Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Harag Mátyás: A csoma-újtelepi késő avar kori temetőrészlet
168 HARAG MÁTYÁS 3. ábra. Csorna az I. katonai felmérés térképén (tévesen Szabadiként feltüntetve) ta, a sírok tájolását és mélységét feljegyezte, valamint összegyűjtötte a munkásoktól az általuk megtalált leleteket. Ugyancsak az A2-es árok délkeleti végében nyílt lehetősége Pusztainak a 8. avar sír, valamint egy rézkori településobjektum (vélhetően egy ház) feltárására, amelybe az említett 8., valamint a 7. sírt is beleásták. Pusztai ezt követően Nagy Sándor házának keleti falához és az agyagkitermelő árkokhoz igazodva három szelvényt jelölt ki. Az I. szelvény nyugati felében két őskori telepobjektum -egy vélhetően téglalap alakú ház és egy gödör-, továbbá a szelvény délkeleti sarkában, a 9. számú avar sír foltjai rajzolódtak ki. A szelvény feltárása közben fotók is készültek. Az Ales agyagkitermelő ároktól keletre nyitották a II. szelvényt, amelynek nyugati felében több, a rézkori településhez tartozó, lefelé szélesedő cölöplyukat, valamint a 10. számú sír sarkát tárták fel, majd ezt követően bontottak rá a sírra. Az A1-es agyagkitermelő gödör és az I. szelvény között nyitott III. szelvény nyugati felében az I. szelvényben is megfigyelt téglalap alakú rézkori objektum folytatódott, míg a szelvény keleti felében a 11. számú sírt tárták fel. A lelőhelyen további leletmentésre került sor, miután augusztus 8-án értesítették a múzeumot további sírok megbolygatásáról. A helyszín a korábbi feltárások helyétől délre, mintegy 55 méter távolságban, a Kosaras-féle telken volt, ahol az újonnan nyitott agyagkitermelő árokban az előzetes munkálatok során két melléklet nélküli sírt (13. és 15. számú sírok) teljesen, egyet (12. számú sír) pedig részlegesen elpusztítottak. Az említett sírok helyéről és tájolásáról a munkások tájékoztatták az ásatót. Pusztai még aznap feltárta a 12. sír déli falban megmaradt, lábfelőli végét, míg a medence környékéről előkerült sírleleteket előzőleg Nagy Ferenc tanuló mentette meg és adta át a helyszínen az ásatónak. Az árok nyugati felében a 14. számú sír vége rajzolódott ki, amit másnap, augusztus 9-én feltárt. A sír az elpusztult 13. és 15. sírhoz hasonlatosan Ny-K irányban feküdt. A sírok leírásához Pusztai a korban elterjedt csontvázlapokat használta, továbbá öt darab fénykép készült a csornai temetőrészlet feltárásakor. A képeken a 9. sír feltárás közben két képen szerepel (5-6. ábra), egy képen pedig a 11. sír foltja (9. ábra) is látható. A feltárt 9. sírról két fotó készült, mindegyik az I. szelvény délkeleti sarkáról, de az egyik fotó tükrözve van (7-8. ábra). Hogy ugyanarról a két sírról van szó, a halott bokáján keresztbefektetett állatborda és a láb mellett fekvő állati combcsont tanúskodik. A temető méretére vonatkozóan kevés adatunk van, de valószínű, hogy Csornán egy nagyobb kiterjedésű, akár több száz síros avar kori temető részleteit tárhatták fel. Erre utalna, hogy a két feltárt sírcsoport között mintegy 55 méter távolság van (10. ábra). Az északabbi sírok esetében, a nyugat illetve kelet felé meghosszabbított szelvényekből további sírok nem kerültek elő, északon azonban a temető folytatódhat, és akár az egykori majorság területére is kiterjedhetett. Pusztai ugyanis hallott arról, hogy ettől a sírcsoporttól északra még az ásatás előtt évekkel, egy olyan sír került elő, amely mélységből és irányításából ítélve az avar temetőhöz tartozhatott. Csallány Dezső egy állítólagosán Csornáról előkerült szórvány kengyelt is ismert a kaposvári múzeum gyűjteményéből, amiről azonban semmilyen további információ nincs (Csallány 1963, 34.). A délebbre fekvő sírok esetében a temetőszélen való elhelyezkedés nem merült fel. Tudomásom szerint, a sírcsoporttól délnyugatra (4. ábra, fehér négyzettel jelölve) az ásatás után évekkel, vízvezetékek lefektetésekor megbolygattak egy feltehetően a temetőhöz tartozó temetkezést.1 Sírleírások2 1-5. sir (I. tábla): A sírokat még Pusztai Rezső kiérkezése előtt elpusztították, anyaguk összekeveredett. Az agyagkitermelő gödör oldalában megmaradt sírvégek alapján tájolásuk É-D-i; mélységüket az ásató átala- gosan 200 cm-nek írja. Legalább két adultus korú férfi (30—40 évesek) maradványai vannak az Embertani Tárban. Mellékletek: 1. Vaskés, középső nyélállású (h.: 12 cm, ph.: 10 cm, psz.: 1,2 cm). 2. vaskés, középső nyélállású (h.: 17, 5 cm, ph.: 13 cm, psz.: 1,9 cm). 3. Töredékes vaskés, középső nyélállású (h.: 8,4 cm, ph.: 6,8 cm, psz.: 1,4 cm). 4. Világosszürke-világosbarna, 1 Az információt köszönöm Dr. Révész László régésznek, volt csornai lakosnak. 2 A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum régészeti gyűjteményében a csornai temetőrészlet anyaga az 56.16.1.-56.16.7. valamint 56.40.1.-56.46.1. leltári számok alatt (a temető anyagához hozzátartozik egy leltári szám nélküli vaskés is) található. Rövidítések: t.: Tájolás, sm.: sírmélység, sh.: slrhosszúság; ssz: sírszélesség, ma.: magasság, h.: hosszúság, sz.: szélesség, á.: átmérő, pá.: peremátmérő, há.:hasi átmérő, tá.: talpátmérő, ph.: pengehossz, psz.: pengeszélesség, v.: vastagság.
