A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Perger Gyula: Adatok Bagol András történelem szemléletéhez
ADATOK BAGOL ANDRÁS TÖRTÉNELEM SZEMLÉLETÉHEZ 231 A győri múzeum Bagói botja Az eddig ismert Bagói munkák sorába illik a győri Xántus János Múzeum néprajzi gyűjteményének darabja is.21 A szűkszavú leltárkönyvi bejegyzés,22 illetve a tárgy leírókartonja szerint a spanyolozott sétabotot Győr-Révfaluban vásárolta özvegy Józsa Vincénétől a múzeum 1973-ban. A bot „gombos végű, ólmozott hegyű. Díszítménye: körkörösen rovott szöveg és körbefutó rajzok. Hegedűs Kázmér tiszteletére faragták. Évszám 1893. Spanyolozott és korommal besimított.’’ Az egy darab somfából kialakított sétapálca feje, ól- mosbotot formáz. A gömböt formázó domborfaragású fej sima, dísztelen tetején vésett körirat olvasható Bagói jellegzetes betűivel: ÉLJEjN] A HAZA ÉS A KIRÁLY. KE 1877 A fej alatti képmezőt alul és felül egy-egy gyűrű fogja közre, jelezve azt, hogy e rész a bot legfontosabb információit hordozza. Spirálisan körbefutó felirata: ELJEN HEGEDŰS KÁZMÉR ATYTYAANNYA TESTVÉRIVEL MINT TENGERBE A SOK HARCSA ISTEN ŐKET SOKÁ TAROSA ÉLJEN HEGEDŰS CSALÁD A felirat alatti „csoportkép” középpontjában az APA áll. Vele szemben az ANNYA, karjában egy csecsemővel. Mögötte egy LÁNY. Az apa mögött KÁZMÉR ostorral és karddal. Őt követi két kardos férfi alak - feltehetően Kázmér fivérei - VÁL, illetve AL felirattal jelezve. A választó gyűrű alatti képmező vízszintesen két részre osztott. A felső mezőben két, egy-egy fenyővel elválasztott épület képe látható. Az emeletes, boltíves kapubejáróval és két kéménnyel ábrázolt KASTjÉLY] mellett mintha ugyanezen épületet látnánk másik nézőpontból. A képmező alsó részén spirálisan jelenik meg az IRTÁSI RET, az URASÁGI MÁJ JOR, illetve a BIRKA AKO[L], Míg az irtási rét és az urasági major „alatt” egy négyökrös szekeret hajtó ostoros figura tűnik fel, a birka akol felé KÁZMjÉR] lovagol az őt gyalogosan követő ostoros alak előtt. Ez alatt - spanyolozott „sordíszek” között - egy városkép, templommal, házakkal. Felette az írás: NÉZD A A PÉCS VÁROSA EG[Y] BOTRA VAN PINGALVA 1893. A városkép megfelelő helyein a VÁRTEMjP] LOM, illetve PIAC felirat. A kép alján - mintegy a város felé hajtva - négylovas kocsit hajtó KOCjSIS], s járműben HEGEDŰS KÁZMÉR UTAZ. A legalsó képmezőben, felirata szerint AZ ALFÖLDI KD [LÓ?] MÉNES képe. A vágtató lovak közötti főalak bőgatyás kalapos lovas figura. A hozzá tartozó magyarázó szöveg szerint CSIKÓS. Az ez alá rótt A BANDI - a kép jellegéből adódóan - talán Angyal Bandi lehet. 21 Atárgyról készült rajzot illusztrációként közölte Szelestey L. 2001: 27., illetve szűkszavú leírással Tanai P. 2009: 134-135. 22 A botot XJM-N. 73.3.1. számon leltározta be a tárgyat vásárló V. Bíró Ibolya. A képmezőket négy, arányosan elosztott, egyszerű - piros-„fehér”- zöld - minta követi. A bot végét ólmozott gyűrű védi. A győri múzeumban őrzött bot tehát tökéletesen illeszkedik abba a „sorozatba” mely Bagói munkásságát jellemzi. Elgondolkoztató ugyanakkora sétapálcán szereplő két datálás. Míg a boton szereplő 1893-as évszám beleillik abba a képbe, mely szerint Bagói csak a 19. század utolsó évtizedében kezdett faragni, a fejbe vésett 1877 arra utal, hogy már jóval korábban is foglalkozhatott emléktárgyak készítésével. Bagói András a kortes Bagói esetleges korábbi munkáihoz, ábrázolási módjához, a történeti jelenetek, illetve alakok szerepének megvilágításához, s nem utolsósorban a Szelestey által feltárt családi hagyomány „alátámasztásához” jó adalékul szolgál Bagói Andrásnak két - Herman Ottóhoz írott - levele. A levelek a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában Ms 250/156-157. szám alatt találhatók. Az 1954-55-ben feldolgozott kéziratok katalógusa szerint 1902-ben íródtak. A levelek tartalmából ugyanakkor egyértelmű, hogy Bagói mindkét levelet 1887 júniusában írta, és küldte el Herman Ottónak.23 Az írásokból nem csak az derül ki, hogy Bagói aktívan részt vett a 48-as, illetve Függetlenségi párt választási küzdelmeiben, hanem a Nép Zászlója terjesztője és tudósítójaként közvetlenül használhatta a képes politikai hetilap ábráit - akár faragásainak grafikai előképeként is. Mindkét levélben 48-as katonaként ír magáról, az első írásban pedig felemlíti azt is, hogy „én vagyok az az 48-as ki az Kossúth Lajost Orsovaig kisértem”. E levél szerint Bagói egy választási gyűlést követően Herman Ottónak is ajándékozott eqy fokost.24 A legfigyelemreméltóbb azonban kétségkívül Bagóinak az a versbe szedett programbeszéde, mely tökéletesen rímel a botokon megjelenő történetszemléletével, az ott kiemelt alakokkal és eseményekkel.25 23 A datálás pontosítását a levelekhez fűzött jegyzetekben fejtem ki bővebben. 24 E tény tágíthatja Bagói „botfaragó" munkásságának eddig ismert időhatárait! 25 A leveleket szó szerint közöljük. A könnyebb olvashatóság kedvéért ugyanakkor - a Bagói által mindig egybeírt névelőket elválasztottuk az azokat követő szavaktól. Az értelemzavaró tolihibákat [ ] között egészítettük ki. Az olvashatatlan részeket [?] jeleztük.
