A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Lukács László: Szent Vendel tiszteletéről Somogyban
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 03: 235-246 Kaposvár, 2014 Szent Vendel tiszteletéről Somogybán LUKÁCS LÁSZLÓ Szent István Király Múzeum H-8000 Székesfehérvár, Fő u. 6., e-mail: drlukacs.fehervar@t-online.hu Lukacs, L.: The cult of Saint Wendelin in Somogy County. Abstract: Saint Wendelin is the patron saint of livestock, stock-breeders and herders in the modern era. His cult became popular in Hungary in the 18th century. The german settlers and shepherds who arrived with the new sheepbreeds bred in the great manors played a huge part in the popularisation of his cult. His cult was quite vivid in the Hungarian, German and Croatian villages within the borders of the diocese of Veszprém, to which County Somogy belonged until 1993. He was honored especially in the villages where clergymen, episcopal manors, or the order of the Piarists had their lands or landcentres. Some parishes built churches, many more built chapels in his honor, or erected his statues. His day was celebrated as a votive feast every year with masses, processions and the prohibition of working with workstock on that day. Keywords: Patron saint of livestock, votive feast, churches, chapels, statues to Saint Wendelin in Somogy County Németh Vendel szomoróci (Vas m.) búcsúlátogató, vak énekes koldus, számtalanszor énekelt harmonikakísérettel a dunántúli Vendel-búcsúkon. Vendel-éne- két hallás után tanulta meg Bakon (Zala m.) egy katolikus imádságos asszonytól.1 Harmadik versszaka így hangzik: Szent Vendel főpásztor, tisztelünk tégedet, Kérünk, a barmokért hallgass meg bennünket. Szívből imádkozunk szent tiszteletedre, Kérünk, a barmokért tekints le a földre. A háziállatok, a pásztorok és az állattartó gazdák védőszentjét főpásztori címmel ruházták fel az énekben. Nogáll János, a pesti egyetemes papnövelde lelki igazgatója által Budán, 1853-ban kiadott Magyar nagy officiumban közölt naptárban emléknapját: Mindszent hava, azaz október 20-át Vendel pásztor napjaként tüntette föl. Tárkányi B. József szerkesztésével ugyancsak az 1850-es években Egerben megjelent, 1916- ban már a 13. kiadást megért Vezérkönyv a Kér. Kath. Anyaszentegyházban tartani szokott Processziókhoz című munkában Szent Vendel szobrához vagy kápolnájához vezetett processzió során a pap így fordul az ünnepelt patrónushoz: Imádkozzál érettünk dicső szent Vendel pásztor! Cserszegtomajban (Zala m.) 1939-ben Vajkai Aurél egyik idős adatközlője említette: „Szent Vendel Istennek legkedvesebb pásztora.”2 Gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök 1845-46-os egyházlátogatási jegyzőkönyvéből kiderül: egyház1 Kún-Molnár S.1941: 96. 2 Vajkai A. 1939: 188. megyéjében a legtiszteltebb szent a Szűzanya volt, alakját kép vagy szobor minden templomban megjelenítette. E tekintetben felülmúlta Fiát, Jézus Krisztust is, bár utána mindjárt ő következett. Őket követték a legkedveltebb szentek: Flórián, Fábián és Sebestyén, Vendel, Nepomuki Szent János, Anna és Mária Magdolna alakjaival találkozunk leggyakrabban a templomokban. Ugyanakkor a köznép mezőin, hegyein, az utak mentén szerette a kereszteket, a legelőkön, erdők szélén Szent Vendel, a patakok partján, hidaknál Nepomuki Szent János, a falvak közepén a tűz ellen védő Szent Flórián szobrait.3 Szent Vendel szereplése ebben a körben nem meglepő, hiszen tiszteletének kezdeményezője Padányi Bíró Márton (1696-1762) veszprémi püspök volt, aki ízes magyar nyelven írta meg Szent Vendel életét és tiszteletének hasznosságát. Kassán, 1763-ban kiadott könyvében olvashatjuk: „Nincsen Istennek gondviselése nélkül, hogy ezen nagy érdemű Pásztor Szent Wendely segedelmének és szószóllásának ereje a mi Magyar Hazánkba-is béhatott, hogy tudni-illik az ő érdeme, és esedezésse által, a mi földeink, és barmaink megáldattatván, mi-is ő általa az Istennek lélekben, és testben, bővségesebb segedelmit és áldásit vennénk.”4 Padányi Bíró Márton püspök buzgólkodásának köszönhetjük a korában még a fél Dunántúlra, így Somogyra is kiterjedő egyházmegyéjében emelt Szent Vendel templomokat, kápolnákat és szobrokat, mivel mint magyar gazda típusú főpap a marhavészek, állatbetegségek ellen Szent Vendelben mennyei pártfogót választott a barokk korban újjáéledő gazdasági életünk számára. Sümeg melletti birtokán, Deáki pusztán és Nyirádon (Zala m.) kápolnát építtetett Szent Vendel tiszteletére, ahova 1755. október 20-án egyházmegyei körmenetet vezetett a marhavész távoltartásáért.5 1993-ig a Veszprémi Egyházmegyéhez tartozó Somogy fogadalmi ünnepei sorában Szent Vendel napjáról a XX. század elején megjelent vármegyei monográfiában is olvashatunk: „Vannak igen sok falunak fogadott ünnepnapjai is, a melyek valamely emlékezetes eseménynek köszönik létüket. Ilyen az Antalnap Kaposfüreden, és Vendelnap Szulokon, a mikor jószágát senki be nem fogná. Az ősök nagy jószágvész idején fogadták meg s azóta állhatatosan megtartják.”6 3 Meszlényi A. 1941: 55, 73. 4 Padányi Bíró M. 1763; Bálint S. 1977: II. 386. 5 Padányi Bíró M. 1763; Pehm J. 1934: 138; Szilárdfy 1985: 4; Tüskés G - Knapp É. 2001: 339. 6 Endrei Á. é.n.: 208.
