A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Perger Gyula: Adatok Bagol András történelem szemléletéhez
232 PERGER GYULA Nagyságos Herman Ottó Képviselő Kegyelmes Uram! Ha kegyelmet találtam előtte tehát ezen verseket adja által a nép zászlójába és a bükösdi beszédemet nyomassa ki az leg közelebbi újságba és amint Sziget várat a rózsa vendég fogadóba beszédet tartót én anak eredményéből beszéltem én vagyok az az 48tzas ki az Kossuth Lajost Orsovaig kisértem26 és két jelasits Huszárt és 7 gyalog rátzokat mint bakakat el fogtam ahol az Turányi erdőben 2.500 ember közt kapitány voltam töbed magammal és azokat kormánynyoztam, több polgár fiú nem tárnát se Baranyaba sem Somogyba, mert nékem kitüzetett az akasztó fa. De el ugrotam mint család és két kis fiúnak atya27 és menedékembe menekülései éltem kenyerem 2 és fél évig - ahol a meg szabadulásom után Ő felsegetűl nyertem Szabad lábám meg vedéssét igen sokból álana az egész történetet leírni mert egypár árkúsra nem térne. Csak anyit írok hogy az Szerkesztősség ki adó hivatalának már elvolt küldve Írásba hogy énis akarok a nép zászlónak tagja és gyűjtője lenni mert aki 48ba 2.500 embert kormányzót mint fel kelt népet egy azon Szavamra igen sokan fogunk meg szaporonni a nép zászlója meg rendelésébe, anál inkább ne sajnálják a beszédem és a választási Dalokat egyik hassáp közt kinyomatni én ha megkapom a nép zászlót rögtön minden héten való történetet mely nálunk az alvideken történt fel fogom küldeni az nép zászló ki adó hivatalához Buda pest IV. Ketskeméti utza 6dik szammához.28 Ezek után Nagyságos Herman Ottó Urat az Isten soká éltesse, azon hazánk Ditső fia Kossúth Lajos meg látogatóját melyet az előbi lapból olvastam az Ötsém Bagói Janós út mutatássával melynek szív erejéből fogalmaztam Írásaimat kívánom a nép zászló ki adó hivatalnokokat is halálig tiszteletbe és betsületbe tartani és uj gyűjtőimet is meg tisztelni. Éljen soká jó Egésségbe mint anyi - Szolgája Bagói András Botykai lakos ki Sziget várat meg köszöntöte és az emlék kis fokost 2 forintot ada29 u. p. Nagypetend Pünkösd más napján tartott Beszéde Bagói András köz polgárnak ahol 250 ember jelenvólt az értekezleten a Bükösdi kastélba Jeszenszki Ferentz kép vise26 A családi hagyomány szerint Bagói, mint egyik leghűbb embere Turinba is elkísérte Kossuthot. Szelestey L. 1987: 1549. 27 Szelestey L 1987. szerint Bagóinak négy gyermeke volt: Zsófia, József, Károly és Lajos. (Egy János nevű gyermeke ötnapos korában meghalt.) A levél alapján 1849-ben Bagóinak már két élő fiúgyermeke lehetett. 28 A Nép Zászlója című képes politikai hetilap 1868 elején (január 4.), a demokrata körök alakulásával egyidőben látott először napvilágot. „Lapvezére” Madarász József képviselő, a pesti Demokrata Körjegyzője lett. A levélrészlet szerint Bagói - mint „tudósító" - már korábban is kapcsolatban volt az lappal. 29 Ezek szerint Bagói már 1887-ben is készített faragványokat. Ez a Hermann Ottónak ajándékozott fokos lappang, esetleg azonos lehet azzal a datálatlan darabbal, melyet Endrei közölt, esetleg a Janus Pannonius Múzeum - szintén datálatlan - JPM 52.795.1 leltári számú díszfokosával. lőnk30 [?] beszédébe31 Tisztelt polgár társaim és Uraim Imé ez azon Ditsőséges nap, melynek Súgára az egész magyar hónunkba behat. Nézetem szerént Úgy veszem észre hogy önök kebele újra ismét ég, azon pragmón melyet Kossúth nagy hazánk fia meg szerzet a számúnkra Éljen Kossúth!!! éjenzés Tisztelt polgártársaim haljúnk haljúnk Én meg vagyok győződve azon hogy talánd nints oly magyar ember kinek szive ne fájna azon hogy a meg szerzet magyar hazánkat, mely kard és vér tojásával alakitatot meg - meg szálta egy oly féreg melynek sem [?] sem fáratságába került volna amidőn hoszan tartó küzdés után a hős Árpád panoniát magyar országnak nevezte - először is a perzsiai királyjal kelet meg ütközni, a hol az ő kevés katonai látván hogy temérdek nép ál pezsi király seregébe meg félemlenének, De Árpád bátorita vitézeit ily szóva[l] Emlékezetek vitézim ara hogy Ősseink Átila vezérléssé alat, azt fogaták hogy kardal és vérei Szereznek jobb hazát - ne féljetek úgy nézétek a perzsabéliek sokságát mint a legyek sokaságát mert egy köjkes Szarvas sok fene órószlánt meg zargat az erdőben és a síkságba - meg fujata Árpád a tárogató sípjait és órószlány módon meg rohanák perzsiakat és anyira küzdenek a lelkesítés után hogy meg verék azokat anyira hogy a perzsiai királyt el fogák, és a had meg csendessede - meg számláié Árpád a katonáit, és azok háláit, minden egyes katonáira azokból 20 eszerit nevezte a hős vezér Árpád őket huszároknak, mely máiglan is él, e szó - Így tegyünk miis, és azon utána támmat mássodik Árpád, ki még életbe van ki anak nyomdokát követe Éljen Kossúth Lajos hazánk ditső fija - nagy zaj sok éljenzés éljen Kossúth Lajos Tiszte[l]t polgár társaim Látván a hős vezér hogy az első indulása Szerentsés, meg indúla Etelközből erdéjen át, és oly véres ütközetet tart vala - hogy legelőször Úngh várt vete be, és meg támata seregeit enek főparancsnokát Laboitzát fel akasztatta, a tötök vezérjeit és fő vezérét Zobór nevű a nyitra leg magasab hegyén fel akaszttata, és a totokkat Kárppád hegye alá szorita, máiglan is 30 ASturm-féle Országgyűlési Almanach szerint: „Jeszenszky Ferenc, Baranya megye, Szentlörinc kerület. 1846-ban a baranyamegyei Bükkösdön született: fia Jeszenszky Ferencnek, Baranyamegye volt alispánjának. A jogi és államtudományokat a pozsonyi akadémián hallgatta. Tanulmányai végeztével Baranyamegye tiszteletbeli aljegyzőjévé választatott. 1868-ban önként belépett a honvédség kötelékébe; két évi tényleges szolgálat után hadnagyi ranggal szabadságolt állományba lépett és bükkösdi jószágára vonult. Mint baranyamegyei nagybirtokos és bizottsági tag élénken részt vett a megyei közgyűlések tárgyalásaiban. 1881-ben a szentlőrinci kerület nagy többséggel képviselővé választotta és e kerületet 1901-ig képviselte. Az 1901/6. évi országgyűlésen nem volta parlamentnek tagja, 1905-ben, valamint 1906-ban azonban újra megválasztatott. Afüggeltenségi és 48-as párt hive.” 31 1887-ben Pünkösd május 29-én volt.
