Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Bondár Mária: A késő rézkori fémművesség emlékei a Kis-Balaton területén és tágabb térségében
A KÉSŐ RÉZKORI FÉMMŰVESSÉG EMLÉKEI A KIS-BALATON TERÜLETÉN ÉS TÁGABB TÉRSÉGÉBEN 115 4. ábra. A vörsi diadém (fotó: Hámori Péter) 5. ábra. A vörsi diadém sztereo mikroszkópos felvétele (fotó: Tóth Zsuzsanna) közölt lelet együttesben42 - amely egyértelműen sírlelet, tehát a halotti kultusz elemeit tartalmazza - a koponyán arany diadém, a szemeken négyszögletes ugyancsak arany lemezkék, a szájon lekerekített formájú szájtakaró lemez van. A diadémnál rövi- debb „homlokpánt” tehát eszerint szájlezáró lemez.43 A kültepei leletegyüttes ismeretében azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az ózd-centeri 3. sírban az ember alakú urnák mellett talált rézgombok44 esetleg a szemet lezáró tárgyak lehettek. Összegzés A Kis-Balaton és tágabb körzetében előkerült fémtárgyak közül - a vörsi diadémon kívül - további három réztárgy fémanalízisét publikálták. A Sármellék-Égenföldön előkerült rézkés és réztör elemzését M. Virág Zsuzsanna készíttette el a debreceni ATOMKI-ban.45 A Balatonlelle-Felső-Gamászi temető 7. sírjában előkerült réztőr Költő László által készített anyagvizsgálatát Nagy Borbála publikálta.46 E fémvizsgálatok eredményeit összegyűjtve közlöm egy megjelenés előtt álló tanulmányban.47 Összehasonlítva e réztárgyak kémiai elemeit, megállapítható, hogy a sármelléki és a balatonlellei tőr elemösszetétele csaknem azonos, míg a vörsi diadém mindkettőtől eltér, s ugyancsak eltérő komponensű a sármelléki 42 Kültepe 2010, kát. 319-321. 43 Bondár 2015, 7. kép 44 György L. szerint három gömbsüveg alakú rézgomb volt, az egyik szélén apró átfúrás nyoma figyelhető meg. elképzelhetőnek tartja, hogy szerves anyagra (pl. ruha) varrták fel, vagy az antropomorf urna díszítésére (mellek, szemek hangsúlyozása) használták (György 2014, katalógus 126, 54. tábla 5-6). Itt jegyezzük meg, hogy mind a képek, mind a leltári szám alapján két rézgomb volt a 3 emeber alakú urnát tartalmazó sírban. 45 Virág 1999, 40. 2 Ij. 46 Nagy 2010, 439, Abb. 11. 8. A különböző vizsgálatokat végző szakemberek felsorolásánál megtudjuk, hogy a réztárgyakat Költő László vizsgálta (Nagy 2010, 6. jegyzet), a módszerről azonban nincs információnk. Költő László roncsolásmentes vizsgálattal (röntgenemissziós, jód 124 izotóppal) analizálta a balatonlellei tárgyakat. Szíves szóbeli kiegészítését ezúton is köszönöm. 47 Bondár 2015b rézkés is, amely ugyanabból a gödörből került elő, mint a tőr. Ennél többet e tárgyakról egyelőre nem tudunk megállapítani a vizsgálatok alapján. A viszonylag kis térségben előforduló eltérő komponensű réztárgyak azonban különböző származási forrásokra (kereskedelem?), vagy nyersanyag lelőhelyekre utalhatnak. Ezt a feltételezést támasztja alá az a tény is, hogy a sármelléki telep egyazon gödrében két különböző összetételű fémtárgy került elő. Mindez kiterjedt kapcsolatokra és ismeretekre utalhat. Korábbi munkáimban már felvetettem annak lehetőségét, hogy bizonyos területen a különleges leletek, nagyobb telepek vagy temetők és sajátos jelenségek (tömegsírok, telepgödrökbe „temetett” halottak, leölt állatok nagy száma stb.) koncentrálódása figyelhető meg, amely nem csak a kutatottság intenzitásából adódik.48 Ezek a régiók a kultuszéletben is fontos szerepet játszottak, erre utalnak a ritka kultikus leletek (idolok, kocsimodellek, kebles edények stb.) is egy-egy térségből. Az említett tényezők együttes előfordulása azt jelezheti, hogy egyes területek talán már a későbbi „városias” fejlődés előzményei lehettek: nagyobb, központi telepek körül kisebb, rövid ideig használt szatellit telepek váltották egymást, a közösségi élet, a közösségi szerveződés azonban a központi telepekhez kötődött. A mai Somogy megye területén ilyen centrum lehetett Balatonőszöd-Balatonboglár-Balatonlelle körzetében. Ezt a feltételezésemet most a fémművesség terén is megerősítve látom. 48 Bondár 2006, 113-114, Bondár 2008, 227-229.
