A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Lanszkiné Széles Gabriella - Lanszki József: Fonó és Kisgyalán községek népi építészete, az istállók rendeltetésének változása
FONÓ ÉS KISGYALÁN KÖZSÉGEK NÉPI ÉPÍTÉSZETE, AZ ISTÁLLÓK RENDELTETÉSÉNEK VÁLTOZÁSA 249 legjobb gazdájának, Bozai Imrének az udvarába... Volt azután csodálkozás az istállóban. A nagy ablakok, a fehérre meszelt fal olyan világossá tették, hogy lakásba is beillett volna. A talajt téglával rakták ki, a lovak alatt azonban kipadlózták... Az állatok szőre ragyogott a tisztaságtól. A trágyát naponta háromszor elszedik alóluk. ... Látjátok gyermekek, a jó gazda mindent meglát. Nem hiába mondja a közmondás: A gazda szeme hizlalja a jószágot.”16 A kor politikai állásfoglalása is a falusi gyerekek jövőjét illetőleg is ez irányba hatott. „A kötelező 8 osztályú elemi iskola látogatása miatt a 13-14 éves gyermekek munkája részben kiesne a nemzet munkájából.”17 A megfogalmazott cél egyértelmű a falusi gyerek minél előbb kerüljön bele a gazdasági munkák körforgásába. Az Igali járásba tartozó Fonó, méltán érdemelte ki ennek a koncepciónak megfelelve a dicséretet, „/ff szarvasmarha tenyésztéssel számos község foglalkozik már régi idő óta nagy szeretettel, hozzáértéssel, sőt áldozatkészséggel. A sok közül is kiválik Fonó.”18 Erről a híres múltról, ma a gazdasági épületek tanúskodnak. Nemegyszer megtörtént, hogy a falun áthaladó idegenek, azért álltak meg, hogy egy-egy istálló lefényképezésére engedélyt kérjenek. Fonó falutípusát tekintve szalagtelkes falu, jelenleg négy utcából áll. Az 1720-as években letelepülő elődök oly módon választották meg lakhelyüket, hogy az út és a házak vannak a legmagasabb ponton, az udvar hátrafelé lejt. Az I. katonai felmérésen (1784) már megtalálható első utca, ma a Petőfi utca nevet viseli. A Petőfi utca hosszúra nyúlik, az utca közepe táján lévő templom, elválasztó szerepet is betölt. A templom a mérvadó abban, hogy „arra fő” a temető felé, vagy „arra le” megyünk, amit a falu enyhe déli lejtése határoz meg. A Petőfi utca maradt továbbra is a falu magja, főutcája, ebből nyitottak három új utcát. A Nagyatádi Szabó-féle földreform után a Kossuth utcát, a II. világháború után a Táncsics utcát és a Dózsa utcát létesítették. Mindegyik utcának megvolt, vagy van az egyértelműsítő neve. A Dózsa utcát, Patalomi sornak hívják, mert onnan vezet egy földes út Patalom irányába. A Kossuth utcát, már csak az idősebb generáció hívja „Proletárnak”, akik még emlékeznek rá mikor és kiknek építették itt a házakat. A Táncsics utcát, a Petőfi utcában, Úri negyednek” is hívták a tősgyökeres faluban. Magyarázata, enyhe szomorú élcelődéssel: „Hordócsinnyáló (kádár), Is lakott ott akik a maguk szakmájában fölöttünk voltak, szürke tsz-tagoknak.” Pedig köztük, a szürke tsz tagok között, voltak, akik annak előtte az Országos Állattenyésztési Kiállításokról hozták haza rendszeresen a díjakat. 16 FáyA. 1936: 78. 17 Somogyi Újság. 1939. 01.09. 18 Kiss E. 1935: 173. Anyag és módszer Az adatgyűjtés során, a két községben a gazdasági épületekre vonatkozólag a feltett kérdések a következőek voltak.19 1. kérdés. Első tulajdonos-e, a családja építette az istállót, vagy második, esetleg többedik tulajdonos váltás után épült az istálló? 2. kérdés. A két világháború között az istálló épült előbb, vagy a ház? Az1980-as évek után új ház építése esetén, épült-e istálló is? 3. kérdés. A ház vagy az istálló tetőgerinc magassága a nagyobb? 4. kérdés. A ház egybeépült-e az istállóval, vagy különálló? 5. kérdés Van-e állat jelenleg az istállóban, ha nincs mikor volt utoljára? 6. kérdés. Cserép, vagy pala borítja a tetőt? Cserép esetén, mikor volt átforgatva? 7. kérdés. A padozat beton, tégla, vagy döngölt föld? 8. kérdés. Az ajtó egy, kettő, vagy háromosztatú? 9. kérdés. Eredeti állapotában áll-e az istálló? 10. kérdés. Lebontásra került-e az istálló? 11. kérdés. Ha átalakították lakószoba, fürdőszoba, garázs, vagy műhely készült az istállóból? Ezek közül a kérdések közül nem mindre sikerült választ kapni, összesítés összehasonlításra azokból az adatokból készült, ahol választ adtak a szíves adatközlők minden esetben, minden azonos kérdéscsoportra. Eredmény és értékelés. Istállók rendeltetésének változása Fonóban és Kisgyalánban Fonóban, és Kisgyalánban a kérdésekre adott válaszok adatainak számszerűsítése után, utcánkénti bontásban, magyarázatokkal kiegészítve készült az 1. és 2. ábra. Fonóban az utoljára nyitott utca a Dózsa György utca, itt a volt gazdasági cselédek számára osztották ki a házhelyeket az 1940-es évek közepén. A felépült 22 db ház közül, 6 típusterv alapján készült. Ezek közül 3-hoz nem épült istálló, 3-hoz igen. Ezek közül 1 istállót átalakítottak, amelyből konyha készült. A másik 3 házhoz azért nem épült istálló, mert a teljes család nem a termelőszövetkezetben keresett megélhetést. Eredeti tulajdonos jelenleg három van közülük. Az egyik udvarban a községre nem jellemző módon keresztbe épült a gazdasági épület együttes. Ennek valószínűsíthetően az az oka, hogy dupla a háztelek, tehát hely volt. A tetőgerinc magasság a Dózsa utcában az istállók esetében alacsonyabb, mint a házaké, egy kivételével. A ház és az istálló magasságából levonhatók helyüket megálló általánosítható következtetések. Ahol úgy ítélték meg, hogy nem az állattenyésztés fogja képezni a család 19 A tősgyökeres lakosok szívesen adtak választ kérdéseinkre, beengedtek az udvarukba, segítették a fotózást, visszaemlékezéseikkel élet közelivé tették a gazdasági épületek elkészültének előzményeit, használatukat. A német tulajdonosok ritkán tartózkodnak fonói házaikban, így a szomszédok segítségét kértük több esetben a kérdések feltevésekor.
