Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Aradi Csilla: Újabb adalékok az ún. „corona latina” datálásának problematikájához
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 04: 203-220 Kaposvár, 2016 Újabb adalékok az ún. „corona latina” datálásának problematikájához ARADI CSILLA KJH, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3., e-mail: csiaradi@freemail.hu Aradi, Cs.: New information to the problematic dating of the so called “corona latina’’. Abstract: The paper deals with the various analogies to the 12. C. dating possibility of the upper part of the Holy Crown of Hungary, the “corona latina” through technical and imagery aspects. It also gives a brief insight into the versatile relationship of the Byzantine Empire and the Hungarian Kingdom during the turn of the 12-13. C. Keywords: Holy crown of Hungary, apostles, Pantocrator, enamel technique, inscriptions, filigree, keys A korábbi kutatás összegzése Míg a hazai művészettörténeti és régészeti kutatás a corona graeca készítési idejét általánosan a 11. század második felére helyezi és csak a korona hátsó részén elhelyezkedő Dukasz lemez (és talán a Géza és Constantinus) utólagos rögzítése okoz problémát, a latin koronarész datálása már meglehetősen problematikus. Míg egyes kutatók készítését a 10-11. század fordulójára helyezik, mások 12-13. századi létrejöttét is valószínűnek tartják. Már a 90-es években lefolytatott ötvös vizsgálatok is felvetették egy későbbi készítés lehetőségét - és azt az 1083-ban szentté avatott Szent István számára készített fejereklyetartóként értelmezve állították, hogy a latin Pantokrátor lemez készült a görög alapján és nem fordítva, ahogy azt a kutatók többsége feltételezte.1 A kései keletkezést támasztotta alá Albert Boeckler, Deér József, Vajai Szabolcs és David Buckton munkássága. Mind a lemezek eredeti funkciójával (könyvborító, sztaurothéka, fejereklyetartó, liturgikus csillag), mind pedig készítési helyével kapcsolatban számos elmélet született, Itáliai (Szicília, Velence), Antióchiai, Rajna vidéki, Regensburgi, Aquitániai és magyar lehetőség is felmerült. Abban a kutatók nagy többsége azonban egyetértett, hogy a zománclemezek a filigránból készített pántra valamikor a 12. század végén, Ili. Béla uralkodása idején kerülhettek.2 Jelen dol1 Péri-Papp 1994. 9. 2 Ipolyi Arnold: A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és műleírása. Budapest 1886., Czobor Béla: A magyar szent korona és koronázási palást. In: Forster Gyula szerk.: Ili. Béla Magyar király emlékezete. 1900. 98-114., Varjú Elemér: A Magyar Szent Korona. Archeológiái Értesítő, XXXIX. 1920-22., Moravcsik Gyula: A Magyar szent korona a filológia és történeti kutatások megvilágításában. In: Serédi Jusztinián szerk.: Emlékkönyv Szent István halálának 900. évfordulóján III. Budapest 1938. 426-472., Deér Josef: Die Heilige Krone Ungarns. Graz-Wien-Köln 1966., Bárányné-Oberschall Magda: Die Sankt Stephans Krone und die Insignien des Königreiches Ungarn. Wien-München 1961., 1974, Vajay Szabolcs: Az Árpád kor uralmi szimbolikája. Memoria Saeculorum Hungariae.Budapest 1974, Frantz Bock: Die ungarische gozatnak nem célja ennek a problémakörnek az eldöntése, azonban 1-2 adalékkal szeretnék hozzájárulni a már korábban felvetett későbbi datálás lehetőségéhez, és annak megfontolásához, hogy az ún. corona latina lemezeinek készítési ideje és a korona összeállítása közötti időszak jóval szűkebb időintervallum, mint ami a köztudatban meggyökerezett. Már Deér József felvetette, hogy csak a rendszeres stiláris és technikai összehasonlítások hozhatnak elmozdulást a korona tanulmányozásában.3 Úgy tűnik, hogy a technikai szempontú megfigyelések a koronakutatásban másodlagos szerepet kaptak, sokkal inkább az ábrázolt személyek foglalkoztatták a kutatókat. Dolgozatomban elsősorban az apostollemezekkel és a Pantokrátor lemezzel foglalkozom, amelyek behatóbb vizsgálata során több szempontú megfigyelést kell tennünk. Azt már Tóth Endre is megállapította, hogy a keretükből kivehető zománclemezek - vagy a Pantokrátor lemezzel együtt, vagy attól függetlenül - egy korábbi ötvöstárgyhoz készülhettek, amelyet később szereltek fel a filigrános kerettel és fehér igazgyöngyökkel, valamint bordó almandin kövekkel díszített keresztpántra (amelynek vége sima felülettel illeszkedik az abroncshoz).4 A kérdés tehát abban rejlik, hogy készülhettek-e ezen zománclemezek a 10-11 században, vagy esetleg egy későbbi időszakra tehetjük létrejöttüket. Ma már a kutatás abban is egyetért, hogy az ún. corona latina lemezei nagyobb részt bizánci művészeti hatásra készültek, és hogy a korona egybeszerkeszté- se is a bizánci uralkodók befolyását valószínűsíti. Mint köztudott, a Komnenos dinasztia idején, a 12. sz. elején jelenik meg a félgömb alakban zárt koronák, az ún. kamelaukion típusa, amelynek első viselője I. Alexios (1081-1118) volt.5 (3. ábra.) Ennek jó állapotban megőrzött aranyborításos, drágakövekkel ékesített példáKőnigskrone. München 1978., Kovács Éva-Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Budapest 1980., ed. Lovag Zsuzsa: Insignia regni Hungáriáé. 1. Studien zur Machtsymbolik des mittelalterlichen Ungarn. Budapest 1983, Tóth Endre: Zur datierung der Apostolplatten der Heiligen Krone, in Communicationes Archaeologíae Hungáriáé, 1996, 181-209. Tóth Endre: A magyar Szent Korona. Királyok és koronázások, Budapest 1999., Tóth Endre: A Magyar koronáról és a koronázási jelvényegyüttesről. In: Veszprémy László szerk.: Szent István és az államalapítás Budapest 2002. 209-226., David Buckton: The Holy Crown in the history of enamelling. In: Marosi Ernő szerk.: La Sainte Couronne de Hongrie. Acta Historiae Artium 43. 2002 14-21. 3 Deér 1966. (2005) 4 Tóth Magyar Szemle XX. 5 A bizánci koronatípus kialakulásáról Anna Komnéna apjáról írott művében ír.