A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Lukács László: Szent Vendel tiszteletéről Somogyban
240 LUKÁCS LÁSZLÓ Ments meg minket az éhségtől, háborúságtól, Szárazságtól, árvizektől és döghaláltól. Jószágunkat... Ne nézd, Uram, vétkeinknek nagy sokaságát, De atyai szereteted irgalmasságát. Jószágunkat... Tégy méltókká ismét minket szeretetedre, Kik bűneinek bocsánatát kérjük epedve. Jószágunkat... Szent Fiadnak szent nevére kérünk, nagy Isten, Bízván az ő véghetetlen nagy érdemében. Jószágunkat... Az ének Amadé László Buzgó szívnek énekes fohászkodásai című, Bécsben, 1755-ben kiadott könyvéből került katolikus népénekeink közé. Törökkoppányban és 1945-ig filiájában Somogyeg- resen Vendel napja fogadalmi ünnep volt. A napján misét tartottak, a gazdák nem fogták be az állataikat az 1960- as évekig. A takarmányt, szénát, szalmát bekészítették, hazavitték előző nap. Vendel napkor nem dolgoztak. Törökkoppány monográfiájában írta Sipos Imre SJP szerzetes, napjainkban az egyházközség lelki gondozója: „ Jeles napok voltak a település fogadalmi ünnepei. Kurbély György veszprémi püspöksége idején, 1815- ben készített vizitációs jegyzőkönyv szerint Nepomuki Szent János, Páduai Szent Antal, Sarlós Boldogasz- szony, Havas Boldogasszony, Szent Donát és Szent Vendel ünnepét ülték meg Törökkoppányban imádsággal, szentmisével, munkaszünettel... Szent Vendel a jószágtartó gazdák, továbbá pásztorok, főleg juhászok védőszentje. Az előkelő származású, 6. században élt ír szent tisztelete hazánkban csak a 18. században bukkan fel a délnémet barokk hatására, közvetlenül pedig Padányi Bíró Márton veszprémi püspök kezdeményezésére. Tehát a koppányi nép Szent Vendel tisztelete is valamikor az 1750-es években indulhatott el. Sajátos módon, a Dunántúlon szinte kivétel nélkül egykorú rajnavidéki parasztöltözetben ábrázolják tarisznyával, lábánál báránnyal. így látható a törökkoppányi templom szép festett faszobrán és a templom melletti Szentháromság szobor mellékalakjaként is. Általános szokás volt október 20-án a jószágokért szentmisét mondatni, illetve szobránál gyertyát gyújtani.”13 Miklósi (Somogy m.) 1815-ös kánoni vizitációjában leírták, hogy a faluban meg szokták tartani Szent Vendel ünnepét is. A templom előtti, 1900-ban készített Szentháromság-szobor egyik mellékalakja itt is Szent Vendel: oldalán tarisznyával, felfelé tekintő arccal, imára összekulcsolt kézzel, lábánál báránnyal ábrázolták. Miklósiba a XVIII. század első felében Svábföldről, Mainzból és Pfalzból katolikus németeket telepítettek, akik eredeti lakóhelyükről magukkal hozhatták Szent Vendel tiszteletét.14 13 Sipos 1.2013:342-344. 14 Sipos I. - Galbavy J. 1994: 19-20, 24-25, 29. A miklósi kántor „egy régi könyvből” kimásolt egy Szent Vendel éneket, amit korábban bizonnyal a környék falvaiban énekeltek: Szent Vendelről (Október 20.) Dal. „Áldjad ember” stb. szerint. Szent Vendel, Isten szolgája, pásztor életnek példája Vadon szülötte s nevelte szelíd bárány! Csodánk lettél a mezőnek zöld oltárán. Kihajtottál a mezőre, a virágos legelőre, Midőn a nyáj földön legelt, te az égen, Eljegyezett, mert megkegyelt az ég régen. Pásztor élet gyarlóságát, nem ismeréd gonoszságát, Ámbár ezernyi sorsosod dűl a bűnnek: Te lábait könynyel mosod az Istennek. Sz. szemed rólunk ne vedd el, könyörgésünket fogadd el, Kérd az Istent, hogy tartsa meg karjainkat, Bár esztelen, de büntelen barmainkat. Ha ver az Ur ostorokkal, engeszteld meg tárt karokkal; Kapcsold össze szent kezedet kezeinkkel, Mutasd be szent kérésedet kéréseinkkel. Jöjj e gyászos legelőre, kisérj a nagy delelőre, Segíts közbenjárásoddal mig fölérünk, Jutalmazz meg áldásoddal, melyet kérünk. Zics (Somogy m.), Nágocs filiája, 1815-ös egyházlátogatási jegyzőkönyvéből megtudjuk: ....a hívő köz össég még néhány fogadott ünnepet is meg szokott tartani hétköznap, mégpedig: Szt. Flórián, Szt. Vendel és Szt. Illés próféta ünnepét. Ekkor egész napon át tartózkodnak a szolgai munkától, énekes nagymisén vesznek részt, amelyet az ő szándékukra mondanak. Délután pedig a mester vezetésével énekes litánián is részt vesznek." Figyelemre méltó, hogy az ünnepeket a zicsi reformátusok is megtartják: „... az évenként visszatérő ünnepeket, még a fogadottakat is a katolikusokkal együtt közösen szokták megülni a szokásnak megfelelően.”15 Pusztaszemes (Somogy m.) 1860-ban épült Szent Vendel temploma rendelkezik a szent ereklyéjével. Hitelességét latin nyelvű bizonyító okirat igazolja, amely magyar fordításban az alábbi: WAALI ÉS SONNENTHURMI MIGAZZI KRISTÓF, ISTEN KEGYELMÉBŐL A SZENT RÓMAI EGYHÁZ ÁLDOZÁR BÍBORNOKA, BÉCSI ÉRSEK, ASZENT RÓMAI BIRODALOM HERCEGE, A VÁCI PÜSPÖKSÉG ÖRÖKÖS KORMÁNYZÓJA, A SZENT ISTVÁN REND NAGY LOVAGKERESZTJÉNEK TULAJDONOSA, Ő CSÁSZÁRI ÉS APOSTOLI KIRÁLYI FELSÉGEIK VALÓSÁGOS BELSŐ TITKOS TANÁCSOSA stb. Hittel tanúsítja mindazok előtt, kik jelen sorokat olvasni fogják, hogy hiteles helyekről származó és hivatalos okmányokkal, valamint pecsétekkel igazolt ereklyének találta azokat, melyek közül az itt mellékelt erek15 Sipos I. - Szalay J. 2003: 155-156.
