A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Perger Gyula: Adatok Bagol András történelem szemléletéhez
228 PERGER GYULA dig meghatározta a Bagói Andrásról kialakított képet. Az Atlanti Óceán partján Heywood az „amerikai képfaragó”, Somssich „a magyar gróf, aki egész komolyan művész akar lenni s úgy él, úgy tanul, úgy dolgozik, mintha semmi köze se volna ahhoz a somogyi dominiumhoz, amely egykor az övé lesz bizonyosan, [...] Cambell, a skót festő és Pixotto, a spanyol piktor” és Malonyay az eső elől a teraszra húzódva a művész és művészet mibenléte felett merengenek. „És ott volt vélünk Alexandre Harrison is a világ egyik legjelesebb tengerfestője. Az eresz végiben dolgozott, a grófunknak föstött egy kis képet az esőverte szürke tengerről, cserébe a Bagói András-féle botért. Tudtuk előre, hogy remek lesz Harrison dolga, - de az a bot se utolsó! Készült Somogy megyében, a nagyatádi járásban, Kivadáron, és cselekedte Bagói András maga, miként ez meg vagyon írva a kiteremtettézett somfaágra. Csillagos ólombuzogány a feje s végig hímes az egész, beöntve színes viasszal; csipkézett karikák díszlenek a buzogány alatt s lejebb, szép sorjában, históriás képek és írások következnek. Legelsőbben két lovas magyarok s alattuk a megmagyarázás: „A Magyarok Bejö- vése 893”. Következik, ágaskodó csikón, egy sisakos magyar s mellette egy kürtös vitéz: „Árpád fejedelem, Lehet vezér”. És itt, mielőtt tovább haladna a nemzeti história illusztrálásában, a művész helyénvalónak találá fölróni, csupa öreg betűkkel, magát a bot történetét is: „BAGOL ANDRÁS MUNKÁJA ÉLJEN A BOT GAZDÁJA". Ezután következik a négytornyú vár, meg ismét egy lovas ember s az írás: „A szigetvár Ostroma 1566 A HŐS ZRÍNYI”. A szigetvári hőst követi egy lobogós ingujjú csikós, akit nem lehet összetéveszteni mással, mert ott az írás ő róla is: „ISTEN ostora RÓZSA Sándor". Külön keretbe foglalva, megint a bot történetét magyarázza a művész: „Készült kivadáron, Somogy Megyében, NAGYATÁDI járásban”. És most következik a jelenkor: két huszár, de csak gyalogosan, Kossuth Lajos az egyik, Petőfi Sándor a másik, s köztük egy magyar menyecske, - alattuk, koszorúval körülfonva az írás: TALPRA MAGYAR hí a HAZA PETŐFI szavai Éljen a Szép MAGYAR HAZA 1848 kutya német tönkretette KOSSUTH PETŐFI éljen KI VADÁR. Malonyay hosszan idézi Somssich szavait Bagói András életútjáról, sőt azt is megtudhatjuk a gróf szavaiból, hogy „Nagy mester az öreg! ... Portrékat is csinál. Egyszer, egy ilyen somfaágra kifaragta a háznépet. Első volt, legfölül, a bátyám, puskával, vadászkalapban s aláírva: A GRÓF. Nyomban alatta, másodiknak A SZAKÁCSNÉ s aztán következett csak a tiszttartó, az ispán, a parádéskocsis és az udvari kovács. De nem csinál esetet az ilyesmiből. A botot beadja a vadásznak, egészséget kívánva grófjának; a konyhában megissza a pohár bort, ami a botért dukál s megyen dolgára."10 Nyilvánvalóan a Malonyay által felvázolt életrajz miatt fogalmazott úgy Mándoki László, hogy „Talán túlzásnak tűnhet, hogy kimondottan műveltnek neveztem 9 Malonyay D. 1911: 295. 10 Malonyay D. 1911: 296. Bagóit, a juhászgazdából csősszé öregedett faragót, azt azonban nem naiv történeti ábrázolásai és témái miatt tettem (bár ezek tagadhatatlan olvasottságról tanúskodnak), hanem abszolút stílusérzékkel, következetesen karcolt... betűi miatt. [...] Ilyen kimunkált, eny- nyire következetesen alkalmazott írásmóddal egyetlen faragónál sem találkozunk.”11 S. Kovács Ilona pedig azt emelte ki, hogy „a Bagol-faragványok mérete, formája, szerkezete alig követi a dunántúli pásztorművészetben kialakult hagyományokat”,12 sőt: „Bagói kísérletező egyéniség, merészen vállalkozik az újításokra. Ezek közül ki kell emelni az ábrázolásokra való törekvését, ami arra indítja, hogy részben előképek felhasználásával, részben önállóan, a pásztorművészetben addig ismeretlen kompozíciós megoldásokat alkalmazzon.”13 Bagói történeti jeleneteire még Borzsák István is utalt a Zrínyi forrásokról írott tanulmányában.14 Az elemzésekben jelenlévő - a Bagói személye és munkái közötti - ellentmondást Szelestey László kutatásai oldották fel. A Baranya megyei botykapeterdi református anyakönyvekben mind Bagói születési, mind halálozási bejegyzését megtalálta, s a „botfaragó pásztor” valódi foglalkozására is fényt derített. Bagói András bognár volt.15 Szelestey Bagói által készített sutu-kat is talált,16 s a helybéli hagyomány szerint a botykai református templom famunkáit is ő csinálta, illetve irányította az építkezést. Bagói leszármazottai azt is tudni vélték, hogy ősük 1848-ban kapitánykényt szolgálta Kossuthot, sőtTurinba is elkísérte. 17 A hiteles életrajzi adatok és Bagói ismert „pásztorfaragásai” alapján egyértelmű, hogy a botok díszítését csak idős korában kezdte meg.18 Ismert munkáinak mindegyike személyhez, vagy egy-egy családhoz köthető ajándék(tárgy). Ezt erősíti Schleicher Verának, egy - a veszprémi múzeumba került bottal kapcsolatos - megjegyzése is: „A múzeum legelső szerzeményei között szerepelt a történelmi tárgyú karcolt botjairól ismert Bagói András egyik alkotása, amelynek kalandos sorsát sejteti, hogy egy kalocsai adományozótól került be gyűjteményünkbe.”19 A „kalandos sorsot” jól mutatja az is, hogy az Nagyházi Galéria és Aukciósház árverésén 2012-ben szintén feltűnt egy 83 centiméter hosszú Bagói András bot: „faragott fa, színezett karcolt díszítéssel, hazafias jelenetekkel és feliratokkal (Kossuth, Rózsa s. stb.)”, Kertész Sándor néprajzi gyűjteményéből.20 11 Mándoki L 1978: 265-266. 12 S. Kovács I. 1987: 104. 13 S. Kovács I. 1987: 110. 14 Borzsák István: Zrínyi forrásaihoz. (Elkésett megjegyzések Klaniczay Tibor könyvéhez.) Itk 1964. (LXVIII.) 2. szám. 215. 31. jegyzet. 15 Szelestey L. 1987: 1549 16 Szelestey L. 2001: 27. 17 Szelestey L. 1987: 1549. 18 S. Kovács, meg a többi felsorolni. 19 Schleicher V. 2006: 301. 20 A 2012. november 7-i aukció 337. tételeként került árverésre.
