A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Géger Melinda: Dél-Dunántúli szakrális emlékek. Kiállítás a Rippl-Rónai Múzeumban, 2014. január 30-április 10.
DÉL-DUNÁNTÚLI SZAKRÁLIS EMLÉKEK KIÁLLÍTÁS A RIPPL-RÓNAI MÚZEUMBAN, 2014. JANUÁR 30 - ÁPRILIS 10. 289 mozgásúak, a ruhák redői bonyolult ritmusúak, ami a kismesterek kezén darabosabb, nehézkesebb formaképzéssel jeleneik meg. (Szent István és Szent László alakjai, 18. sz.) (3. ábra) A kiállított anyagból említést érdemel az eredetileg büssüi származású Kálvária szoborcsoport is (18. sz.). A gótikus szobrászat jellegzetes Szép Madonnáinak késői leszármazottjai a barokk provinciális szobrászatban, majd népi változatban megjelenő számos Mária ábrázolás. E csoporthoz tartozik a kaposvári múzeum tulajdonában lévő, a több példányban és különböző méretben megjelenő Andocsi Mária elnevezésű kegyszobor. A típus Andocs település híres barokk kori Madonnájára utal, melynek feldolgozásai megjelentek a szakrális népi szobrászatban. A plaszikák közös jellemzője, hogy a a gyermek Jézust kezében tartó Madonna koronát visel. (7. ábra) A tárlókban a fontos liturgikus kellékek, miseruhák, gyertyatartók, körmeneti zászlók, misecsengők, keresztelőkupák és áldozókelyhek jelentek meg. E tárgyak közül az egyik legszebb együttes a szintén Büssüből származó keresztszemes miseruha, stóla, bursa és manipulus, illetve technikája révén ide kapcsolódott az osztopáni Körmeneti zászló is, amelyben keresztszemes burdűr veszi körül megfeszített Krisztus képét. (1. ábra) E műtárgyanyagot különleges könyvritkaságok egészítették ki: részben a Rippl-Rónai Múzeum tulajdonából, részben kaposvári magánygyűjteményekből. A 16-17. századi, metszetekkel is díszített, külföldön nyomtatott kiadványok közül a frankfurti Ó- és Új Testamentum (1571) Frankfurt vagy a Kölnből származó korai Luther Biblia (1567) a legnevezetesebb. A 18-19. századra a barokk művészet leegyszerűsödve eljutott a polgárság és a magyar parasztság otthonaiba is. A népies vagy provinciális barokk szép házioltárok, kisebb fafaragványok, zárdamunkák és kegytárgyak formájában jelent meg. A zárdamunka egy sajátos, több művészeti műfajt ötvöző, kis méretű, szakrális tartalommal bíró tárgy. Eredendően apácák készítették, de a 19. századi kolostorokban nevelkedő nemesi családok leányai is szívesen töltötték idejüket készítésével. A technikát tekintve általában a hímzések domináltak, amit a művészi látásmóddal rendelkező, névtelen készítő további változatos anyagok (csont, fa, gyöngy) beiktatásával, plasztikus betétekkel és esetenként festett részletekkel is kiegészített. A kaposvári kiállításon több érdekes zárdamunka volt megtekinthető, közülük említésre méltó a miniatűr kidolgozású Zárdamunka csont feszülettel (19. sz.). Az időben előre haladva változik a szakrális tárgyakban felhasznált anyagok minősége és a kidolgozás technológiája. A 19. század végére egyre olcsóbb anyagokból készülnek a tárgyak, ekkor jelennek meg a több példányban való megjelenítést lehetővé tevő technikák. Az elmúlt évszázadokban a nagy mesterek alkotásai elsősorban rézmetszetekben sokszorosítva váltak ismertekké: Raffaello, Guercino, Tiziano és más művészek képein szereplő figurák tűnnek fel a Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény grafikáin, melyek a kor jó minőségű rézmetsző műhelyeiben készültek. Az ikonok paraszti világban is megjelenő legegyszerűbb példái hengerelt üvegre készített, naiv 1. ábra: Részlet a kiállításból üvegfestmények voltak. Az ikonképek népies átdolgozásaiban a trébelt fémborítást fólia, míg a növényi ornamentikákat a kivágott és sodrott fóliából alakították ki, melyek a domború díszítményeket helyettesítették. (6. ábra) A plasztikákat tekintve a porcelán és gipszöntvények megjelenítése hozott egyfajta forradalmat az olcsó kegytárgyak terén. Ide kapcsolódott kiállításunkon egy, a korai Zsolnay műhelyből származó, domború üveggel ellátott, ovális keretezésű porcelán Madonna is (19. sz. közepe). Kiállításunkat a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, a zalai Zichy Mihály Emlékmúzeum, a kaposvári Szent Kereszt Római Katolikus Plébánia, a zalai, gálosfai és más somogyi templomok és magánygyűjtemények segítségével rendeztük meg. Arra törekedtünk, hogy a rendezvénnyel a múzeumok raktáraiban, eldugott kis falvakban megőrzött rejtett egyházi kincsekre, mint megóvandó örökségünkre hívjuk fel a figyelmet.
