9 Evans-Wixom 1997. 174.
