A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Somogyi Zoltán: Erdőművelés aljnövényzetre gyakorolt hatásainak vizsgálata zselici bükkösben
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 03: 57-66 Kaposvár, 2014 Erdőművelés aljnövényzetre gyakorolt hatásainak vizsgálata zselici bükkösben SOMOGYI ZOLTÁN H-6344 Érsekcsanád, Újsor 22,, e-mail: somogyi.t.zoltan@gmail.com Somogyi, Z.: Examination the silviculture's effects to herb layer in an illyrian beech forest (SlY Hungary). Abstract: The studied beech forest is situated in south-west Hungary. This paper describe the surveyed forest stand and try to introducing the influence of applied forest management method. The analysis use phytosociological characters, flora elements, life forms and social behaviour types of plant species. The composition of herb layer was changed in the steps of regeneration cutting. Keywords: phytosociological character, social behaviour types, Vicio oroboidi-Fagetum, Zselic hills Bevezetés A munkám során felmért dél-dunántúli bükkös (Vicio oroboidi-Fagetum) erdőállomány Magyarország délnyugati részén, az Észak-Zselic kistájon, Kaposvártól délre, Töröcske település közelében terül el. A mindössze 240 m körüli tengerszint feletti magasságban található szubmontán bükkös állomány, hazánk legalacsonyabban található klímazonális bükkös erdei közé sorolható. Ezek a bükkösök nagy kiterjedésű, összefüggő erdőállományokat alkotnak a Bőszénfa és Kadarkút vonalában található zselici vízválasztó térségében, valamint az attól észak és dél felé kifutó lapos dombhátakon. Ezen állományok létrejöttéhez nélkülözhetetlen a jó csapadékellátottság, ami éves szinten a térségben 750 mm körül alakul (Pécsi et al. szerk. 1989). A pannonkori üledékekből felépülő dombhátakat pleisztocén lösz fedi (Dövényi szerk. 2010). A Zselic északi részének - és az általam felmért területnek is - jellemző talajtípusa a Raman-féle barna erdőtalaj. Növényföldrajzi szempontból a Zselic a dél-dunántúli flóravidék (Praeillyricum), belső-somogyi flórajárásához (Somogyicum) tartozik. A terület általános felmérése után a vágásos erdőgazdálkodás közvetlen hatásait is vizsgáltam. A Zselicben a természetes úton, önmaguk- tól újulni képes bükkös állományokban a véghasználat és erdőfelújítás általános módja a kétlépcsős fokozaI. I ' inam StíA.'< # • v.*. _ -7-T- ; \ i-UV ' ' ■ »?«■ [ .• t*. - . ■- f, /•••»Jb.k'jt, WM ■ •• v kW mi-' ' ' .7v • ■Jro'*r%ci«I V. i • .JWI , :;fíi l ^ , ÜU__ • "1 1 \-L \ *V ; /jL rBr, Y\ V u j W •* r c * rr ■ at Y ) V1 m \ I fim mi í v / jiii ■ (17 V -V; j---n i I , • ! V'*?' ; ; .lau ;* __: . v \v*í 1 ! \ i ' •w*r4Ä- • A' i.'An’i-Ihp -hí Ár—\_*'i~ -J(-k4 I ft I / ' $f -\ -«-X , i • ‘ÍV* vtvk. ■ / • •/. > v. ... •—jn i . sV ín v '•'4:8 , >V ■*’.. ár*»-- i 1. ábra: A mintaterületek elhelyezkedése topográfiai térképen
